A középkorban Szombat-kapunak hívták, csak a török korban kapta a Bécsi kapu nevet, mert iránya Bécs felé mutatott. A közeli gettóról 1686-ig Zsidó kapunak is nevezték. 1541-ben a törökök ezen a kapun át lepték el a Várat, miközben a főurak a szultán táborában időztek. A Bécsi kapu a Várnegyedet és a Várhegyet közelítő második legfontosabb utat vezeti a platóra, környéke pedig a negyed legegységesebb képet mutató tere barokk, copf, kora klasszicista stílusú városi palotákkal.

AJÁNLÓ

A középkorban - mint minden nagyobb várost - Buda városát is várfal vette körül, amelynek áthaladását várkapuk biztosították. A budai várban összesen 4 kapu volt: a Szent János kapu (ma Vízi kapu), a Zsidó kapu (ma Fehérvári kapu), a Szombat kapu (ma Bécsi kapu) és a Kreinfeldi kapu, amely napjainkban már nem létezik, s a nyomát sem találták még meg.

Egy XVIII. századi térkép a Vár falairól, kapuiról és bástyáiról (pirossal jelölve a mai Bécsi kapu)

A törököktől visszafoglalt város szétlőtt falait az 1690-es évektől kezdődően újra felépítették és modernizálták, de az 1700-as évek közepétől már nyilvánvalóvá vált, hogy sem a magyarországi belpolitikai állapotok, sem a török fenyegetés nem indokolja az erőd további fenntartását. Ekkorra a várfalak és a katonaság egyre inkább a város polgári fejlődésének gátjává kezdtek válni. Az 1848-49-es szabadságharc alatt a Vár ugyan ismét fontos szerephez jutott, a XIX. század második felére a falak végleg elvesztették katonai jelentőségüket, így megkezdődött az erődítések - elsősorban a kapuk és egyes bástyák - bontása.

A Bécsi kapu 1894-ben, még a bontása előtt (stílusában a Királyi-palotát utánozza)

A Bécsi kaput 1896-ban bontották le, s csak Buda törökök alóli felszabadulásának 250. évi fordulójára, 1936-ban építették fel mai alakjában Lechner Jenő tervei alapján. Ugyanekkor leplezték le az emléktábláját és a kettős keresztet vivő angyal-szobrot is, amely Ohmann Béla alkotása.

Az elbontott kapu 1896-ban (sok értelme nem volt - a Szerk.)

Az újjáépített kapu 1937-ben (ekkorra már elbontották a sarokházat, amelynek helyére a Levéltár épült)

A fennmaradt ábrázolásokból és térképekből csupán annyi állapítható meg, hogy a kapuk négyzetes alaprajzú tornyokon nyíltak és a városfal képzeletbeli egyenes vonalától kissé beljebb, hátravonva helyezkedtek el, a falak visszakanyarodtak a kaputornyokhoz.

A középkorban és a törökök korában itt tartották azokat a fegyvereket, amelyeket a magyar időkben a hagyomány Toldi Miklósnak tulajdonított, a törökök viszont saját nemzeti hősük, Gürz Eljász fegyvereiként mutogatták. Bél Mátyás, a jeles történetíró a XVIII. század elején még látta a szokatlan nagyságú pajzsot, lándzsát és egyéb ereklyéket.

AJÁNLÓ

A Bécsi kapu a várfalon kívül (háttérben az Országos Levéltár épülete) (kép: Google StreetView)

A Bécsi kapu a felújítása előtt 2014-ben (kép: Google StreetView)

2019 nyarán a Budavári Önkormányzat beruházásában elkészült a Bécsi kapu és a kapunál lévő útburkolat felújítása.

AJÁNLÓ