2018-ban hirdették ki az Újbudát Csepellel összekötő híd tervpályázatának nyertesét. A híd építésének kezdete 2024-ben várható.

AJÁNLÓ

Tervezése

17 induló közül, 2018 áprilisában választották ki a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja tervpályázatán a holland bejegyzésű UNStudio és a Buro Happold Engineering alkotta konzorcium pályaművét. Az Újbudát és Csepelt összekötő hidat 2028 és 2033 között építhetik meg és kötöttpályás közlekedéssel együtt 2×3 sávos lesz. A nyertes tervezők ferde kábelesre, és ferdén kialakított pilonokkal álmodták meg. Az új híd engedélyezési tervdokumentációjának elkészítésére mintegy 4,1 milliárd forintot költhet a Kormány.

A nyertes pályamű kihirdetésekor hangsúlyozták és az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban is szerepel: nagyon fontos, hogy Dél-Budapesten legyen egy új híd. Ez régi adósság, hiszen Csepel és Budapest 1950-ben történt egyesülése óta - azaz immár közel 70 éve - nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között.

A zsűri értékelése szerint az UNStudio, Buro Happold Engineering alkotta konzorcium győztes pályázata egy olyan 2x3 forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas híd, amely „egyszerre egyedi és elegáns, mégis dinamizmust és erőt sugárzó”.

A második helyet megosztva nyerte egy konzervatívabb, kétpilonos függőhíd part felé döntött pilonokkal (tervező a Lavigne & Chéron Architectes, Bureau d'Etude Greisch, Közlekedés Consulting Engineers, Geovil konzorcium), valamint egy, a Duna közepén elhelyezett pilléren támaszkodó, döntött ívekkel tervezett híd (Leonhardt, Andrä und Partner, Zaha Hadid Architects, WERNER Consult és Smoltzcyk & Partner). A zsűri még három másik tervet javasolt megvételre: egy ívhidat és két egypilonos, függesztett hidat.

Tarlós István főpolgármester szerint az új híd napi 30 ezer gépkocsival csökkenti a belvárosi hidak, 8 ezerrel pedig az Üllői út forgalmát. A győztes pályázat kiválasztásánál a hasznosság, az innováció, és a költségoptimalizálás döntött. Naponta 600 ezer ember használja a fővárosi hidakat, de a belvárosi torlódásokat nemcsak a hidak, hanem az utcák befogadóképessége is befolyásolja. Elmondása szerint északon és délen nincs még elég átkelőpont, Csepel és Újbuda között összeköttetés kell: egy új híd, megfelelő kapacitással és úthálózattal. Ez az új híd meghatározó eleme lesz a budapesti városképnek.

Fürjes Balázs kormánybiztos szerint Budapest következő hídját az eddigi ütem szerint 2028-2033 között kéne megépíteni, ehhez jó időben vagyunk. A főváros a pályázat kiírásával és elbírálásával megteszi ehhez az első lépést. Elmondta, hogy 1985-ben jelent meg először a Galvani híd terve. Sok idő eltelt, amikor 2014-ben a fővárosi településfejlesztési stratégia kimondta: az előkészítést 2017-ben el kell indítani, a pályázatot akkor írták ki. A kormánybiztos rálicitált a főpolgármesterre, az ő bátrabb becslése szerint napi 55 ezer kocsival csökken a belvárosi hidak forgalma az új híddal.

A nemzetközi tervpályázatot az eredetileg a 2024-es olimpiára tervezett Galvani hídra írták ki, ami Észak-Csepelen keresztül köti össze a Galvani út vonalában Dél-Budát. Az olimpia elmaradt, de mint megírtuk, a hidat megépítik.

A híd építésének és útjai nyomvonalának tervezése

Bár a leendő Galvani híd tervpályázata 2018-ban lezárult és ismertté váltak a látványtervek is, az építéshez szükséges előkészítő folyamatok akár két-három évet is igénybe vehetnek. Ennek a mérnöki munkának a részletei váltak ismertté 2019. szeptember-október folyamán, amikor a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. kiírta a tendert a híd független statikai számításainak elkészítésére és tervellenőrzési feladatainak ellátására. Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent pályázat szerint a létesítmény a Galvani utca - Illatos út vonalában épül és a villamosvonallal együtt kétszer három forgalmi sáv szélességű lesz. A nyertesnek december 6-án kell elkezdenie a munkát és 2021. augusztus 26-ig kell befejeznie.

Ugyancsak a napokban módosított az állami beruházó a Galvani utca - Illatos út vonalában építendő útra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány és környezeti hatástanulmány készítéséről szóló pályázati kiíráson. A munka a korábban elfogadott 1,186 milliárd forint helyett 1,518 milliárd forintba kerül a műszaki tartalom módosulása miatt. A szerződést a NIF 2017 júniusában írta alá a Főmterv, az Unitef-83 és az Utiber tervezőirodákkal.

A feladat új út tervezése, amely 7,4 kilométer hosszú és kétszer két sávos lesz, hét csomóponttal, továbbá a kétszer három sávos két új közúti Duna híd (a Galvani híd, illetve a Soroksári híd) kiviteli terveinek elkészítése.

A Dél-Pestet, Észak-Csepelt és Dél-Budát összekötő átkelőfolyosó kialakítása jelentős előrelépést jelent a főváros közlekedésében. A híd az előzetes hatástanulmányok szerint naponta 55 ezer autóval tehermentesíti a belváros túlzsúfolt hídjait, illetve az Üllői út forgalmát is hatezer gépjárművel csökkentheti. (Jelenleg naponta hatszázezer ember használja a fővárosi hidakat.) A budai Galvani utca magasságában épülő új híd megteremtheti a hiányzó, gyors és közvetlen összeköttetést az eddig részben kiaknázatlan Csepel és a főváros szomszédos oldalai között. Emellett az új híd rendeltetése, hogy könnyítsen a túlzsúfolt Rákóczi híd és a Hungária körút forgalmán.

Egy közlekedési szakértő szerint nincs jelentősége annak, hogy az új létesítmény a Rákóczi híd és az M0-s déli híd között hol épül, az a fontos, hogy az oda vezető utak megfelelő kapacitásúak legyenek. A Galvani út, az Andor út és az Egér út közvetlen kapcsolatot ad a hídnak az M1-M7 bevezetőjéhez, ami egy ettől délebbre eső híd esetén nem teljesülne. A hídon villamosvágányokat is átvezetnek, a tervek szerint az Etele térről, a jelenlegi 1-es villamos végállomásáról induló vonal az Andor, majd a Galvani úton éri el a hidakat, az Illatos és a Határ úton át az Üllői útig vezetik majd.

A Galvani híd nyomvonala a szigetcsúcson át egy újabb, kisebb Duna-híddal folytatódna a ferencvárosi Illatos út felé. Ez a terület ma lepusztult, ipari rozsdazóna, néhány felszámolni kívánt nyomortelepszerű bérházzal. Különösebb forgalom az Illatos úton sincs, amelyről valószínűleg a Határ út venné át az Üllői út felé tartó forgalmat egy nehézkesen megépíthető kereszteződésben. A körirányú forgalom az Üllői útnál megállna, hiszen egyszerűen nincs tovább.

A Galvani híd emellett leveheti a forgalom egy részét a Rákóczi hídról, hogy átdübörögtesse az üres csepeli és ferencvárosi telkeken, belevezetve az Üllői útba, ahonnan aztán megint a Hungária gyűrű lenne az irány. A budai részen (a Fehérvári út és a Szerémi út között), valamint a pesti részen (Soroksári út és az Üllői út között) kétszer két sávos út lenne (2,35 km átépítés, 1,5 km új út). A Csepel-szigeten és a hidakon viszont kétszer három sávos lenne a keresztmetszet (0,4 km átépítés, 3,2 km új út), ami nagyon széles, de villamos nincs rá tervezve.

A Galvani- és az Albertfalvai-híd útjainak nyomvonala

2017-ben civil környezetvédők tiltakoztak a IX. kerületi Kiserdőn át vezető út nyomvonala miatt. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja azt a tájékoztatást adta az érintett helyi civil szervezeteknek, hogy a kormány leállította a Galvani hídhoz köthető utak építése miatt tervezett fakivágásokat a Határ úti Kiserdő területén. Civil szakértők szerint az elvezető utak közeli ipari területeken megépíthetők. A ferencvárosi önkormányzat javaslatai szerint a tervezés alatt álló Galvani hídról Pest felé levezető utat a IX. és XIX. kerület között a földbe süllyesztve, hangvédőfalakkal kell megépíteni.

"Nyilvánvalóan ha a nagy Duna-híd megépül, utána arról levezetőutak, átvezetők épülnek, aztán a Kis-Dunán is épül majd egy híd, annak még a tervezéséről sem nagyon beszélhetünk; majd a Kis-Duna-híd levezetőiről lesz érdemes beszélni, de ez még eléggé távoli jövőnek tűnik. Mindenesetre egyetértettünk abban, hogy minden érintettnek megfelelő megoldásra van szükség" - szögezte le Bácskai János, Ferencváros polgármestere.

Lakossági fórumra hívó plakát a József Attila-lakótelepen

Ezen év szeptemberében a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. visszavonta a Galvani hídhoz kapcsolódó úthálózatának a főváros IX. kerületében lévő József Attila lakótelepet és a Kiserdőt érintő terveit, mivel azok nem megvalósíthatóak. Ezzel kapcsolatban egy teljesen új pályázatot írnak, amelyben jobban figyelembe veszik az ott élő emberek érdekeit és a környezetvédelmi szempontokat, valamint annak a Kiserdőnek a rekultivációját, amelyre Ferencváros Önkormányzata már fél éve terveket dolgoz ki. Ezt a zöld területet szeretnénk parkerdővé, közösségi térré alakítani, összhangban a József Attila lakótelep átalakításával.

A Galvani híddal kapcsolatos érdekesség, hogy a csepeli városvezetés 2005-ben véletlenül eladta a híd leendő talpazatát egy spanyol ingatlanfejlesztő cégnek. Az önkormányzat szerencséjére a cég a 2009-es gazdasági válságban tönkrement, így nem kellett alkudozni vele a hídhoz szükséges területért.

Folytatjuk

AJÁNLÓ

A híd építése

A Galvani híd építése 1980 óta volt napirenden, s 1991-ben került a legközelebb a megvalósításához, ugyanis ekkor jelentkezett Budapest a Világkiállítás megrendezésére. A Fővárosi Önkormányzat először a Galvani hidat szerette volna megépíteni egy olyan budai úthálózattal, amely az autópályákról Pesten a Hungária-gyűrűre viszi tovább a forgalmat (A Hungária-gyűrű ma nem igazán kör, hanem délen befelé szűkülő spirál alakú, mert a végső döntés a Lágymányosi (később Rákóczi) híd megépítése lett, ehhez viszont fel kellett egy kissé kanyarítani. A Lágymányosi híd az eredeti tervek szerint nem kapott volna fontos közúthálózati szerepet).

Kormányzati nyomásra végül a Galvani híd helyett a Lágymányosi híd épült meg. Mivel a közvetlen kapcsolatot az M1-M7 bevezetővel lakossági tiltakozás miatt nem lehetett megépíteni, jobb híján megépítették hozzá a Galvani hídra tervezett budai levezető utakat az Egérúttal. Ha megnézzük térképen, mára a következő helyzet állt elő Budán: van egy déli híd (a Rákóczi) közvetlen kapcsolódó úthálózat nélkül, és van egy kapcsolódó úthálózat (Egérút+Andor utca) híd nélkül. A kettőt végül összeerőltették, de mindenki láthatja, hogy ez nem egészen ideális megoldás.

Ugyanez készül most Pesten a Galvani híddal. Nincs egyértelmű keleti iránya csak az Üllői útig, s ott vége van. Valószínűleg a közeljövőben a forgalom a Hungária-gyűrűn, egyszer a távoli jövőben pedig a Körvasútsori körúton tör majd utat magának. Annyi változással, hogy ami 1991-ben volt az Expo, az most 2020 környékén az olimpia.

Ezt jól tudták korábban is, ezért a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 2002-ben tervezett egy kompromisszumos pesti kapcsolódó hálózatot, felismerve, hogy a Nagy Lajos király út - Fehér út - Kőrösi Csoma Sándor út - Bihari út - Ecseri útból is kialakítható egy önálló, egységes körút, aminek alapját a Galvani híd - Kis-Duna-hídról levezető, a Kén utcán és a Ferencvárosi pályaudvar sínjei alatt alagútban az Ecseri útig átvezetett út adná.

A tervpályázat 2017-es kiírása után 2018-ban hozták meg a győztes felőli döntést, így 2019-ben szabaddá vált az út az építést megelőző előkészítő folyamatok tervezésére.

Folytatjuk!

AJÁNLÓ