Főőrségi épület

Főőrségi épület (Fővárta)

I. kerület, Vár, Lovarda utca 4.

Írta: Varga Máté 2021. április

A Várban lévő Főőrségi épületet Hauszmann Alajos tervei alapján építették 1903-ban, amelynek katonái a palota őrzését, biztonságát és díszszolgálatát voltak hivatottak ellátni. Bár az épület Budapest 1945-ös ostromakor nem szenvedett súlyos károkat, a kommunista rezsim azt 1971-ben mégis lebontatta. A Fidesz-kormány 2016-ban döntötte el, hogy sok más épülettel együtt a Főőrség épületét is újjáépíti, amelyre 2019-ben került sor.

A főőrség első újkori épületét 1854-ben építették Schürer von Waldheim tervei szerint, amely ekkor még a nyitott barokk díszudvar nyugati oldala mentén állt Wachtgebäude néven. A hosszúkás, földszintes épület a nyugati oldalon négy íves árkáddal támaszkodott a várfalra, az udvari főhomlokzaton pavilonszerű szélső rizalitok övezték a középső homlokzatszakaszt, amely előtt fedett terasz húzódott. A régi őrségi épületet a krisztinavárosi szárny építésekor bontották le.

(A palota déli szárnya és a középrész harmadik emelete az ostrom és az azt követő fosztogatások miatt súlyosan megsérült, a palota belseje kiégett, több melléképülete elpusztult. 1851-57 között az Országos Építési Igazgatóság és a Pénzügyminisztérium építészei, Karl Neuwirth, Karl Ehrenberger, Holczer József, illetve Schürer von Waldheim, majd Josef Weiss tervei alapján és irányításával a palota középső épületrészében az uralkodó számára, a déli épületrészben pedig Albrecht főherceg helytartónak készült lakosztály. Az önkényuralom idején a palota Albrecht főherceg, Magyarország katonai és polgári főkormányzójának lakhelye lett, aki a Sándor-palotából csak 1856-ban tudott beköltözni. Ekkor restaurálták a palota kápolnáját is. Új elemként jelentkeztek az előreugró épületrészek manzárdtetői, valamint a középtengelyben újra a Duna felőli kupola. A barokk díszudvaron elkészült a Tabán felőli kocsifelhajtó átboltozása és mellvédje, nyugati oldalán az új Várta (Főőrség). A kertben üvegházat és egy gótikus templomszentély formában megépített házat emeltek, a várkert dunai oldalán pedig az Óriáslépcsővel megközelíthető vízvezeték-építményt. Befejezték az Udvari istálló hatalmas épületét is a nyugati oldalon).

Ybl Miklós a várfelügyelő háza, a Stöckelgebäude helyén kívánta felépíteni az új főőrségi épületet, amelynek terveit 1885-ben készítette el. Ezen ingatlant 1901-ben bontották el, amelyre végül Hauszmann Alajos tervei alapján épülhetett fel az új Főőrség.

Bár a darabont testőrség tiszti és közlegényi laktanyái a Palota tér Dózsa György tér) két oldalán álltak, az új Főőrség épületében elszállásolt katonák kimondottan a budai várpalota őrzését, biztonságát és díszszolgálatát voltak hivatottak ellátni, hiszen Ferenc József (1830-1916) osztrák császár és magyar király védelmét a Budapesten ritkán vendégszereplő Magyar Királyi Testőrség látta el (amely utóbbit még Mária Terézia keltett életre, lásd: Wikipédia). Az újjáalakított testőrség feladatkörét 1920. augusztus 10-én bővítették ki Horthy Miklós kormányzó és családtagjai védelmével. Az Udvarlaki Őrségnek hívott testület feladatát ekkor már nemcsak a Magyar Királyi Testőrség látta el, hanem katonai akadémisták és csendőrök is.

A várbéli laktanyában volt elszállásolva a teljes testőr-zászlóalj, mintegy 400 katona, altiszt és tiszt. Ehhez az egységhez tartozott a koronaőrség, a 60 fős lovas testőrség, a Főméltóságú Úr és családja közvetlen védelmét ellátó udvarlaki őrség, valamint a 162 fős testőr-lövész alegység is. 1944. október 15-16 között ez az elit alakulat kisebb csatát vívott a várat megszállni akaró német és nyilas csapatokkal.

Vigand Rezső bedekkere mindössze egyetlen mondatot szentelt neki: „Mielőtt a főkapun a várpalota belső (Oroszlános-) udvarába érnénk, jobbra a fővárta stílszerű oszlopos épületét látjuk”.

Ez a főkapu a ma is oroszlánok által őrzött udvarba nyílt, bal oldalán a regényes történetet mesélő Mátyás-kút kapott helyet, jobb oldalán volt az őrség épülete. Ennek végső formája is Hauszmann Alajos kezét dicsérte, aki az 1850-es években elkészült testőrségi épület homlokzatát a mellette lévő istállóéhoz igazította, eklekticizálóan szecessziós stílben.

Felépülése előtt az udvarlaki őrség a palota nehezebben megközelíthető részeiben teljesített szolgálatot: olyan helyszíneken, mint az alagsori Ezüstkamra, illetve a Várkert. Puskás őrök védték többek között az előcsarnokot, a távírdát, a koronalépcsőt és a várkapitányságot is.

A harmincas évek látványosságaira oly érzékeny cicerone, Megyery Ella így írta le az őrségépület előtti eseményeket: "A Mátyás-kúttal szemközt, a tér jobb oldalán a Főőrség terraszos épülete. Minden vasár- és ünnepnap délben, pontosan háromnegyed egy órakor itt tartják a zenés őrségváltást, amely ecsetre kívánkozó egyenruháival és avval a feszes fegyelemmel és hagyománytisztelettel, amely a magyar katonaságot minden megmozdulásában annyira jellemzi, olyan hatásos kép – amellett annyira magyar –, hogy megcsodálását egyetlen külföldi sem szokta elmulasztani – de magyar bámulója is mindig százával akad. A középkori pompájú ceremónia a XV. századbeli egyenruhás katona- és palotaőrök zenés, díszlépéses előmasírozásából, zászlóátadásából, zászlóátvevéséből áll s csak nyáron, a kormányzó távollétében történik egyszerűbb keretek között”.

Szent Jobb-körmenet a budai Várban, amelynek élén Horthy Miklós kormányzó halad
A kormányzót a testőrség külön alakulata, az udvarlaki őrség tagjai kísérik

A második világháborút lezáró borzalmas ostrom után természetesen az őrségépület is elvesztette eredeti funkcióját. Az 5760 négyzetméteres ingatlan helyreállítható lett volna, hiszen csupán 30%-os kárt szenvedett el az ostrom alatt, ám ennek ellenére mégiscsak lebontották.

Az alábbi kép 1963. augusztusában készült, amelyen a palota már az új, de még beállványozott kupolájával látható, tehát az átadása előtt. Ezen jól látszik, hogy a testőrség háza kopottan ugyan, de még ott árválkodik az oroszlános kapu előtt. Addigra a lovarda és az istálló már eltűnt, majd 1968-ban látványos robbantással a Teleki-palotát is elpusztították, annak ellenére, hogy a műemlékesek körömszakadtáig harcoltak érte. Ám bármilyen meglepő is, az őrségépületről még 1970 márciusában is úgy írt a Budapest folyóirat, hogy „az év folyamán” lebontják. Valószínűleg 1971-ben került erre sor.

A palota és környezete 1968-ban
(világosan látható, hogy alaptalan volt a Főőrség épületének lebontása)

Az 1949-1985 közötti átalakítás olyan mértékű volt, hogy az épület eredeti állapotának helyreállítása szinte lehetetlen; például a bejáratai nem ott voltak, ahol most vannak. Az Oroszlános udvarból nyílt a palota barokk korból származó két főbejárata, de ezeket 1960 körül felszámolták, mint ahogyan az ezeken át megközelíthető diplomatalépcsőt és királylépcsőt is. Az egykori épületkomplexum méltóságát többek között a diadalkapuk sora adta. Ezek egy részét szintén felszámolták – állítja Rostás Péter, a Hauszmann-bizottság tagja, a palotában működő Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese. Szerinte az a legnehezebb kérdés, hogy mi legyen a palota Duna felőli épülettömbjeivel. Itt olyan mértékű volt a beavatkozás, hogy gyakorlatilag az egészet le kellene bontani ahhoz, hogy az eredeti állapotot vissza lehessen állítani.

Nemzeti Hauszmann Program

A Nemzeti Hauszmann Terv Társadalmi Testületének 2015. szeptember 29-i ülésén mutatták be azokat a rekonstrukciós látványterveket, amelyek a Csikós-udvar és környezete megújítását célozzák. Ezekben látható, hogy a Vár Tabán felőli oldalán a következő években visszaépül az egykori lovarda és istállói, valamint a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a lovarda mögötti feljáró is.

Potzner Ferenc építész a koncepció bemutatásakor azt mondta, a Vár nyugati falszorosának külső felén épült fel 1899-ben a Királyi-palota díszes lovardája, majd fölötte tíz évvel később a Hunyadi-udvar peremén a Főőrségi épület; addigra már állt a két udvart összekötő Stöckl-lépcső és rámpa is.

A lovarda az 1944-45-ös ostrom során találatot kapott, de sokkal könnyebben helyreállítható lett volna, mint a Sándor-palota, mégis elbontották. Hasonló sors jutott a Főőrségi épületnek is, pedig abban a hetvenes évek elejéig még irodák is működtek.

Az építész szerint az ostrom után a középkori erőd helyreállítása kapott elsőbbséget, így azonban a Csikós-udvar elvesztette közlekedési kapcsolatait a palotával. A rekonstrukció fontos eleme ezért, hogy a Vár a Tabán felől is könnyen és akadálymentesen megközelíthetővé váljon.

Szintén eredeti helyén épül újra a Főőrségi épület, amelyben az újjáalakuló palotaőrség, valamint kiállító- és vendéglátóhelyek kapnak otthont. Innen lesz megközelíthető a középkori vár maradványainak feltárása után kialakítandó, térszint alatti régészeti bemutatótér is. A beruházás során megerősítik az Ybl-féle támfalakat, illetve felújítják és funkcióval látják el a Karakas pasa tornyát is - közölte Potzner Ferenc.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta: október 7-én a Várkert Bazárban kamarakiállítás nyílik a visszaépítendő épületek eredeti terveiből és a Királyi-palota utóbbi hónapokban visszavásárolt tárgyaiból. Előkerült például a Szent István-terem egyik Zsolnay pirogránit képe, de több ezüst- és porcelántárgy is, a szerdai tanácskozása előtt pedig a palota eredeti ajtókilincsének egy példányát juttatta vissza eddigi birtokosa.

Látványterv a felújításról

Potzner Ferenc építész, a Közti vezető tervezője – a Sándor-palota újjáépítésének tervezője – azt állítja: a trónterem a palota egyetlen tere, melynek falai és mennyezete is az eredeti méretben maradt meg, így hitelesen helyre lehet állítani. Igaz, az ez utóbbit körülvevő térsor már merőben új, így ez utóbbit előbb helyre kellene állítani ahhoz, hogy a trónterem díszítésének rekonstrukciójára sor kerülhessen. A palota Duna felőli épületszárnyait ma a Magyar Nemzeti Galéria használja, ezen belül A, B, C és D épületekről beszélünk. Régen ezeket egymásba lehetett nyitni, háromszáz méter hosszan végig lehetett sétálni a reprezentációs termeken – megfontolandó lenne a helyreállításuk. Potzner pártolná, ha a B épületszárny báltermét újjáépítenék, hiszen Budapestnek ma nincs állami reprezentációra alkalmas ilyen helyisége.

A palotának az az épületszárnya, amelyben a rendszerváltás után a Ludwig Múzeum kapott helyett, a Kádár-korszakban Munkásmozgalmi Múzeumként működött. Az épületszárnyat akkor toldották meg nyugat felé, amikor a múzeumot alakították ki – Potzner Ferenc szerint vissza kellene állítani az eredeti állapotot. De a déli rondella vagy a buzogánytorony sem létezett Hauszmann korában a jelenlegi formájában.

2016 folyamán hirdették ki a budai vár megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Terv egyik fő projektjének kivitelezőjét, amelyet a West Hungária Bau Kft. nyert meg, összesen nettó 6,6 milliárd forintos ajánlattal.

A Westbaunak a királyi lovarda átadására 340, a lépcső és a főőrségi épület befejezésére 420 napja van. A győri cég az eredeti tervek szerint állítja helyre az építményeket és arra törekszik, hogy ugyanolyan anyagokkal dolgozzon, mint amiket a múlt század elején az eredeti munkák során használtak. Valamelyes kivételt a főőrségi épület jelent majd, amely kívülről korhű lesz, belül azonban kortárs építészeti megoldásokat alkalmaznak. A lovarda a tervek szerint nemcsak lovasprogramoknak, hanem báloknak, kiállításoknak, vásároknak is otthonául szolgálna. A főőrségi épületben az újjáalakuló palotaőrség, valamint kiállító- és vendéglátóhelyek kapnak helyet. Onnan lehet majd megközelíteni a középkori vár maradványainak feltárása után kialakítandó, térszint alatti régészeti bemutatóteret is.

A Miniszterelnökség államtitkára szerint az egykori királyi székhelyek hasznosítására vegyes példák vannak Európában: egyes paloták kizárólag kulturális-turisztikai, míg más épületek részben kormányzati funkciókat is ellátnak.

A Budavári palotáról szólva azt mondta, hogy annak középkori emlékei jelenleg nagy részben nem láthatók; ezeket szeretnék most feltárni, és egy földalatti múzeumban bemutatni, újabb réteggel gazdagítva a várat.

A palotát most elfoglaló Magyar Nemzeti Galéria (MNG), Budapesti Történeti Múzeum (BTM) és Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) alapterületének most mindössze 34 százaléka látogatható, ezt az arányt MNG és az OSZK kiköltözésével legalább kétszeresére kell emelni - mondta.

Az államtitkár elmondta: 2014-ben mindössze 365 ezren látogattak el a három intézmény kiállításaira, miközben csak buszokkal 3,2 millió turista érkezett a várba. Ezt a látogatottságot szerinte drasztikusan növelni lehetne, ha a palotát belülről is érdemesnek találnák megnézni.

L. Simon László beszámolója szerint a Nemzeti Hauszmann Terv keretében először a Csikós-udvart és a lovardát állítják helyre, alattuk pedig áprilisra elkészül egy új mélygarázs. Ezek fölött épül újjá az 1972-ben lebontott Főőrségi épület, míg a Stöckl-lépcső és egy rejtett mozgólépcső a gyalogos megközelíthetőséget biztosítja a Tabán felől. Rövidesen megkezdődik a palota háború után megsemmisített Szent István-termének helyreállítása is, ami iparművészeti szenzáció lesz - emelte ki.

L. Simon László szerint a projekt célja a várfalak felújítása, az akadálymentesítés, a várkertek revitalizációja és a közlekedési infrastruktúra újragondolása is. Új mélygarázs épül a Szabó Ilonka utca felől is, a Halászbástya alatt, ahonnan lifttel lehet feljutni a Mátyás-templomhoz, de a Lovas utcánál is tervbe vettek egy új mélygarázst - mondta.

Amikor a költségekről kérdezték, L. Simon László azt mondta: nincs ma Magyarországon felelős politikus vagy szakember, aki fel tudja becsülni, a budai Vár teljes rekonstrukciója mennyibe kerül. Már kormánydöntés született arról, hogy 1,5 milliárd forintot szánnak a projekt előkészítésére, tervezési, tudományos és régészeti munkákra; 2 milliárdból építik vissza a lovardát, 3,6 milliárdból a Főőrségi épületet és a Stöckl-lépcsőt.

Az idei költségvetési törvényben 3,4 milliárd forint szerepel a Nemzeti Hauszmann Terv végrehajtására, ebből tervezik majd többek között az OSZK Budapest határain kívül felépítendő külső raktárbázisát.

További 1,5 milliárdba kerül a lovarda alatti mélygarázs építése, és 317 millió forintba a BTM egyes részeinek kiköltöztetése a Kiscelli Múzeumba. Ez összesen kevesebb mint 12 milliárd forintnyi forrás; míg ezekkel a beruházásokkal párhuzamosan zajlik az egykori Karmelita-kolostor rekonstrukciója, mintegy 5 milliárd forintból.

A minisztériumok várba költöztetéséről L. Simon szerint a kormány alapos döntést hozott: a Karmelita-kolostor nagy része régóta irodaként működik, a Nemzetgazdasági Minisztérium leendő székhelye szintén számos irodának ad otthont. Még ebben a ciklusban meg fog nyílni új helyén a Nemzeti Táncszínház, ami új lendületet fog adni a Millenáris Parknak - mondta az államtitkár.

Fent a Főőrség épülete, lent pedig a Lovarda

Az eredeti épület 1971-ig állt, akkor bontották el a Stöckl-lépcsővel együtt, bár mindkettő helyreállítható lett volna a második világháborús sérülések után.

A Főőrség épületének egyik különlegessége, hogy a Hunyadi-udvar felől egyemeletesnek tűnik, a Csikós-udvar irányából azonban látszik, hogy valójában négyszintes, hiszen az egykori várfal vonalára épült. A rekonstrukciónál a cél az volt, hogy kívülről az épület hű mása legyen az eredeti, 1903-ban átadottnak, azonban a belső tereket a mai elvárásoknak megfelelően is használni lehessen.

A lovarda képe a Főőrség épülete elől (kép: Nemzeti Hauszmann Program)

A tervezők minden apró részletre figyeltek, a rekonstrukcióhoz pedig egy nagyjából 25 centiméter vastag, eredeti szállítóleveleket, tervrajzokat és más iratokat tartalmazó dokumentumkötegre támaszkodtak, így nemcsak kinézetre, hanem az eredeti építéshez használt anyagokban is visszaköszön a múlt.

A lovarda belső tere (kép: Origo.hu / Karasz)

A Főőrség Csikós-udvar felőli részén egy önálló műalkotásként is értelmezhető, a Várnegyed történetét feldolgozó bronzkapu készült, melyet Farkas Ferenc szobrászművész alkotott meg. A 3,2 méter magas és 7 méter széles kapun a magyar történelem 27 olyan jelenete látható, mely a Budai Várhoz kötődik.

Szintén újjáépült a Stöckl-lépcső, amelyet a Főőrséggel együtt, 1971-ben bontottak le. A bontásért felelős Havassy Pál építész-tervező azonban akkor utasításba adta, hogy a kikerülő kövek bontását óvatosan végezzék, hogy ismételt beépítésre alkalmas maradjon. Havassy tehát már akkor gondolt arra, hogy a jövő generációja esetleg egyszer újraépítheti a Stöckl-lépcsőt.

A palotaudvar és a Csikós-udvar összeköttetésének koncepciója Hauszmann Alajos nevéhez köthető. A Várba való feljutás megkönnyítésére 1900 körül alakították ki a Palota útról a Csikós-udvarba és innen a palotaudvarra felvezető rámparendszert. Így alakult ki az a palotához kapcsolódó, gazdag épületegyüttes, amely a Stöckl-lépcsőt, a Csikós-udvaron álló Lovardát, illetve a Főőrség épületét foglalja magába.

2022. március 12-én nyílt meg az a tárlat, ahol kiállították az az egyetlen hiteles, Gábor Áronhoz köthető rézágyút, amelyet a híres népdalból mindenki ismerhet. Az 1848–49-es szabadságharcot bemutató tárlaton a látogatók megcsodálhatták magát az ágyút, de a forradalomhoz és a megtorlás időszakához köthető sok más érdekes tárgyat is.

Responsive image
Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúja (kép: Várkapitányság)

Responsive image

Az újjáépült Főőrség épülete nem véletlenül ad otthont a "Lészen ágyú!” – Gábor Áron és a székely hősiesség című kiállításnak a szabadságharc 174. évfordulóján, hiszen a tárlat tematikájában illeszkedik a magyar testőrségek hagyományait felelevenítő épület eredeti funkciójához.

Folytatjuk!

Responsive image
A Főőrség épülete 2022-ben (kép: Várkapitányság)