A Déli pályaudvar egyike Budapest három legfontosabb pályaudvarának a Keleti és a Nyugati mellett. A Keleti pályaudvar után a második legforgalmasabb budapesti vasútállomás, amely egész évben jelentős, ezen belül is inkább nyáron, az éves szünidő és szabadságolások miatt. A Déli pályaudvar modern stílusú, bár erősen elavult, amely miatt átépítését tervezik. Nevét az első pályaudvar üzemeltetőjéről, a Déli Vaspályatársaságról kapta.
A pályaudvarról indul a Dunántúlt kiszolgáló gyorsvonatok nagy része, illetve a budapesti agglomeráció délnyugati része felé közlekedő személyvonatok. Végállomása a Budapest–Győr–Hegyeshalom–Rajka (1-es) viszonylaton futó személyvonatoknak, illetve a Budapest-Martonvásár-Székesfehérvár (30A) és a Budapest-Pusztaszabolcs (40A) vonalnak. A főváros második legforgalmasabb pályaudvara. Nyáron a balatoni vonatokkal utaznak sokan, télen a hivatásforgalom a jelentősebb.
A Déli Vaspálya Társaság igazgatósági épülete 1910 körül
(a II. világháborúban olyannyira megsérült, hogy elbontották)
1861-ben nyílt meg a Déli Vasút tulajdonában lévő Buda állomás (a Déli pályaudvar elődje), a Buda–Kanizsa vonal végállomásaként. Az épület a vasúttársaság más forgalmas pályaudvaraihoz hasonlóan komolyan felszereltnek számított, és egy facsarnokkal bírt a vasúti sínek felett. A Déli pályaudvar nevet 1873-ban kapta az állomás, de nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról. 1901-ben a növekvő forgalom következtében a Vérmező felől új jegyváltó-előcsarnok épült.
A Krisztinaváros látványa 1900 körül, jobb szélen a Budai indóházzal
A Déli Vasút magyarországi vonalai számára, igaz
aránylag kis hatáskörrel de külön üzletigazgatóságot szervezett. Ez az
igazgatóság 1880. augusztus 1-jén kezdte meg működését. Épülettömbje a
Déli pályaudvar területén a Márvány utcai híd és a mai MÁVTI (egykori
térfelügyelőségi épület) közötti területen épült meg. A kétemeletes
igazgatósági épület első, a tehervágányokra merőleges szárnya az 1870-es
években (ez a rész már az igazgatóság megszervezése előtt épült) a
kiegészítő a vágányokkal párhuzamos szárnya pedig 1910 körül épült (címe
a Mészáros utca 17-19. volt). A Társaság megszűnését követően, más
intézményekkel együtt a Kereskedelemügyi Minisztérium hídtervezéssel
foglalkozó osztálya kapott itt helyet.
A hatalmas épület 1945-ben, a II. világháború során olyan súlyosan
megsérült, hogy a maradványait később elbontották. Újjáépítésére nem
került sor. Az egykori épületből ma csupán egy egyszintes épületrész
áll.
A pályaudvar látványa Budapest ostroma után, 1945-ben (kép: Fortepan)
A létesítményt a második világháború során a pályaudvar olyan súlyosan megrongálódott, hogy a háború után csak az egyik szárnyát, az induló utasok épületét tudták használni. Az érkező oldali utasépület olyan súlyosan megsérült, hogy elbontották. Ekkor ideiglenes létesítmények szolgálták az utasokat, szóba került az állomás Kelenföld vasútállomásra történő kitelepítése is.
Krisztina körút - Alkotás utca sarok, a támfal fölött van a Déli
pályaudvar mozdonyfordítója (kép: Fortepan)
Vérmező, háttérben a Déli pályaudvar és az Alkotás utca házai (kép:
Fortepan)
A forgalom az 1950-es évek végén annyira megnövekedett, hogy a megmaradt fél állomásépület már nem bírta már kiszolgálni az igényeket, és a vágányok megközelítése is balesetveszélyes volt. A helyzet tarthatatlanná vált, így hamarosan új állomásépületet emeltek, amelyet a korszak egyik leginnovatívabb építésze, Kővári György tervezett, s amely 1962. június 15-én meg is nyílt.
Az állomás alaprajza még a háború előtti állapotban (Közlekedéstudományi Szemle,
1962. szeptember)
Mivel a hely igen szűk volt, ezért rendező pályaudvara nem volt a Délinek, s a gőzmozdonyokat megfordító berendezés, a fordítókorong csak egy helyen fért el: a vasútállomás város felőli végén. Az 1962-es átépítésnél ezt a fordítókorongot megszüntették, így az új állomásépületet nem a vágányok mellé, hanem azok elé lehetett felépíteni.
Az új állomás rajza (Közlekedéstudományi Szemle, 1962 . szeptember)
A fordítókorong helyére Kővári György egy modern épületet álmodott, ahol a hatalmas, sötétzöld hővédő üveggel ellátott ablakokat fehér kőlapokkal fedett fal szegélyezte. A várótermet az utcaszinttel elegáns lépcsősor kötötte össze. Az új épület gyorsan, alig fél év alatt elkészült, hiszen1962 januárjában kezdték el építeni, és június 14-én már át is adták. Azonban ekkor még a régi felvételi épület is megmaradt. A vágányok elé igazi homlokperon létesült, így az utasok már nem a vágányokon keresztül bukdácsoltak át, sőt a vágányok közötti peronokat is kiszélesítették, azaz kényelmesen és biztonságosan lehetett elérni a vonatokat.
Az új fogadóépület
Az újonnan átadott üveghomlokzatú csarnok 1962-ben
A pályaudvar este, 1964-ben (kép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)
"Az 1962-ben történt átalakítás csak a megnövekedett balatoni forgalom balesetmentességének biztosítására volt megfelelő, és átmeneti jelleggel épült. Akkor már ismeretes volt a metró-csarnok helye. 1962-ben az üvegcsarnok úgy épült, hogy annak lebontása nélkül a leendő metró-csarnok felett tovább épülhessen — természetesen az üvegezésnek és a burkolatoknak a bővített résszel azonos módon való átépítésével. Ma már nem is látható, hogy melyik a csarnok 1962-ben épült része" - írta Kővári a Budapest magazin 1970. májusi számában.
Annak ellenére, hogy az 1962-ben felépített épület eleve ideiglenesnek készült, a majdani átépítés és bővítés figyelembevételével, mégis izgalmas és innovatív volt, nem véletlen, hogy azért a tervező 1964-ben Ybl-díjat kapott. Azaz nem a ma látható, íves homlokzatú, grandiózus, a városképet meghatározó épületért, hanem a kicsi, eleve ideiglenesnek szánt alkotásért.
"Az épület szerkezeti, anyag- és szín megformálása mindenben méltó annak korszerű, igen szép kialakításához. Külső megjelenése a betonnak, kőburkolatnak, a szerényen alkalmazott, de igen szép márványnak, valamint az alumíniumnak és az üvegnek szerencsés együttesét adja. Az ajtók és ablakok könnyen kezelhetők, a nagy üvegfelületek tisztán tarthatók. A világítás kiválóan elhelyezett. Felesleges zugok, piszokfogók sehol sem találhatók. Bizonyára mindez alapfeltétele annak, hogy az építményben a nagy forgalom ellenére szemetet, elszórt cigarettavégeket sehol sem találunk" - írta Heim Ernő a Magyar Építőművészet 1962. évi 5. számában.
Végül Kővári György építész 1968–1974 között készült
tervei alapján 1970-ben megindult a pályaudvar rekonstrukciója. 1967-ben
az ő vezetésével tervezték meg a Keleti pályaudvar előtti aluljáró
rendszert, amely új pénztárcsarnokot és metró-összeköttetést adott a
Baross térnek, valamint szintben elkülönítette a gyalogos és az autós
forgalmat. Később hasonló feladatot kapott a Nyugati tér átalakításakor:
az ő tervei alapján készült el az egykori Marx tér aluljáró-rendszere. A
Skála Metró (1982) építésze is ő volt (nem az ő hibája, hogy mára ezek
a föld alatti terek megszűntek városi fórumként, sétányként
funkcionálni, és valódi fenntartó híján sötét és koszos
kényszer-útvonalakká süllyedtek).
1974-ben a régi épületek bontási munkálatainak során előkerült az
egykori indóház alapkőletételénél használt ónhenger, amelyet azóta a
Közlekedési Múzeum őriz. A jelenlegi pénztár- és a várócsarnok nyugati
fele néhány lépcsővel 1973-ban a 2-es metró átadásával egy időben nyílt
meg. A teljes épületkomplexum azonban csak 1975-re készült el.
A Déli pályaudvar 1975-ben (kép: Fortepan)
1983-ban került felsővezeték a vágányok fölé, majd
2001-ben perontetőt emeltek a 4. és az 5. vágány közé, a közvetlenül
Zalaegerszegen át Szlovéniába tartó InterCity járat beindítása előtt. A
tető felhúzásának áldozatul estek a pályaudvar terebélyes lombú fái.
Mára az épületek állapota erősen leromlott, emiatt egy időben újra
napirendre került a pályaudvar megszüntetése és az általa ellátott
feladatok Kelenföldre történő kitelepítése. Ettől a tervtől időközben
elálltak, viszont jelenleg – magántőke bevonásával – a pályaudvar teljes
átépítését tervezik, amelynek költségeit a vágányok lefedésével és a
személyszállításhoz nem közvetlenül kapcsolódó funkciók áttelepítésével
nyert területek kereskedelmi célú hasznosításából fedeznék.
Addig is a közelmúltban pótolták az álmennyezetek leszakadt hézagait, a
pénztárcsarnok főhomlokzatán a hiányzó fehér sávok burkolatait és a
kitört üvegeket.[2] A Koronaőr utca felőli szárny vasbeton korlátjait is
beburkolták. A pénztárcsarnok egykori étterme nemrég újra üzemel. A
Kálvin tér metróépítés miatt félig lebontott aluljárójának egyik
megszűnt kávézója költözött be és újította fel. 1975-ös korabeli
állapotának megfelelően fogadja vendégeit.
2014 végén az új menetrend életbelépésével egy újabb fejezet zárult le a
pályaudvar történetében, decembertől ugyanis már annyi Stadler FLIRT
villamos motorvonat üzemelt, hogy több évtizednyi munka után a
hagyományos ingavonatok (MÁV V43 sorozat + Bhv kocsik + vezérlőkocsi
összeállítás) feleslegessé váltak és elbúcsúztak véglegesen a Délitől.
A Déli pályaudvar napjainkban (kép: MTI / H. Szabó Sándor)
2016. január 28-án közölte a MÁV, hogy lebontják a
Déli pályaudvar egyik épületének kőburkolatát, de a munkálat a vasúti
forgalmat nem érinti. A pályaudvar vasútüzemi és irodai funkciót ellátó
ötemeletes szárnyának 2400 négyzetméternyi kőburkolata több szakértői
vélemény szerint is balesetveszélyessé válhat, ezért azt várhatóan két
hónap alatt lebontják.
Az épület két rövid – gyalogosforgalmat nem érintő – oldalán megkezdték
a munkát, majd a vasút felőli, 180 méteres részen folytatják. A
kivitelezés időszakára az első vágányt és peronját 2-3 hétre lezárják,
de a többi sínpáron zavartalan lesz a vasúti közlekedés. Végül a
Kosciuszkó Tádé utcai frontot bontják le szakaszosan, a járda érintett
részén mindig tetővel védik a gyalogosokat – írja az MTI.
Október 25-én a MÁV honlapján megjelent dokumentumból kiderült, hogy a
Déli pályaudvar személyforgalma megmarad, az üzemi területeket viszont
elköltöztetik, a felszabaduló terület hasznosítását előkészítő
dokumentumra pedig a MÁV már ki is írta a közbeszerzési tendert.
A déliből ingázók nagy örömére a kormány mégsem szűnteti meg a Déli
pályaudvar utasforgalmát – derül ki egy szeptemberi kormányhatározatból.
Ehelyett a fejpályaudvar üzemi területét költöztetnék csak el, vagyis a
teljes bezárás helyett egy hibrid megoldást választottak. Az így
felszabaduló értékes területet a nem végleges tervek szerint részben a
Testnevelési Egyetem kapja meg, illetve más sportlétesítmények épülnek
itt 2018 után: jégcsarnok, fedett tenisz- és extrémsport-pályák,
játszóterek, futókörök.
A vasúttól nagyon komoly fejlesztési és szervezési energiákat igényel
majd a kieső üzemi területek pótlása, és részben a Kelenföldi
pályaudvarnak, részben a vonatok vidéki végállomásainak kell átvenniük
ezeket a funkciókat. A tervek szerint négy vágány maradna meg az alagút
és a pályaudvar között, az Avar utca mellett.
A MÁV ki is írta a terület hasznosításáról és rendezéséről szóló
megvalósíthatósági tanulmány közbeszerzését, méghozzá uniós eljárásrendű
nyílt, gyorsított közbeszerzési eljárásban. Az ajánlattevőknek nem volt
sok idejük, péntek 10 óráig kellett benyújtaniuk a dokumentumot. A
megvalósíthatósági tanulmánynak a felhívás alapján tartalmaznia kell
- egy döntéselőkészítő forgalmi – üzemeltetési, valamint utas központú
hatásvizsgálatot,
- a magasépítmények, aluljárók, nyílt területek funkcióvizsgálatát,
- az engedélyezési és bontási dokumentáció elkészítését a Déli
pályaudvar üzemi terület leválasztásához,
- egy kármentesítési felmérést a Déli pályaudvar üzemi és fejpályaudvari
területére
- az engedélyezési és tenderdokumentáció elkészítését Kelenföld állomás
üzemi pályaudvar és tárolóvágányok komplex megépítésére (Kelenföld pu.
és Déli pu. közötti nyílt vonali pályán kiépítendő tárolóvágányokhoz),
- a környezetvédelmi engedélyezési tervdokumentációt Kelenföld állomás
üzemi pályaudvar és tárolóvágányok komplex megépítésére (Kelenföld pu.
és Déli pu. közötti nyílt vonali pályán kiépítendő tárolóvágányokhoz),
- és a megvalósításhoz szükséges ingatlanrendezési tervet.
Korábban hatalmas vita bontakozott ki arról, ,hogy mi legyen a sorsa a
rettenetesen lepusztult Déli pályaudvarnak. A kormány környékéről
felröppent a hír – és ezzel Tarlós István is egyetértett –, hogy
szeretnék megszüntetni, maga Lázár többször kijelentette, hogy ennek a
megoldásnak a pártján áll. Helyére pedig parkot, esetleg a Testnevelési
Egyetemnek szükséges épületeket lehetne telepíteni. A Déli pályaudvar
funkcióját pedig átvenné a Kelenföldi pályaudvar.
A szakma rögtön kikelt magából a hír hallatán, kijelentvén, hogy ez több
szempontból sem lehetséges. A Déli megszüntetésével sok-sok budapestinek
akár negyedórával meghosszabbodna a vonathoz eljutás ideje, márpedig az
EU eurómilliók százait költi a vasút fejlesztésére, hogy minél
versenyképesebb legyen az autóközlekedéshez képest, és emiatt érdemes
legyen átszállni autóból vonatra. Pár perc gyorsulásért megéri az EU-nak
is sok millió eurót elkölteni, ezt egy ilyen bezárás lenullázná. Azért
sem lehet a gyorsítással, fejlesztéssel ellentétes lépéseket megtenni,
mert ha az EU-val egyeztetett stratégiával szembemenve hozunk
döntéseket, az egész eddigi EU-s támogatásokat a területen visszakérheti
az unió, és erre amúgy árgus szemekkel figyel is. És akkor azt még nem
is említettük, mekkora pénz és idő lenne a most teljesen alkalmatlan
Kelenföldi pályaudvart felújítani, kiépíteni a szükséges infrastruktúrát
– bár mostanában a kormány annyit épít, amennyit nem szégyell a váraktól
kastélyoktól kezdve a szerzetesrendek épületein át az állatkertig
bezárólag.
A szakmai szervezetek a kezdettől fogva azt mondják, le kéne fedni a
pályaudvart, és rá azt lehetne telepíteni, amit a kormány akar, parkot,
épületeket, az utolsó Uber-sofőr szobrát, bármit.
2015. január 25-én este a MÁV közölte, hogy kődarabok hullottak a
sínekre a Déli pályaudvari vasúti alagútnál, ezért a vonatoknak
várakozniuk kell. Hétfő reggeli közleményükben azt írták: a Déli és a
Kelenföldi pályaudvar között a támfal is megcsúszott. A két pályaudvar
közötti biztonságos vonatközlekedés megteremtéséig – amely
előreláthatóan néhány napot is igénybe vehet – több vonat várhatóan csak
Kelenföldig közlekedik, és onnan is indul.
Ezen a szakaszon csak az egyik vágányon közlekedhetnek a vonatok,
váltakozó irányban, csökkentett sebességgel. Emiatt akár félórás késések
is lehetnek a Budapest–Győr, a
Budapest–Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely, az észak- és dél-balatoni,
a Budapest–Pusztaszabolcs–Pécs, a Budapest–Baja a Budapest–Dunaújváros,
illetve a csatlakozó vonalakon is.
A MÁV-Start Zrt. a Déli és a Kelenföldi pályaudvar között a könnyebb
eljutás érdekében a személyszállító vonatokon nem kell felárat fizetni,
amíg a helyzet nem rendeződik – közölte a Mávinform.
Január 26-án megcsúszott a támfal és újabb kövek potyogtak a sínekre. A
MÁV Zrt. a támfal első megcsúszásakor lezárta az alagútnál lévő egyik
vágányt és átszervezte a közlekedést, január 31-én pedig teljesen
lezárta a pályaudvart. Szombat estétől már csak a kelenföldi
pályaudvarra érkezhetnek a vonatok és onnan is indulnak Dunántúlra -
közölte az Országos Katasztrófavédelem Főigazgatósága a Facebookon.
2017. augusztus 6-án kisiklott egy Intercity a Déli pályaudvaron hétfőn
– jelentette munkatársunk a helyszínről. A 24.hu úgy tudja, a tárolóból
húzták be épp a szerelvényt, amikor aláváltottak az utolsó két kocsinak,
amely ezután lefutott a sínekről. A történtek miatt több vonatot
Kelenföldről indítanak vagy töröltek. Több járat esetében azt írták ki,
hogy “ma nem közlekedik”.
Forrrás: Wikipédia, Portfolio.hu, HVG
A Déli pályaudvar alagútja
A Balatonra utazó szerelmes párok első zavartalan
csókja a Déli pályaudvarról induló vonatokon néhány száz méter után
elcsattanhatott, a váltókon átdöcögő szerelvények egy füstös alagútba
futottak, hogy néhány száz méter megtétele után egy teljesen más
városképi környezetbe jussanak.
Kevesen gondolják, hogy a hajdani Buda vasútállomásra vezető alagút a
szabadságharc leverését követő Bach-korszak dermedt évei után nagy
lendülettel meginduló dunántúli vasútépítés egyik jelentős kezdeti
szakaszát idézi.
Az 1856-ban alapított Ferenc József Keleti Vasúttársaság (amelyet
1867-től Cs. kir. szab. Déli Vaspályatársaságnak: röviden Déli Vasútnak
neveztek) 1861. április 1-jén helyezte üzembe Buda-Nagykanizsa
vasútvonalát.
A Budai Indóház helyének kijelölését nagyléptékű városfejlesztési
terveknek rendelték alá. Döntő szempont volt, hogy az akkoriban átadott
várhegyi Alagúttól jól megközelíthető legyen, és érintsék a növekvő
forgalmú budai főútvonalak is. Reitter Ferenc egy olyan tervet is
kidolgozott, amely az Államvasúti pályaudvart (ma Nyugati pályaudvar)
kívánta összekötni a Budai Indóházzal a Dunán egy - a mai Margit hídtól
délre, a mai Bem József utca tengelyébe épített - vasúti híddal
átvezetve.
A terv nem valósult meg, de az akkor lakatlan sashegyi lankák alján, a
Kis-Gellérthegy (egykor Fehér-hegy) lábánál megindult az alagútépítés.
Az alagútból és a pályaudvar helyéről eltávolított kőzet- és földtömeget
a mai Villányi és Budaörsi út közötti mélyebb területek feltöltésére
használták fel.
A 351 méter hosszú alagutat a Kis-Gellért-hegy dolomitrögében fúrták,
nem messze attól a „városi kőbányától", amelynek jellegzetes
szürkésfehér falai a BAH csomópont (Budaörsi út - Alkotás utca -
Hegyalja út - Villányi út) környékén ma is láthatók.
Az alagutat két párhuzamos, 3,6 méter tengelytávolságú vágány üzemére
építették ki. A Kelenföldi és a Déli pályaudvar közötti szakasz
villamosításakor - a nagyobb űrszelvény kialakításához - közel egy
méterrel mélyítették az alagút talpszintjét, egyidejűleg az eredetileg
sóskúti mészkőből épült belső falazatait is javították, és a téli
eljegesedést előidéző vízbeszivárgásokat is mérsékelték.
Az elmúlt évtizedekben több terv készült az alagút egy vágánypárral való
bővítésére. Ezt a 600 méter sugarú, íves pályaszakaszt kívánták a
jelenlegi alagúttól keletre megépíteni. A belterületi földek értékének
ugrásszerű növekedése, a Déli pályaudvar vasútforgalmi feladatainak
módosulása (például a teher-pályaudvari funkció, illetve az
iparvágány-kapcsolatok fokozatos megszűnése) következtében nagyléptékű
tervek születtek a pályaudvar üzemi területeinek lefedésére és
beépítésére, de felmerült az M2-es metróvonal Déli pályaudvari felszínre
vezetése és meghosszabbítása Gazdagrétig.
Bármit hozzon is a jövő, az öreg alagútnak alapvető szerepe lesz a
pályaudvar további életében.
Az Erzsébet híd felől a Hegyalja úton a Balaton vagy Bécs felé autózók a
Mészáros utcai közlekedési lámpánál áthaladva nem is sejtik, hogy a
mélyben alattuk éppen egy intercity szerelvény érkezik a Déli
pályaudvarra. A füstölgő gőzöst rajzolgató Avar utcai óvodások sem
gondolnak arra, hogy néhány tíz méterre alattuk vasparipák száguldanak.