Királyi-lovarda

I. kerület, Vár

Írta: Varga Máté 2021. április

Ez a terület mindig is a királyi udvar kiszolgáló környezete volt, ahol a XIX. század folyamán már istállóépületek és kocsiszínek sorakoztak. A Királyi-palota legteljesebb kiépülésének idején, 1901-re készült el a lovarda új, reprezentatív épülete Hauszmann és Hoepfner Guido tervei alapján. Ez az eklektikus, neoreneszánsz és neobarokk elemeket is tartalmazó épület a királyi udvar lovas életének központja volt, közepén tágas csarnokkal a lovas bemutatókhoz. Az épület előtt állították fel ifj. Vastagh György alkotását, a Lovát fékező csikós szobrát.

Az egykori díszes királyi lovarda 1899-1901-ben épült, majd az 1944-45-ös ostrom során találatot kapott, amely ugyan sokkal könnyebben helyreállítható lett volna, mint a Sándor-palota, mégis elbontották. 2018-ban építették újjá.
A Királyi-palotától nyugatra eső alsó és felső várfal közti udvart a török időkben Jeni mahalle-nak, azaz Új városnak hívták. A Karakas pasa tornyától a Buzogány-toronyig elnyúló városrésznek még dzsámija is volt.

A törökök kiűzése után, 1686-tól Újvilág-kertnek hívták, amelyet 1884-ben kettévágtak a palota Ybl Miklós által tervezett krisztinavárosi szárnyával. Az ettől északabbra húzódó megmaradt területre ifjabb Petz Ármin tervezett neobarokk jellegű kertet, amelynek építésekor elbontották a nyolc méter magas, kelet-nyugati tengelyű középkori várfalat, a középkori eredetű Arányi kapuval együtt.

E kert északi részében épült fel 1899 és 1901 között a Hauszmann Alajos által tervezett, 1912 négyzetméteres lovarda, amelynek faszerkezetét Thék Endre bútorgyára tervezett és gyártott le. A kétrészes manzárdtetős épület kivitelezési munkálatait Höpfner Guido irányította.

A palota látványa a Tabánból 1902 körül (a palotától balra látható a lovarda épülete)

A lovarda elé állították fel 1901-ben ifjabb Vastagh György "Lófékező" című szobrát, amelynek modellje egy hortobágyi csikós fiú volt. Mivel a szobor a felállítása előtt már megjárta az 1900-as párizsi világkiállítást, így felállításakor méltán volt híres országszerte. E szobor által lett a lovarda előtti kis terület neve Csikós-udvar.

A lovarda a háború során csak negyven százalékos kárt szenvedett, így még bőven a megmenthető kategóriába esett, de a Kádár-kor hajnalán a bontása mellett döntöttek, 1954-ben pedig teljesen el is tűnt a Budai Vár még mindig romos látképéből. Vastagh György szobra ellenben a Hunyadi-udvarba került.

A Királyi-lovarda újjáépítése

A Hauszmann Alajos tervei szerint megépített Lovardának nem csak külső homlokzata volt páratlan, hanem maga az épület belseje is páratlan értéket képviselt, amely 2018-19-es felújítása során nettó 3,479 milliárd forintból készült el. Ezen összeget az Állam teljes egészében a költségvetésből finanszírozta.

Az újjászületett épület vázszerkezete már betonból és acélból készült: a korszerű és gyors metódus miatt rövid idő alatt eljutottak a befejezésig. Most viszont, ahogy a külcsín – a hatalmas szecessziós, katedrálüveges ablaksor és a rézdíszekkel ékesített, kanadai palából újraalkotott tető is – rákerült az épületre, olyannak tűnik, mintha egy évszázada állna ott háborítatlanul a lovarda.

A beruházást tervező Közti Zrt. által 2015. szeptember 30-án közreadott rekonstrukciós látványterven a budavári Csikós-udvar és környezete látható
(a kép érdekessége, hogy ezen a palota is eredeti állapotában látható)

A lovardát korábbi helyén építették vissza Hauszmann Alajos tervei alapján, eredeti funkcióin túl az épület rendezvénytérként is működik majd, így többek között bálokat, művészeti vásárokat is befogadhat. A lovas programok kiszolgálására 16 ló tartásához megfelelő istállót alakítanak ki a várfal alatti földrézsűbe rejtetten, a Csikós-udvarból pedig a szintén újraépítendő Stöckl-lépcső és fal melletti rámpa biztosítja a feljutást. Az egykori Királyi Lovarda épületének újjáépítésére kiírt pályázatot a West Hungária Bau Kft. nyerte meg.

A Vár Csikós-udvarán zajló építkezés 2018 decemberére új szakaszba lépett: az épület külső homlokzata gyakorlatilag elkészült. Az építkezés olyannyira előrehaladt, hogy az utóbbi hetekben a falakat eltakaró külső állványzatot is lebontották, így előbújt a kész homlokzat. A falak kődíszei, a mintás tetőpalák és a vörösréz díszítőelemek különösen szépek, a hatalmas, színes üvegablakok pedig már most is pompásan festenek.

Bár az épület környéke még építési terület, a bejárat előtti szobortalapzat már elkészült: ez a Lovát fékező csikós szobrának eredeti lakhelye, amelyet a II. világháború után a fölötte lévő Hunyadi-udvarra helyeztek át. Az alkotás az elmúlt hónapokban restauráláson esett át, és már arra vár, hogy visszakerülhessen régi helyére, az újjáépült Királyi Lovarda elé.

Az 1971-es bontásért felelős Havassy Pál építész-tervező anno utasításba adta, hogy a kikerülő kövek bontását óvatosan végezzék, hogy ismételt beépítésre alkalmasak maradjanak. Havassy tehát már akkor gondolt arra, hogy a jövő generációja esetleg egyszer újraépítheti a Stöckl-lépcsőt.

A palotaudvar és a Csikós-udvar összeköttetésének koncepciója Hauszmann Alajos nevéhez köthető. A Várba való feljutás megkönnyítésére 1900 körül alakították ki a Palota útról a Csikós-udvarba és innen a palotaudvarra felvezető rámparendszert. Így alakult ki az a palotához kapcsolódó, gazdag épületegyüttes, amely a Stöckl-lépcsőt, a Csikós-udvaron álló Lovardát, illetve a Főőrség épületét foglalja magába.

A lovarda belső tere (kép: Origo.hu / Karasz)
Az épület eredeti funkciójára utalva homokszínű fapadlót alakítottak ki, amely szükség esetén egyszerűen felszedhető és homokra cserélhető

A Királyi-palotától nyugatra fekvő királyi (más néven udvari) istállót, valamint az ettől délre eső reprezentatív lovaglócsarnokot és kocsiszínt István nádor kezdte el építeni, azonban az elkészült részek komoly károkat szenvedtek 1849-ben, a tavaszi hadjárat során. Végül elkészült a csarnok, amely a Királyi-palota lovardájaként szolgált negyven éven át. A mellette álló istállóépület viszont túl kicsinek bizonyult, ezért a lovaglótermet istállóvá és kocsiszínné alakították. 1899 és 1900 között az új palotaegyütteshez méltó lovardát építettek a Csikós-udvarban.

A Lovardát a századforduló idején csak az udvartartás céljaira használták egészen 1938-ig, amikor az udvarlaki őrség spanyol lovasiskolájával bővült. A lovas alegység reprezentatív bemutatókat tartott a Lovardában, amely egészen 1950-ig állt, amikor is a világháborúban megsérült, de nem menthetetlen épületet politikai okokból elbontották.

Az újjáépített Lovarda megújult funkcióval - közel 1500 négyzetméteren - XXI. századi multifunkcionális rendezvénytérnek és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló tereknek ad otthont.

A beruházás célja volt, hogy egyrészt a Vár kulturális vonzerejének növelése, másrészt pedig a Királyi-palota századforduló környékén létrehozott impozáns épületegyüttesének megidézése. A kormánybiztos elárulta, hogy a Lovarda a nagyközönség számára 2021-ben nyílik meg, a környezet rendezése és akadálymentesítése után.

A rekonstrukció során az istállórészt modern konyhává alakították, de annak jellegzetességeit és formavilágát megtartva. A régi tervezési dokumentumból minden megmaradt, így a Lovarda belső terében az eredeti anyagok, színek, motívumok és felületkezelési eljárások köszönnek vissza sok év után. A korhű helyreállítás mellett igényes, modern terek is vannak benne, erre jó példa az alagsorban elhelyezkedő ruhatár. A kormánybiztos szerint az újjáépített Lovarda minden bizonnyal a főváros egyik legkeresettebb rendezvényhelyszíne lesz.

Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogy a Lovardában miért nem csak lovas programok lesznek. Ennek egyszerű a magyarázata: sokkal életszerűbb és kifizetődőbb volt egy multifunkcionális közösségi tér létrehozása. Az épület eredeti funkciójára utalva homokszínű fapadlót alakítottak ki, amely szükség esetén egyszerűen felszedhető és homokra cserélhető.

Ezen a területen áll a Karakas pasa tornya is, amely Karakas Mehmed budai pasáról kapta a nevét. Az egykori török helytartó 1620 körül emeltette a bástyaszerű saroktornyot, amely túlélt több ostromot, s a XIX. század végéig megőrizte eredeti formáját. A tornyot a középkori erődrendszer átfogó helyreállításakor, az 1950-es években alakították ki jelenleg is látható formájában. A felújítás után - a tervek szerint – kávézó, mosdó és pelenkázó kap benne helyet, hiszen a jelentős épületek rekonstrukciója mellett fontos a látogatók igényeit kielégítő, praktikus megoldásokra is gondolni.

Hogy a Várba egyszerűbben és kényelmesebben lehessen feljutni a Palota útról, újjáépül a Hauszmann-féle rámpa is, amely akadálymentes kapcsolatot biztosít a Csikós-udvar és a Hunyadi-udvar és az északi Kortina-fal liftjeinek szintje között.

A háromkarú rámpa tökéletes kilátást biztosít a budai hegyekre, illetve a Tabánra. Az eredeti képek, tervek és szállítólevelek felhasználásával rekonstruált építmény a pillérekkel tagolt támfalra épül rá. Az egyes pillérek között a Csikós-udvaron köztéri mosdóblokkok, padok, illetve kisebb kereskedelmi egységek kapnak majd helyet. A rámpa alatt mindenki által látogatható régészeti kiállításra is nyílhat majd lehetőség.

A Hauszmann-féle rámpa újjáépítése mellett több olyan fejlesztés is zajlik, amely segíti a Csikós-udvar és ezáltal a Budai Vár akadálymentesítését. Ezek célja, hogy a jelenlegi kis kapacitású OSZK-liftet kiváltva megkönnyítse a látogatók feljutását a Palota útról a Vár területére. A készülő új liftek akadálymentes kapcsolatot teremtenek majd a Palota út és a Csikós-udvar között. Két nagykapacitású óriáslift akár egész buszos csoportokat is könnyedén tud majd feljuttatni a 22 méterrel magasabban található Csikós-udvarra. Innen ugyancsak akadálymentesen, egy szintén új lifttel lesz majd megközelíthető a Hunyadi-udvar.

Fodor Gergely kiemelte, hogy a Csikós udvar zöldítése is fontos szerepet kap a munkálatokban, ahogy a terület burkolatának, vízelvezetésének, díszvilágításának kiépítése, és az Ybl támfal megerősítése is a megújulás része. Fenntartható és környezettudatos megoldás lesz, hogy az épületekről lefolyó esővizet összegyűjtik, majd a Csikós-udvarra telepítendő új fák, növények és kiskertek locsolására használják fel. A Palota út felől egy vadonatúj zöld terület, a Törökkert is csatlakozik majd a legendás udvarhoz.

A Csikós-szobor

Július 10-én szállították a Várba ifj. Vastagh György Csikós-szobrát, ahol ráhelyezték a talpazatára, de ekkor még több darabból állt az alkotás, s a helyszínen illesztették össze a ló testét a fejével, majd elvégezték a kisebb javításokat, utómunkálatokat. Augusztus 14-én délelőtt bontották le a szobrot körülvevő állványzatot, így láthatóvá vált a csodaszép mű. A szobrot Csányi Szabolcs restaurátor vezetésével újították fel

A szobor egyrészt a kivitelezés módja miatt egyedi: nem bronz öntvény, hanem domborított bronz lemezekből készült, amely sokkal több munkát és odafigyelést igényel. A művet a technikai megoldás mellett az is különlegessé teszi, hogy más lovasszobroktól eltérően itt a csikós a ló mellett áll és nem megüli azt. A szobrászművész nagyszerűen ábrázolja a ló és a lovasa közötti összhangot, élethű jelenetet látunk. A Csikós-szobor az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert.

A szobrot eredetileg a Lovarda előtt helyezték el 1902-ben. A második világháborúban megsérült az alkotás, később a Hunyadi udvarban állították fel, majd 2017-ben elbontották. Két évig restaurálták, mielőtt visszakerült eredeti helyére a Lovarda előtti térre.

Királyi-lovarda

I. kerület, Vár

A Királyi-lovarda újjáépítése

A Csikós-szobor

Térkép

Adatok

Megközelítése

Ajánlott cikkek