A Lánchíd Társulat székházaként szolgáló épület terveit Ybl Miklós készítette, neoreneszánsz stílusban. Az építkezés 1867-ben, a Kiegyezés évében indult a Lánchíd téren (ma Clark Ádám tér).

AJÁNLÓ

A Lánchíd-palota a Lánchíd budai hídfőjénél, a Clark Ádám tér és a Duna között található Budán, a Fő utca 1. szám alatt. Az építtető a Lánchíd Társulat volt. Az impozáns palota helyén a Lánchíd építésekor az építkezést kiszolgáló épületek voltak, ám miután a híd elkészült, a cégnek több telek is volt a tulajdonában a Duna-parton, amelyekre már nem volt szüksége. Ezeket az évek alatt sorban eladták, de a Fő utca 1. számú telekre a társaság a saját székházát építette fel.

A Lánchíd és hídfői egy 1856-os térképen: jól látható, hogy a budai oldalon még rendezetlen a terület
(kép: Budapest Főváros Levéltára, Hungaricana)

A Lánchíd budai hídfője akkor, az 1860-as években egész más képet mutatott, mint ma: az akkori Lánchíd tér alig volt több egy kereszteződésnél, amelyet impozáns épületek vettek körül. Egyik végén volt a Lánchíd, vele szemben pedig az Alagút. A bankszektor gyors ütemű fejlődése az egész korszakra jellemző volt, s eme pénzintézetek épületei meghatározzák a városképet. Buda és Pest egyik legkorábbi neoreneszánsz épülete a Budai Takarékpénztár volt.

A Lánchíd tér képe az 1870-es években - balra hátul a Budai Népszínház, előtérben jobbra pedig a Budai Takarékpénztár látható
(kép: Vasárnapi Újság, 1865.)

A Budai Népszínház 1861-ben, míg a Budai Takarékpénztár egy évvel később, 1862-ben épült fel, amelyek mellett több bank és vasúttársaság székháza is épült a közelben, tehát a környék presztízse erőteljes emelkedést mutatott. A téren ekkor még nem volt körforgalom, hanem csupán egy sima kereszteződés, amelynek Lánchíd felőli oldalában helyezkedtek el a vámszedőházak.

"A mi Ybl Miklós u. n. civil-épitészetét, a bérházakat illeti, e téren is igen kellemes változtatásokat hozott be a Pesten sokáig divatozott kaszárnya-stylbe. Egyik legszebb bérháza a kőfaragó s szobrász müvekkel dúsan ellátott takarékpénztári épület Budán a lánczhid közelében; ilyen a gazdagon díszített, nagy terjedelmű Ganz-féle ház a feldunasor újonnan nyert telkén; s ilyen a nagy gonddal épült Schmidt- Unger-féle átjáró ház az országúton és magyar-utczában stb. Mindez épületek még késő időkben is fogják hirdetni mesterök szerencsés találékonyságát, gyakorlati ügyességét és szakértelmét" - írja a Vasárnapi Újság.

Az eredetileg Lánchíd tér jobboldali térfalát az 1860-62-ben épült Ybl Miklós tervezte Budai Takarékpénztár épülete képezte. Vele szemben állt a Budai Népszínház, amelynek helyén az 1870-es évek elején épült a Magyar Nyugati Vasúttársaság székháza, amely utóbb a Kereskedelmi- és Közlekedésügyi Minisztériumnak adott otthont. Szomszédságában 1868-70 között építették meg a Várba vezető gőzsiklót.

Az első képek egyike: a tér látványa az 1870-es évek elején;
balra a Budai Népszínház, háttérben a Sikló épülete és pályája

Jegyzet: A Budai Népszínház sikeres előadásai kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy az eladósodott színházat meg lehessen menteni a csődtől, így 1864-ben Molnár György, az igazgató kénytelen volt azt bezárni. 1867. június 13-án egy újabb korszak kezdődött a színház életében a három évig tartó kényszerszünet után. A Budai Népszínház sikeres darabok bemutatásán túl teret adott olyan fiatal tehetségeknek, mint Blaha Lujza, Jászai Mari, Szentgyörgyi István, Náday Ferenc, Vízvári Gyula, Kassai Vidor, Solymosi Elek. A színház 1870-ben végleg megszűnt. Épületét 1870. szeptember 16-án lebontották.

A Kiegyezést követően, 1867 után épültek meg a Lánchíd utca és a rakpart között, a hídtól délre eső részen a II. világháborút követően eltűnt palotasor házai: Barber és Klusemann ház, a Lipthay-, és Széchenyi paloták majd a Széchenyi szálloda.

Annak ellenére, hogy a Lánchíd Társaság hatalmas vagyonnal rendelkezett, a Lánchíd nem volt egy kiemelkedően nyereséges vállalkozás (az 1950-es években több éven keresztül veszteséget termelt, amely a bukott szabadságharc utáni gazdasági visszaesés következtében érthető is), viszont az 1960-as évek fejlődésében már pozitív mérleggel zárták az éves egyenleget. Épp ezért a Társaságnak szükségessé vált egy reprezentatív, új székház megépítése.

Ünnepség a téren (dátum és esemény ismeretlen)

A Lánchídtól jobbra 1867-69 között épült fel tehát az Ybl Miklós tervezte ház, a Lánchíd Társaság palotája. Ezzel az 1870-es évek végére ki is alakult a Clark Ádám tér akkori arculata, a főváros legelső, tisztán neoreneszánsz stílusú városi tere.

Az építkezés 1867-ben indult, de az 1869. március 20-i részvénytársasági közgyűlés jegyzőkönyve szerint az építkezés kissé elcsúszott. Erről így tájékoztatták a részvényeseket:

"A mi a társulat házának építését illeti, az iránt a szerződés még az építkezésnek kedvezőbb időszakában köttetett meg; de mint valamennyi helybeli építkezés tavaly, úgy a miénk is, épületi anyagok és hozzá értő munkások hiányában késedelmet szenvedett; mindazáltal az igazgatóság annak jövő hóban való befejezését biztosan várja. Maga az építés, mint a részvényes urak e felöl meggyőződhettek, stylre nézve szép és helyes, és az eddig látottakból ítélve szilárd is"

A Lánchíd-palota az 1880-as években

A Lánchíd tér 1895 körül - a Lánchíd-palota épp takarásban az épületek mögött (kép: Fortepan)

A Lánchíd Társulat alig egy évig élvezhette az új székházát, mert az Állam tárgyalásokat kezdeményezett a Lánchíd megvásárlására. Ebben az évben az 1870. évi X. törvénycikk biztosította a Duna rendezésének, a fővárosok fejlődésének, közutak, új Duna-hidak építésének feltételeit.

A híd és vele az új kétemeletes (a Duna felőli oldalon négyszintes), háromhomlokzatos, neoreneszánsz ház 1870. július elsején állami tulajdonba került. A Lánchíd Társaság igazgatói októberig a székházban maradhattak az átadás lebonyolításának idejéig, de ezután az épületbe 1871-től az Állami Hidak Felügyelősége költözött, amely szerv a Pénzügyminisztérium alá tartozott.

1870-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is ebben az épületben működött, egészen az 1890-ben felépült Döbrentei téri új székházukba való beköltözésig.

A Lánchíd és hídfői egy 1884-es térképen

A Lánchíd-palotában lakások is voltak: itt lakott például Reitter Ferenc mérnök, Herrich Károly, az Alagút Társaság igazgatója, vagy Heinrich Nepomuk János orvos, a Rácz fürdő tulajdonosa. Az épület földszintjén az 1880-as években sörház nyílt, 1936-ban pedig a Közigazgatási Bíróság vette át az épületet.

A második világháború során, Budapest 1945-ös ostromakor a legtöbb környékbeli épület tönkrement, amelyeket vagy nem lehetett, vagy már nem is akartak helyreállítani. Az épületek bontása után a tér arculata megváltozott: a szűk kereszteződés helyett körforgalmat alakítottak ki, kihasználva a felszabadított építési telkek területét. A Lánchíd-palota szerencsére kisebb sérülésekkel élte túl a háborút, így használható maradt.

1954-ben a Legfelsőbb Bíróság működött benne, míg 1984-ben a Budai Központi Kerületi Bíróság költözött be a falai közé. A rendszerváltást követően az Igazságügyi Minisztérium kezelésébe került, majd 1995-ben az Állam eladásra kínálta. A palota ezzel átkerült az Ökocentrum Nemzetközi Környezetvédelmi és Koordinációs Rt.-nek, amely 10 éven át, 2005-ig birtokolta. Ezen évben eladták a Lánchíd Palota Ingatlanfejlesztő Kft.-nek, aki az épületet 2008-ban hatmilliárd forintért felújította. Az ebben az évben kirobbant gazdasági válság azonban a tulajdonos céget csődbe vitte, ezért kénytelenek voltak a palotájukon túladni. Az új vevő 2012-ben a Recovery Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. lett, aki pár hónap múltán továbbpasszolta a palotát a DÖB-68 Zrt.-nek.

Az ingatlan tulajdoni lapja szerint több földhivatali bejegyzés ellen nyújtottak be fellebbezést, de per is volt folyamatban, s több milliárd forint értékben jegyeztek be rá jelzálogjogot. Ezek jó részét azóta törölték, de az ingatlant 2019-ben is több milliárdos jelzálogjog terhelte. Egészen meglepő, hogy olyan bejegyzést is találunk, hogy maga a hitelező bank lemondott a jelzálogjogi ranghelyével rendelkezés jogáról.

A Magyar Állam 2018-ban jegyeztetett be az ingatlanra elővásárlási jogot, a világörökségről szóló 2011-es törvényre hivatkozva. Ekkor röppent fel a hír, hogy a Lánchíd-palotát székhelyének vásárolná meg a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB), ahova a tervek szerint 2020-ban költöznének be. Az NBB és a tulajdonos DÖB-68 Zrt. a vásárlással kapcsolatos dokumentumokat 2020. március 24-én írta alá a Fő utca 1. alatt található épületről. Nyikolaj Koszov, az NBB igazgatótanácsának elnöke a közleményben elmondta: az ingatlan megvásárlásával a bank - amely az egyetlen kelet-közép-európai központtal rendelkező multilaterális fejlesztési intézmény - nemcsak megerősíti Budapest nemzetközi pénzügyi központként elért státuszát, hanem nagyban hozzájárul Magyarország befektetési vonzerejének további növekedéséhez is.

A bank 2019 év végén már több mint 170 szervezetet és intézményt tudhatott befektetői között – bankokat, nyugdíjalapokat, biztosítótársaságokat –, többek között Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Németország, Hollandia, Magyarország, Moldova, Románia, Oroszország és az Egyesült Királyság területéről.

Magyarország 2019. január 15-én 17,2 százalékra növelte tőkerészesedését az NBB-ben, amellyel a második legnagyobb részvényesévé vált. A bank befizetett alaptőkéje ezzel 349,61 millió euróra nőtt.

AJÁNLÓ

A Clark Ádám tér madártávlatból 2017-ben - jobb szélén a Lánchíd-palota

AJÁNLÓ