Hősök tere

XIV. kerület, Városliget

A Hősök tere Budapest legtágasabb és legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben, az Andrássy út zárásaként a Városliget szélén helyezkedik el. A teret fontos műemlékek veszik körül, valamint a tér és környezete fontos turisztikai célpont.

Története

A (csálé) Hősök tere és a Millenniumi Emlékmű képe a Google térképén
(mellette a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok és a Városligeti-tó üres medre)

A terület évszázadokkal ezelőtt járhatatlan mocsár volt, s még kétszáz évvel ezelőtt is kies rét, nádas és bokrok borították. Ökördülőnek, később Városerdõcskének nevezték. A török hódoltság alatt elpusztult fák pótlását Mária Terézia rendelte el 1751-ben.

A közel háromszáz holdnyi terület Pest város külső területeinek keleti határa volt, az úgynevezett Rákosok, amelynek mocsarát a Rákos-patak táplálta. A mocsaras részen kívüli "elsivatagosodott", poros-homokos részek egészen a mai Kispestig nyúltak, amelyet csak hosszadalmas munkával tudtak művelhetővé tenni (lásd: Kispest története).

A Liget első megnevezései Stadtwald, Stadtwaldchen, Városerdőtske, Városerdő, Újvároserdő voltak. I. Lipót a Városerdőt Pestnek ajándékozta, s a Városi Tanács 1755 és 1757 között először fűzfákkal, majd akácokkal és szederfákkal ültette be.

Boráros János polgármester kezdeményezésére 1799-ben parképítő bizottság alakult a Városerdő parkká alakításának céljából, de munkájukra nem került sor, mivel a területet 24 évre bérbe adták gróf Batthyány József hercegprímásnak.

A bérleti szerződés szerint a bérlő köteles volt a Boráros-féle fejlesztési javaslatot megvalósítani, amelyben vendéglők és egyéb szórakozóhelyek is szerepelnek. A hercegprímás Witsch Rudolf mérnök bízta meg a munkák irányításával. A mérnök a mocsárban két tavat alakított ki, melyek mindegyikében egy-egy sziget állt. Napjainkra az egyik szigeten a Széchenyi-fürdő, a másikon a Vajdahunyad-vára áll.

A terület 1805-ben visszakerült a város tulajdonába, amelyet az 1808-ban megalakult Szépítő Bizottmány vett gondozásba. József nádor fejlesztésének pályázati kiírását Nebbien Henrik, francia származású kertész terve nyerte meg. Mivel a kertészeti megvalósításra kevés pénz állt rendelkezésre, ezért a kitűzött célokat 10 éves távolságra tűzték ki. A talajt feltöltötték, a mocsaras részeket kiszárították, s a régi akácok helyére platánfák kerültek.

A városligeti Nagy tó és szigetei egy 1884-es térképen
(ettől jobbra volt a Hattyú-tó, mely a képen nem látszik)

Még József nádor életében épült a városliget külső szélén a Hermina-kápolna, a főherceg viruló szépségében korán elhunyt kedves leánya emlékének megörökítésére. A század elején, 1822-ben Schams Ferencnek Pest városáról német nyelven megjelent monographiája még gúnyosan jegyzi meg a Városligetről, hogy ott is megpróbálnak fákat ültetgetni; "de nem lesz abból semmi, hogy ott valaha erdő legyen!".

A Bizottmány 1861-ben megszűnt, s ekkor a Városliget feletti rendelkezési jog újból Pest városára szállt. 1865-ben Xantus János kezdeményezésére a Városliget területéből szakították ki az állatkertet. A Főváros úgy ezután úgy döntött, hogy az újonnan alakítandó Városliget összeköttetésére szolgáló főutat a fővárosi pénzalap költségén fogja előállítani. Így alakították ki a Stefánia utat.

Zsigmondy Vilmos kezdte fúrni 1868-ban a városligeti artézi kutat, aki végül 1877. június 4-én talált rá a hévízre 970 méter mélyen. A kút fölé egyszerű építményt építettek, amit Zsigmondy "fúrháznak" nevezett. A forrás vize eleinte a Városligeti tóba ömlött, de hamarosan átvezetve egy csövön a tó alatt, a Nádor-szigeten lévő majorsági épület ideiglenes fürdőjét táplálta. Nemsokára elterjedt, hogy a városligeti kút Európa legmelegebb kénes gyógyvizét adja, amely nem csak fürdés útján gyógyít, de ivókúrákra is alkalmas. Az ideiglenes fürdő olyan népszerűségnek örvendett, hogy már az 1881-es nyitása után tervbe vették egy nagyobb, állandó fürdő építését.

"A Városliget bejáratánál mindjárt egy gyönyörű körtér fogadja a látogatót, üde pázsittal borítva, körös-körül virágzó bokrokkal szegélyezve, széles útjai mentén rózsákkal és délszaki növényekkel beültetve, közepén 13 vízsugarú hatalmas szökőkúttal" - írja Jókai úti leírásában, majd így folytatja: "Balra rögtön festői panoráma nyílik a tó felé, mely a szigetet körülfogja, és hattyúk között tarka ruhás ünneplő ifjúság hasítja a sík víztükröt csónakjaival. A regényes tóparton, a terebélyes fák alatt továbbhaladva, az oroszlánok bömbölése jelzi már előre, hogy az állatkert közelébe jutottunk".

A Városliget ezekben az időkben roppant népszerű volt, lévén, hogy ez volt a város egyetlen közparkja. Az 1873-as alapítású fiatal fővárosnak ez volt az első olyan parkja, amely tömegeket vonzott: a Fővárosi Állatkert, a Korcsolyázó Egylet, az artézi kút és a kocsi-korzó, valamint a ligetes erdő a hangulatos tóval rengeteg ember pihenését szolgálta. Jókai Mór, Deák Ferenc és Arany János is itt töltötte szabadidejének egy részét, s a társadalom minden rétege megtalálta itt szórakozásának lehetőségét. 1876 közepére elkészült a Sugár út (ma Andrássy út), amely alatt a Földalatti Vasút is szállította a látogatókat.

Ekkoriban vált divattá világkiállítás keretein belül bemutatni egy-egy ország fejlődését, ahol az újonnan megalkotott találmányokat és a vendéglátó nép szokásait, hagyományait s kultúráját vehette szemügyre az érdeklődő vendég. E világkiállítások nem csak jövedelmet, látogatókat és hírnevet hoztak a rendező országnak, hanem felgyorsították a vendéglátó város területrendezési, illetve városfejlesztő programját is. Magyarország is egy ehhez hasonlót szeretett volna rendezni, méghozzá a magyar honfoglalás ezeréves ünnepségével összekapcsolva.

Már az elhatározás elején tudták, hogy a világkiállítást a Városligetben fogják rendezni, így minden városrendező tervet erre a területre koncentráltan kellett végrehajtani. Így került sor a Stefánia út kiépítésére, a Városligeti tó szabályozására, valamint a park kertészeti színvonalának fejlesztésére. Közel 800 fát vágtak ki a kiállítási épületek felépítése miatt. Ekkor vágták ki azokat a híres eperfákat, amit Stolc János telepített a ligetbe még 1875 után abban a reményben, hogy a Valéro Selyemgyár által fellendített textilipar során szükség lesz a selyemhernyók táplálására, amelyet e fák leveleivel kívánt megoldani. Mivel az eperfa kevésbé képes megkötni a futóhomokot, így e fa telepítése eleve haszontalannak bizonyult. De ekkor vágták ki a Batthyány-féle telepítés platánfáinak egy jelentős részét, a Nebbien Henrik által telepített hársfákat, valamint a korábbról maradt őshonos fűzfákat, jegenyéket és nyárfákat is. Ahhoz, hogy a tó vize cserélődjön, belevezették a Rákos-patak vizét, majd fölötte - a Sugárút folytatásaként - hidat emeltek. Ennek kivezetéseként megalkották a városligeti körutat, feltöltötték a Hattyú-tavat, s csak a Széchenyi-szigetet hagyták meg, amelyre felépítették a Vajdahunyad-várát.

1884-ben a Fúrházat lebontották és helyette Ybl Miklós tervei alapján egy díszkút épült. A Gloriette nevű építmény egy 2,5 m magas, hatszögletű, balluszteres korláttal keretezett terasz volt, aminek a közepén egy 24 m magas zászlótartó rúd állt és két oldalról lépcső vezetett fel. Erről így emlékezik meg Jókai: "míg a Nádor-szigetet bejárjuk, egyikfestői kép a másikat váltja, melyeket csak az odaépített artézi fürdő ideiglenes épületének prózai alakja zavar meg. Igaz, hogy prózai, de gyógyító hatásával jóltevő. Az artézi kutat, mely e fürdőt ellátja, a főváros készítteté Zsigmondy Vilmos mérnökkel, s ez a kontinens legmélyebb artézi kútja. A zöld fák alatt ott látjuk üldögélni a sápatag hölgyeket pohárkákkal, kik az ingyen csorgó forrás hő vizét lassanként szürcsölgetik".

Az állandó fürdő építését 1909-ben kezdték el, amely 1913-ig tartott. A terveket Czigler Győző készítette. A Városligetben található fürdő termálvízellátását jelenleg az 1938-ban átadott melegvizű Szent István-kút, és 6 darab hidegvizű kút biztosítja. A komplexum 3 kültéri és 15 beltéri medencével rendelkezik. A fürdőben különböző gyógykezelések és nappali kórház is működik.

A tulajdonképpeni Hősök tere akkor alakult ki, hogy a kiállítás főbejárata előtti szabad terület déli oldalára építik a Műcsarnokot. Az ezzel létrejövő tér északi oldalán még nem volt más csak egy jellegtelen épület, amelyben a Feszty-körkép volt megtekinthető. Az Országos Kiállításra tódultak az emberek, ahová a Podmaniczky utcán villamoson, a Sugárúton Földalatti Vasúton, a Dohány utcán lóvasúton, a Király utcán pedig omnibuszon lehetett eljutni (lásd: Országos Kiállítás).

Az Országos Kiállítás főbejárata a mai Millenniumi Emlékmű helyén állt, amelyet a kiállítás bezárása után elbontottak. Rögtön utána kezdték el építeni Schickedanz Albertet tervei alapján az Millenniumi Emlékművet.

Az artézi kút fölé emelt gloriettet 1897-ben szétszedték és a Széchenyi-hegyre (Svábhegy déli része) szállították, ahol napjainkban is megtekinthető (lásd: Széchenyi-kilátó). Helyére állították fel a 36 méter magas obeliszket, amely körül Árpád és a hat vezér lovas szobrai foglalnak helyet, s az oszlop tetején Gábriel arkangyal áll (Zala György alkotásai). Az oszlopcsarnokban magyar királyok és fejedelmek szobrai sorakoznak, fent allegorikus szoborcsoportok teszik kiegyensúlyozottá a kompozíciót. A középen magasodó obeliszk az első felállítás alkalmával összeomlott.

1899-ben a Feszty-körképnek helyt adó épületet is elbontották, helyén pedig 1900. augusztus 1-én megkezdődött a Szépművészeti Múzeum építése. 1906-ra tulajdonképpen kialakult a Hősök terének mai képe: állt a Műcsarnok, befejeződött a Szépművészeti Múzeum építése, elkészült a Millenniumi Emlékmű két negyed-köríves oszlopcsarnoka (a szobrok nélkül) és állt a 36 méteres kőoszlop, tetején Gábriel arkangyal szobrával.

A Hősök terét kezdetben nem borította be teljes egészében műkőburkolat, hanem - mint a fenti képen is látszik - foltokban zöldfelület tette változatossá a képet.

Az 1919-es kommunista diktatúra alatt a május elsejei dekorációhoz beállványozott Millenniumi Emlékművet körbeállványozták, amelyet vörös drapériával vontak be, ezután festményekkel és gipsz szobrokkal díszítették. Az obeliszk talapzatára Marx szobrát helyezték. A Habsburg királyok (I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József) szobrát kiemelték és Vignali Rafael öntödei vállalatához szállították. Ekkor tört össze az eredeti Ferenc József szobor, amelyet pár proletár vert szét. A két világháború között ezeket a szobrokat ismét felállították, de az új Ferenc József-szobor (immár nem katonaruhában, hanem koronázási ruhában, azonban korona nélkül) 1926-ra készült el.

1929. május 26-án került sor az obeliszk elé helyezett Nemzeti Hősök Országos Emlékkövének felavatására, mely az I. világháborúban elhunyt magyar katonáknak állított jelképes sírkövet. 1932. október 3-án a Főváros plakát útján tudatta a lakossággal, hogy az eddig névtelen területet ezentúl Hősök tere néven illetik nevezni. Az ezt megelőző időkben készült térképek még a Városliget parkjának szerves részeként ábrázolják a Hősök terét, de az 1938-ban készült térképen már nyoma sincs a korábbi virágágyásos, sétányokkal teleszőtt, fákkal szegélyezett térnek. Ettől kezdve a tér főleg protokolláris és politikai események színterévé vált.

Az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus megrendezésének feladata Budapestre hárult, amelynek fő helyszíne a Hősök tere lett. A százezres tömeg befogadására át kellett alakítani a teret, így a még megmaradt fákat kivágva, a szökőkutat is lebontva a tér teljes egészét lekövezték, illetve díszburkolattal látták el.

A Millenniumi Emlékmű az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával (kép: Fortepan)

A második világháború végén, Budapest 1945-ös ostroma idején a Városligetben hatalmas harcok folytak. Az emlékmű déli (jobb oldali) oszlopcsarnokát bombatalálat érte, mely három szobrot kidöntött a helyéről. A tér nem sokkal ezután szovjet lövegeknek adott helyet, amelyek a Budán állomásozó német és magyar csapatokat lőtte.

1945 májusában - a háborút követően elsőként Európában - motorkerékpáros Grand Prix-t rendeztek a Városligetben. Valójában ez "csak" egy nemzetközi verseny volt osztrák és magyar indulókkal, de 35.000 néző előtt. A motorsport akkor és az elkövetkezendő évtizedekben hallatlan népszerűségnek örvendett nálunk. Nem véletlenül. Versenyzőink 1947 és 1949 között olyan nagy világversenyeken is eredményesen szerepeltek, mint az International Six Days Trial vagty az 1949-ben indult gyorsasági világbajnokság berni futama.

A Motorsportszövetség és a Mogürt nemzetközi motorversenye. 5-ös rajtszámmal a győztes Szabó I. László (Kuksi) gyorsasági motorversenyző, többszörös Magyar Bajnok

A háború befejeztével a tér ismét politikai nagygyűlések helyszíne lett: munkásgyűlések, felvonulások és pártrendezvények helyszínéül szolgált.

Az 1948-as kommunista fordulat után a maradék két Habsburg uralkodó szobrát is kivették az emlékműből a hozzájuk tartozó domborművekkel együtt, s helyükre a Habsburg ellenes küzdelmek vezetőinek szobrát helyezték el: I. Ferdinánd helyére Bethlen Gábor, III. Károly helyére Bocskai István, Mária Terézia helyére Thököly Imre, II. Lipót helyére II. Rákóczi Ferenc valamint I. Ferenc József helyére Kossuth Lajos szobrai és domborművei kerültek. Még egy változtatást tettek, Könyves Kálmán domborművét, ahol a király a magyar államhoz csatolta Horvátországot és Dalmáciát, lecserélték, helyette egy olyat rakta, amin Könyves Kálmán betiltja a boszorkányégetést. A Hősök emlékkövét szintén kicserélték, rajta az "Ezeréves határokért" feliratot "A hősök emlékének, akik népünk szabadságáért és a nemzeti függetlenségért áldozták életüket" felirat váltotta fel.

Az 1848-as szabadságharc 100. évfordulójának megemlékezése a Hősök terén 1948-ban
(a képen még látszik az emlékmű háborús sérülése)

1956 márciusában a Hősök emlékkövét kicserélték az Ismeretlen katona sírjára. Ezután a Városligetből kihasított résszel kiszélesítették a Dózsa György utat, amely által létrejött a Felvonulási tér. A Hősök téri politikai rendezvényeket áttették ide, s ezentúl a május elsejei felvonulásokat is itt tartották meg.

1988 júniusában az erdélyi falurombolás ellen tüntettek a téren, majd egy évre rá itt ravatalozták fel Nagy Imre és társai koporsóját. 1991-ben a Budapestre látogató II. János Pál pápa mondott szentmisét az egybegyűlteknek.

Hősök tere

XIV. kerület, Városliget

Története

Képek

Térkép

Megközelítése

Ajánlott cikkek