Az Örs vezér tere, hivatalosan Örs vezér tér Kelet-Pest egyik nagy forgalmú csomopontja a Kerepesi út, a Nagy Lajos király útja és a Fehér út találkozásánál. Északi oldalán a Budapest XIV., a délin Budapest X. kerületét a Kerepesi út választja el egymástól. Az M2-es metróvonal illetve a H8-as és H9-es HÉV, valamint számos busz- és trolibusz-vonal végállomása. A téren keresztülhalad több villamosjárat is (azonos nyomvonalon).

AJÁNLÓ

A

Története

Az 1880-ban megnyílt Budapest-Cinkota helyiérdekű vasútvonal megkönnyítette a városközpontba és a nagyobb fővárosi piacokra való eljutást, így a városrész jelentős fejlődésének indult. Az agrár jellegű területen 1910-től megindult a közművesítés és a fokozottabb beépítés, de még a XIX-XX. század fordulóján is a többholdas kertészetek és majorságok jellemezték a vidéket. Ma már csak néhány közterület elnevezése őrzi a múltat (pl. Bolgárkertész utca).

A mai H8-as HÉV első szakasza a MÁV Központi pályaudvarától (a mai Keleti pályaudvartól) Rákosfalván át, Cinkotáig épült meg. A 10,3 km hosszú vonalszakaszt 1888. július 20-án adták át a forgalomnak. A vonal második szakasza Cinkotától, Csömör és Kistarcsa érintésével, Kerepesig épült ki. A második, 9,8 km hosszú vonalszakaszt 1900. augusztus 28-án nyitották meg. A BKVT már 1895-ben megszerezte a jogot, hogy vasútvonalait részben, vagy teljes hosszukban villamosítsa. A társaság első ütemben a Keleti pályaudvar–Cinkota közötti szakaszon kezdte meg a villamosítást. Az 1000 V feszültségű, egyenáramú felsővezeték-rendszer kiépítésével 1911. április 19-én készült el.

A mai Örs vezér tere kialakulása előtt déli irányban a Fehér úti dűlő nevű terület húzódott, ahol egy lovassági gyakorlótér működött.

A környék egy 1910-es térképen
(ekkorra már ismert volt Budapest ezen részének területrendezési terve, a későbbi pontos utcahálózat bejelölésével)

A mező Kerepesi út és Éles-sarok közötti részén, az egykori lovassági gyakorlótéren mintegy tíz négyzetkilométeres alapterületen indult meg a magyarországi motoros repülés. A magyar aviatika úttörői 1909–1914 között megteremtették a honi repülés alapjait. A gépek építéséhez és tárolásához szükséges hangárok létesítése 1909 nyarán kezdődött. 1910-ben Budapest kérte a VII. nagy nemzetközi repülőverseny megrendezésének jogát, és minden különösebb lobbizás nélkül meg is kapta. Ennek állít emléket az Örs vezér terén található szobor is. 1912-re összesen 17 hangárépület készült. A deszkából épült hangárok sínen járó görgős tolóajtóval voltak ellátva. Szélességük az első kettő kivételével 20 méter, mélységük 12 méter, magasságuk pedig 6 méter volt.

A Kerepesi út egy 1928-as térképen, amikor Mátyásföld még nem tartozott Budapest területéhez (piros körrel jelölve a mai Örs vezér tere)

A rákosi repülőteret 1921-ig használták, amelynek helyén ma lakótelep van. A terület reptéri múltjára a közeli Őrs vezér téren található emlékmű, illetve a Gyakorló és a Gépmadár nevű utcák emlékeztetnek. Rákosmező lényegében még a kísérletező pilóták terepe volt, az első, már szállítmánnyal közlekedő repülőgépjárat Mátyásföldről indult 1918. július 4-én, igaz, még csak postát szállított. Érdekessége azonban hogy ehhez nem polgári, hanem katonai repülőgépet alkalmaztak.

A gyakorlótér 1930-ban (háttérben Rákosfalva házai és a református templom délnyugatról nézve)
(a Frecska Imre és Hoffer Imre tervei alapján készült templomot 1929-ben szentelték fel)

A rákosfalvai református templom a Kerepesi útról nézve (háttérben a katonai gyakorlótér, mögötte Kőbánya gyárai)

A terület története a szocialista városfejlesztés hatvanas évekbeli időszakára nyúlik vissza. Ekkor döntöttek arról, hogy az ötvenes években épült Kerepesi úti lakótelep folytatásaként modernebb, nagypaneles lakóövezet létesüljön a Nagy Lajos király útja túloldalán, Füredi úti lakótelep néven, amelynek komplett városrészközpont-funkciót szántak. 1950-től hatályba lépett rendelettel, ami létrehozta „Nagy-Budapestet”, a Körvasútsoron kívüli területek az újonnan alakult XVI. kerület Sashalom városrészéhez kerültek. Ahogy a főváros határa kiszélesedett, az addig szinte kivétel nélkül földszintes házak és egy-egy igényesebb nyaraló- vagy villalakások nagy részét elbontották. Az első szocreál stílusú lakótelepet 1954-1961 között épült fel, majd 1967-1978 között két ütemben épült fel a Füredi utcai lakótelep, a mai metróállomással átellenben, a Kerepesi út és Pillangó utca mentén.

Az 1950-ben készült, eredeti tervek szerint a 2-es metrónak a Népstadion állomáson lett volna közös végállomása a gödöllői HÉV-vel, ezért itt négyvágányos, középperonos átszálló állomás épült. Az 1960-as években az Örs vezér tér körül kiépült új lakótelepek következtében jelentősen megváltoztak az utazási igények, ezért az 1963-ban újraindított metróépítéskor a végállomást az Örs vezér terénél építették meg. Ezzel együtt kiszélesítették a Kerepesi utat, majd a zuglói oldalon 1967-1978 között - több ütemben - felépült a Füredi úti és a Kerepesi úti lakótelep Örs vezér tér utáni része. A kőbányai oldalon 1976-1986 között épült fel a Gyakorló utcai panelházas lakótelep.

Kukorica és fű az Örs vezér terén az 1960-as évek elején (a buszpályaudvart az évtized közepén alakítják ki)

Az Örs vezér terének üres telkei 1965 körül, ahol csak a HÉV végállomása, valamint buszpályaudvar működött

A fentebb említett üres telkek az 1970-es évek elején

Az Örs vezér tér üres területének beépítésére pályázatot írtak ki, amelyet a BUVÁTI (Budapesti Városépítési Tervező Iroda) építészkollektívája, Iványi László, Kovács Balázs és Zádori Attila nyert meg. A SUGÁR sokáig épült: a hatalmas munkagödröt 1975-ben kezdték kiásni, az alapozás talajmechanikai okok miatt a tervezettnél hosszabb ideig tartott, de 1980 őszére végül elkészült az épület, s az átadásra november 7-én került sor. Közben az eredeti terveket többször módosították, és a kivitelezés magában foglalta az akkor már széles körben használt házgyári elemek alkalmazását is.

A csendes, kertvárosias jellegű tér a 2-es metró végállomásának megépülésével 1970-ben vált jelentős csomóponttá és vesztette el korábbi külvárosi jellegét. Ezzel együtt az eredetileg a Keleti pályaudvarig közlekedő H8-as HÉV belső végállomását áthelyezték ide, a tér túloldalára.

A 2-es metró Örs vezér téri végállomása a Kerepesi út - Fehér út sarkán (kép: Fortepan / UVATERV)

A Sugár Üzletközpont 1980. november 7-én nyit meg az Örs vezér terén. Ez volt az ország első olyan bevásárlóközpontja, ahol - a korszak nagyáruházainak szokásos belső kialakításától eltérően - az üzletek, szolgáltatóegységek egy központi fedett tér köré szerveződtek. Az akkoriban újszerűnek számító elrendezés jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a SUGÁR később, az igazi plázák korszakában is versenyképes tudott maradni.

Az Örs vezér tere az 1980-as években (Sugár van, IKEA még nincs)

Az 1982-es HÉV-baleset (nincs más infonk - a szerk.) (kép: Fortepan / Urbán Tamás)

1982-ben építették fel a BKV Örs vezér téri irodaházát, amit 2006-ig használt (a kép a HÉV-baleset napján készült)

2004. augusztus 12-én, 2 óra 29 perckor a gödöllői HÉV mogyoródi állomásánál három, befékezetlen, kézifék nélküli, csak átmenő fékkel rendelkező, rakott sínszállító pőrekocsi szabadult el. Egy kocsit megfékeztek, kettő viszont, két emberrel, a bal vágányon megindult az Örs vezér tere felé. Kerepesen a szerelvényt a negyedik vágányra terelték és páros féksaruval próbálták megállítani, de azt átugrotta, majd lassultak, mert Kistarcsa Kórházig enyhén emelkedik a pálya. Az ilonatelepi lejtő 140-170 kilométer per órás sebességre gyorsította fel a kocsikat. Cinkotán újabb páros féksarut tettek a sínre, amelyet kidobtak a kocsik. Az Imre utcai emelkedőnél már olyan nagy volt a sebesség, hogy csak csekély mértékben lassult a két kocsi. Az Imre utcától a körvasúti hídig enyhén lejt a pálya, tehát újabb sebesség növekedés következett. Nagyiccén is sikertelenül próbálkoztak a páros féksaruval. Örs vezér terén átterelték a szerelvényt a jobb vágányra, nehogy a vágányzáró bakokat kilökve a kocsik - letarolva az éjjel-nappali boltot - az aluljáróba fussanak, mivel ez a két BKV-munkás biztos halálát jelentette volna.

A rendőrség pillanatok alatt lezárta a közúti forgalom elől a forgalmasabb átjárókat. Az Örs vezér téri kereszteződésen is nagy sebességgel haladt át a két kocsi 2 óra 42 perckor. A szerelvény átlagsebessége 81,4 kilométer volt. Innen két kilométer volt hátra a Törökőr HÉV-állomásra vezető nagyon erős bal ívig. A kanyart az ötven-hatvan kilométeres sebességgel haladó kocsik nem tudták bevenni, így azok a Baumgartner Autócentrum Kft. épületébe hatoltak, ahol az épületen kívül több nagy értékű személygépkocsit totálkárossá tettek. A rakomány - húsz darab tizenöt méteres sínszál a kocsikról leborult, maga alá temetve az egyik vasúti dolgozót, akit a mentőszolgálat súlyos, életveszélyes sérülésekkel és teljes végtag-csonkolással szállított el a helyszínről. A másik dolgozónak egyik kezéről az ujjai váltak a baleset áldozatává.

1990. március 21-én megnyit az első IKEA áruház Budapesten, az Örs vezér terén. A szomszédos lakótelep lakói tiltakoztak a beépítés ellen, de sikertelenül.

Az Örs vezér terének dél-keleti sarka a 13-as villamos fordulójával, 1992-ben
(ennek helyére épült 1999-ben az Árkád; háttérben a Sugár és az IKEA)

2001-ben indult meg a teret átszelő 3-as villamos, valamint meghosszabbították Kőbányáig a 62-est. Az új, 3-as számú járat a korábbi 13-as és 63-as járatok összekapcsolásával jött létre.

2002-ben adták át az Árkád bevásárlóközpontot.

2004-2007 között kívül-belül korszerűsítették a Sugárt. A korábban irodáknak helyet adó második szinten is üzleteket alakítottak ki, ahol többek között megnyitották a környék egyetlen moziját, a Sugár Cinemas mozit.

A tér összképének egy részét évtizedekig meghatározó, jellegzetes M alakú metróvégállomás-épületet 2007-ben lebontották, helyére új végállomást építettek. Az építkezés során ismét felszínre került az a 2-es metró átadása óta húzódó vita a metró és a H8-as HÉV összekötéséről a keleti agglomerációs települések, területek közlekedésének javítására, ez azonban nem valósult meg.

2013. március 20-án adták át a kibővített Árkádot.

2016. november 28-án halálos baleset történt az Örs vezér terén, amikor a HÉV elgázolt egy sikenkre lépő gyalogost.

2018. januárjában nyilvánosságra hozták az Örs vezér téri HÉV- és metróvonalak összekötésének terveit. Az öt ütemre osztott projekt első két üteme 2019 második felében rendelkezhet majd jogerős építési engedéllyel. Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester azt nyilatkozta, remélik, hogy a kormány támogatja majd a projektet és a következő európai uniós támogatási ciklusban elindulhat a beruházás első üteme. A fejlesztés után - amely közvetlenül megközelítőleg 320 ezer ott élőt érintene - az utazási idő is radikálisan csökkenne: Rákoskeresztúr Városközpontból 25 perc alatt lehetne a Deák térre érni, a mostani egy órás utazási idő helyett. Az első - Cinkotáig tartó - ütemben valósulna meg az Örs vezér terén a 2-es metró és a HÉV összekötése. Másodikként alakítanák ki a rákoskeresztúri szárnyvonalat, a harmadik ütemben a Cinkotától Gödöllői tartó szakasz, a negyedikben a Csömörig tartó szakasz korszerűsítése valósulna meg. Az ötödik ütem célja a Hungaroring elérése. A közreadott fővárosi sajtóanyag szerint az első ütem 106,5 milliárdba, a második 127, a harmadik 38,5, a negyedik 1,3, az ötödik 5,3 milliárd forintba kerülne.

A 2018-ban napvilágra került látványterv

 

Folytatjuk!

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ