Régi budai Városháza

I. kerület, Vár, Szentháromság utca 2.

A három utcára néző, egyemeletes palotát öt középkori ház - köztük a gótikus városháza - maradványainak felhasználásával, több szakaszban építették. A Mátyás-templomra tekintő szárnyat 1702-1710 között Venerio Ceresola császári építész tervei szerint emelték, tőle származik az épület olasz barokk jellegű architektúrája. Az épület 160 éven át funkcionált városházaként, 70 éven át pedig az első kerületi elöljáróság székhelye volt. Működött benne csendőrség, iskola, majd a második világháború utáni időszakban múzeumok, kutatóintézetek.


AJÁNLÓ

A budai vár egyik leglátogatottabb helyén, a volt polgárváros közepén áll. Három homlokzata közül a leghosszabb a Szentháromság utca vonalában húzódik, a nyugati az Úri utcára, a keleti a Tárnok utcára és a Szentháromság térre néz. Az egyszerű vonalvezetésű, egységes stílusú épület két sarkán egy-egy előreugró, díszesen faragott kőkonzolokkal alátámasztott zárt erkély, a keleti szárny tetején kis harang- és óratorony látható. A Szentháromság térre néző sarkon a falba vágott mélyedésben Pallas Athéné-szobra áll, pajzsát Buda város címere díszíti.

Buda 1686. évi török alóli felszabadítása közben a vár építményeinek nagy része elpusztult, házainak többsége romokban hevert. A budai városházának szánt épületet kisebb középkori lakóházak maradványain 1702-ben (egyes források szerint már 1692-ben) kezdték építeni Venerio Ceresola itáliai építőmester vezetésével. (Ceresola alapította a budai kőművesek céhét, és ő építette a budai várban a Dísz tér 3. szám alatti házat is). Kevéssel ezután a városházát tovább bővítették, és a budai magisztrátus 1710. június 6-án tartotta meg benne az első ülését. 1714-ben Johann Hölbling az emeleten kis kápolnát épített. 1723-ban a Budán pusztító tűzvészben a városháza is megsérült, de egy-két év alatt helyreállították.

Responsive image
A Városháza 1846-ban (szemben a régi Mátyás-templom) (kép: Rudolf Alt)

Néhány évtizeddel később Nepauer Máté tervei szerint és irányításával az épületet kibővítették: ekkor készült a napjainkban is látható díszes lépcsőház, 1770-1774 között pedig a nyugati, Úri utcai szárny emeleti része. Az itteni sarokerkély a korábban készült keleti erkély mása, csak faragott díszítése különbözik attól. Lényegében ezzel a bővítéssel fejeződött be a városháza építése, alakult ki mai formája. Az emeleti kápolnát 1785-ben II. József bezáratta, 1824-ben ismét megnyitották, majd 1851-ben végleg megszüntették, a kápolna kis harangtornya azonban a helyén maradt.

Responsive image
A Szentháromság tér 1891-ben (kép: Weinwurm Antal)

Responsive image
A Szentháromság tér nyugati oldala 1896-ban

Budapest 1944-1945-ös ostroma idején az egykori városháza súlyosan megrongálódott, tetőzete beszakadt, nyugati szárnya leomlott. A teljes helyreállítás során (1950-1952) többek között új kapuszárnyakat készítettek, restaurálták, illetve részben újrafaragták a leomlott nyugati sarokerkélyt és az ablakok kőkereteit.

Responsive image
Az épület 1973-ban

Az épület legközelebbi felújítására 62 év múltával, 2014 és 2018 között került sor. A 2014-ben kezdődő munka alapos régészeti feltárással kezdődött, amikor napvilágra kerültek az egykori értékek.

A budavári Úri, Szentháromság és Tárnok utcák által határolt telken álló egykori budai városháza épületének komplett műemléki rekonstrukciójának, udvarainak lefedésének és tetőtérbeépítésének engedélyezési és kiviteli terveit 2015 első felében készítették el, majd a munkálatok 2018-ban fejeződtek be.

Az épület földszintje tulajdonképpen két fedett és egybenyitott udvarból áll, kijárattal az Úri utca felé. Javarészt itt már az 1686 utáni újjáépítés során kialakított tereket találjuk, ahol egy éttermen kívül éremkiállítás is nyílt. Ebben egy nagyon igényesen kialakított térben kísérhetjük végig a magyar pénztörténet korai századait. A Királyok pénzei – Budavári pénzverés a középkorban elnevezésű kiállítás nem csak a felnőttekhez igyekszik szólni, hanem számos olyan interaktív elemet tartalmaz, amely a kisebbek figyelmét is lekötheti.

Az emeletre széles, tekintélyt parancsoló lépcsőház vezet. Mivel a házat 1770 és 1774 közt a híres Nepauer Máté vezetésével újjáépítették és bővítették, ezért az emeleti szint stílusában a barokkot képviseli. A kor ízlése szerint itt ünnepélyes, egybenyíló teremsort alakítottak ki. Ezekben most előadótermek és tárgyalók kaptak helyet.

A tetőtérben kapott helyet a győri Széchenyi István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Program menedzsmentje és a Transzdiszciplináris Specializáció. E mellett a Pécsi Tudományegyetem Geopolitikai Doktori Programjának oktatói és hallgatói élvezhetik majd a páratlan hangulatú tetőteret, ahol kis belső teraszról a Halászbástya és az Óvárosháza tornyára látni.

Responsive image
A Szentháromság tér nyugati felének épületei 2019-ben

2019 november 20-án a FUGA Budapesti Építészeti Központban rendezett ünnepélyes díjátadón kihirdették a 2019-es Budapest Építészeti Nívódíj nyertesét. A rangos díj idei nyertese a régi budai városháza műemléki rekonstrukciója lett.


AJÁNLÓ

Képek hamarosan!


AJÁNLÓ

Adatok

  • Tervezője: Venerio Ceresola / Nepauer Máté
  • Építés ideje: 1692. / 1770-1774.
  • Felújítása: 2014-2018.

Megközelítése

  • Szentháromság tér