A három utcára néző, egyemeletes palotát öt középkori ház - köztük a gótikus városháza - maradványainak felhasználásával, több szakaszban építették. A Mátyás-templomra tekintő szárnyat 1702-1710 között Venerio Ceresola császári építész tervei szerint emelték, tőle származik az épület olasz barokk jellegű architektúrája. Az épület 160 éven át funkcionált városházaként, 70 éven át pedig az első kerületi elöljáróság székhelye volt. Működött benne csendőrség, iskola, majd a második világháború utáni időszakban múzeumok, kutatóintézetek.
A budai vár egyik leglátogatottabb helyén, a volt
polgárváros közepén áll. Három homlokzata közül a leghosszabb a
Szentháromság utca vonalában húzódik, a nyugati az Úri utcára, a keleti
a Tárnok utcára és a Szentháromság térre néz. Az egyszerű vonalvezetésű,
egységes stílusú épület két sarkán egy-egy előreugró, díszesen faragott
kőkonzolokkal alátámasztott zárt erkély, a keleti szárny tetején kis
harang- és óratorony látható. A Szentháromság térre néző sarkon a falba
vágott mélyedésben Pallas Athéné-szobra áll, pajzsát Buda város címere
díszíti.
Buda 1686. évi török alóli felszabadítása közben a
vár építményeinek nagy része elpusztult, házainak többsége romokban
hevert. A budai városházának szánt épületet kisebb középkori lakóházak
maradványain 1702-ben (egyes források szerint már 1692-ben) kezdték
építeni Venerio Ceresola itáliai építőmester vezetésével. (Ceresola
alapította a budai kőművesek céhét, és ő építette a budai várban a Dísz
tér 3. szám alatti házat is). Kevéssel ezután a városházát tovább
bővítették, és a budai magisztrátus 1710. június 6-án tartotta meg benne
az első ülését. 1714-ben Johann Hölbling az emeleten kis kápolnát
épített. 1723-ban a Budán pusztító tűzvészben a városháza is megsérült,
de egy-két év alatt helyreállították.
A Városháza 1846-ban (szemben a régi Mátyás-templom) (kép: Rudolf Alt)
Néhány évtizeddel később Nepauer Máté tervei szerint és irányításával az épületet kibővítették: ekkor készült a napjainkban is látható díszes lépcsőház, 1770-1774 között pedig a nyugati, Úri utcai szárny emeleti része. Az itteni sarokerkély a korábban készült keleti erkély mása, csak faragott díszítése különbözik attól. Lényegében ezzel a bővítéssel fejeződött be a városháza építése, alakult ki mai formája. Az emeleti kápolnát 1785-ben II. József bezáratta, 1824-ben ismét megnyitották, majd 1851-ben végleg megszüntették, a kápolna kis harangtornya azonban a helyén maradt.
A Szentháromság tér 1891-ben (kép: Weinwurm Antal)
A Szentháromság tér nyugati oldala 1896-ban
Budapest 1944-1945-ös ostroma idején az egykori városháza súlyosan megrongálódott, tetőzete beszakadt, nyugati szárnya leomlott. A teljes helyreállítás során (1950-1952) többek között új kapuszárnyakat készítettek, restaurálták, illetve részben újrafaragták a leomlott nyugati sarokerkélyt és az ablakok kőkereteit.
Az épület 1973-ban
Az épület legközelebbi felújítására 62 év múltával, 2014 és 2018 között
került sor. A 2014-ben kezdődő munka alapos régészeti feltárással
kezdődött, amikor napvilágra kerültek az egykori értékek.
A budavári Úri, Szentháromság és Tárnok utcák által határolt telken álló
egykori budai városháza épületének komplett műemléki rekonstrukciójának,
udvarainak lefedésének és tetőtérbeépítésének engedélyezési és kiviteli
terveit 2015 első felében készítették el, majd a munkálatok 2018-ban
fejeződtek be.
Az épület földszintje tulajdonképpen két fedett és egybenyitott udvarból
áll, kijárattal az Úri utca felé. Javarészt itt már az 1686 utáni
újjáépítés során kialakított tereket találjuk, ahol egy éttermen kívül
éremkiállítás is nyílt. Ebben egy nagyon igényesen kialakított térben
kísérhetjük végig a magyar pénztörténet korai századait. A Királyok
pénzei – Budavári pénzverés a középkorban elnevezésű kiállítás nem csak
a felnőttekhez igyekszik szólni, hanem számos olyan interaktív elemet
tartalmaz, amely a kisebbek figyelmét is lekötheti.
Az emeletre széles, tekintélyt parancsoló lépcsőház vezet. Mivel a házat
1770 és 1774 közt a híres Nepauer Máté vezetésével újjáépítették és
bővítették, ezért az emeleti szint stílusában a barokkot képviseli. A
kor ízlése szerint itt ünnepélyes, egybenyíló teremsort alakítottak ki.
Ezekben most előadótermek és tárgyalók kaptak helyet.
A tetőtérben kapott helyet a győri Széchenyi István Egyetem Gazdálkodás-
és Szervezéstudományok Doktori Program menedzsmentje és a
Transzdiszciplináris Specializáció. E mellett a Pécsi Tudományegyetem
Geopolitikai Doktori Programjának oktatói és hallgatói élvezhetik majd a
páratlan hangulatú tetőteret, ahol kis belső teraszról a Halászbástya és
az Óvárosháza tornyára látni.
A Szentháromság tér nyugati felének épületei 2019-ben
2019 november 20-án a FUGA Budapesti Építészeti Központban rendezett
ünnepélyes díjátadón kihirdették a 2019-es Budapest Építészeti Nívódíj
nyertesét. A rangos díj idei nyertese a régi budai városháza műemléki
rekonstrukciója lett.
Képek hamarosan!