A Vöröskereszt-egylet egykori székháza

I. kerület, Várnegyed, Dísz tér

Írta: Varga Máté 2021. április

A Vöröskereszt Egylet egykori székháza Hauszmann Alajos tervei alapján épült fel 1902-re, majd 1945-ben, Budapest ostromakor megsemmisült. Az épületet 2022-ben építették fel újra.

Az 1. számú telken eredetileg, a XV. században a kalocsai érsek lakóháza állt, amely később Bakócz Tamás esztergomi érseké lett. A vár 1686. évi visszafoglalása után ez a ház is romokban állt, de a XVIII. század elején újjáépítették. Tulajdonosa Bösinger Ferenc Ignác patikus, aki Buda 1695-1705 közötti polgármestere volt, s aki patikáját a szemben lévő telken (a mai 16. számú ház helyén) rendezte be. A ház később Kayr Mátyás építőmesteré lett, aki többek között a régi budai városháza helyreállításán is dolgozott 1723-1724. között.

1900-ban a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete a Dísz tér 1-es és 2-es, valamint az Albrecht utca 15-ös számú épületeit (Heichele-, a Bikkessy- és Ignatovits-ház) 334.000 koronáért felvásárolta, majd lebontotta.

A Dísz tér 3-as (bal szélen), 2-es és 1-es számú házikói 1900-ban, a bontás kezdetekor
(a kép jobb szélén lévő épület a 15-ös számú)

A mai Hunyadi János úton a Dísz tér csatlakozásánál ez az épület állt egykoron

A Dísz tér látványa a Tárnok utcából, 1905-ben (kép: Fortepan)
(Szemben a Honvéd Főparancsnokság épülete, vele szemben a sarkon pedig az Egylet székháza)

Az új székház terveit Hauszmann Alajos és Hültl Dezső készítették, amelynek alapján 1901-1902 között valósulhatott meg az új épület, amely mintegy egymillió koronába került. A kivitelező cég tulajdonosa Havel Lipót építőmester volt.

Már a tervezéskor kiderült, hogy az épület túl nagy lesz a segélyszervezet számára, ezért az alsó szintet 1902 július elején mintegy 15 évre bérbe adták az államnak, hogy az továbbadja a Királyi Horvát- Szlavón- Dalmát Minisztérium számára, amely az Úri utcából költözött ide.

Az 1868-as magyar-horvát kiegyezést követően a zágrábi országgyűlés 29 főt küldhetett a budapesti Országházba, majd később az alsóházba 40, a főrendiházba 2 politikus ülhetett be, akik az autonómia-kedvezmények miatt a saját nyelvükön szólalhattak fel.

15 év múlva, a bérleti díj lejárta után, a háborús konjunktúra, valamint az állami takarékosság miatt a kormány a kis létszámmal működő Horvát- Szlavón- Dalmát Minisztériumot 1917. augusztus 14-én átköltöztette a Markó utca 16. szám alatti, 1913-ban felavatott Magyar Királyi Igazságügyi Minisztérium - mai Stollár Béla utcára néző épületszárnyának - felső emeletére. A Dísz tér 1-2. szám alatti saroképületet innentől ismét a Vöröskereszt használta tovább teljes egészében.

A Pesten működő szaktárca azonban nem működhetett sokáig, mert a trianoni békediktátum és az ország kétharmadának elvesztése - illetve a független délszláv állam kikiáltása - miatt Kunfi Zsigmond (a minisztérium utolsó, felszámolói minőségben dolgozó minisztere) 1918. november 2-án bejelentette, hogy a kereken 50 éve működő budapesti Horvát Minisztériumot végleg megszüntetik. Ezzel egy időben a népbiztos megkapta a Károlyi-kormány felhatalmazását is, hogy a Vöröskereszttől lefoglalt saroképületben állítsa fel az új Munkásügyi és Népjóléti Minisztériumot, amelynek személyi és dologi berendezéseire 100 ezer Koronát kapott.

A monarchia felbomlása és a proletárdiktatúra bukása után a Királyi-palotában 1918 őszétől ideiglenes jelleggel működő önálló magyar Külügyminisztériumot 1920. április 1-én költöztették át a Dísz téri palotába.

1922-ben 14.5 millió koronáért, Hoepfner Guido tervei alapján bővítették ki az épületet, miáltal 25 irodahelyiséget alakítottak ki a padlástérben. De ekkor egyszerűsítették le a homlokzatok vakolatarchitektúráját is, eltüntetve így az építtető gipszszimbólumait.

Az épület pincéjében ekkor alakítják ki a magyar hírszerzés egyik központját. A Siménfalvy Tihamér vezérkari ezredes vezette csoport a baloldali mozgalmak felderítésére, a Héjjas-féle különítmények bevetésével a kommunista alakulatok felmorzsolására, illetve a Szovjetunió elleni katonapolitikai felderítésre alakult, de szintén a főtiszt parancsnoksága alatt tartóztatták le 1921. október 24-én a tatai Esterházy-kastélyban a trónt visszaszerezni kívánó IV. Károly magyar királyt és 13 fős kíséretét is.

Siménfalvy Tihamér (1878–1929) ezredes,
a Kettőskereszt Vérszövetség parancsnoka, mint az osztrák-magyar hadsereg őrnagya

A Külügyminisztérium székházának pincéjében működő hírszerzés 1926-ban Papp Dezső alezredes személyében új vezetőt kapott. Budapest ekkor már nemcsak a kisantant államok elleni terrortámadások megtervezését és kivitelezést várta el a titkos csoporttól, hanem a revíziós céloknak megfelelően a magyar kisebbség fegyveres harca való felkészítését is. A hírszerző csoport - az olaszokkal karöltve - úgy akarta darabjaira szakítani a Trianon után megszülető Jugoszláviát, hogy az önállóságra vágyó horvátoknak mindenféle eszközt megadjanak. 1931-től kezdődően Budapest (Rómával együtt) elkezdte kiképezni a horvát usztasa és szeparatista csapatok kiképzését, akikkel Papp Dezső hírszerző csapata tartotta fenn a kapcsolatot.

Az épület 1935-ben, az akkori Külügyminisztérium székházaként (Kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

A pincerendszert 1936-1939 között többször is bővítették. Kialakítottak egy rejtett autóbehajtót a mai Hunyadi János úti házsoron, amely egy két-három gépkocsit befogadni képes garázsba futott bele. A szervizzel felszerelt parkoló mögött egy 160 férőhelyes óvóhelyet alakítottak ki. Maga az objektum nem egybenyitott tér volt, hanem egy kelet-nyugati irányú „F” és két „H” betűkre hasonlító dongaboltozatos folyosórendszer. Innen indulva, egy hosszú alagút kötötte össze a Várszínház éttermének raktárát a Sándor-palotával, ahonnan egy 35 méter mély lépcsőházon át a Krisztinaváros és a Clark Ádám tér közötti Alagúttól délre eső kétszintes, egykori Horthy-féle kormányóvóhelyre lehetett lejutni. Ez az északi irányba haladó alagút a Dísz tér keleti oldalán, majd a Tárnok utca és az itt álló házak alatt a Szentháromság téri Pénzügyminisztérium érintésével egészen a Kapisztrán téri Nádor-laktanyáig húzódott.

Az észak-déli irányú folyosón egy keskeny nyomtávú vasút kiépítésére is sor került, amelyen egy elektromotoros szerelvény járt. Ezen a várban működő minisztériumok iratcsereforgalmát bonyolították.

Várva a nagy összecsapásra, Budapest 1945-ös ostroma előtt a külügyesek légvédelmi óvóhelyét nagy mennyiségű konzervvel és ivóvízzel látták el. A vélt sérülések elől ide menekítették a szaktárca épületéből lehozott pamlagokat, szófákat, székeket és asztalokat, valamint a perzsaszőnyegeket és egyéb ajándéktárgyakat, de helyett kaptak a minisztérium 1929-1942 közötti politikai iratai is. Az ostrom idején egy 21 fős nyilas egység költözött be a földalatti komplexumba.

A Hauszmann Alajos által tervezett épület az ostrom idején öt nagyobb találatot kapott a pesti rakparton felállított szovjet ütegeknek köszönhetően. Durva sérülései ellenére bár még megmenthető lett volna, azonban a kommunista hatalom - több más várbéli épülettel együtt - a lebontása mellett döntött.

Az épületet 1946-1948 között bontották le. A létrejött üres telket a Minisztertanács az Amerikai Egyesült Államoknak ajánlotta fel 25.000 dollárért, hogy itt építhessék fel az új nagykövetségi székházukat. Az amerikaiak ugyan megvették a telket, az építkezést mégsem kezdték el.

A magyar állam 1972-ben végül visszavásárolta a telket, ahol pár évvel később a Dísz tér 3. szám alatti Batthyány-palota első emeletén működő tanácsi óvoda játszótere lett. Ezt a 80-as évek végén alakították át ajándéktárgy-piaccá a turisták számára.

2019-ben a kormányszóvivő jelentette be, hogy külsőleg eredeti formájában visszaépítik az egykori Külügyminisztériumot, amely belülről egy modern iroda- és rendezvényközpont lesz.

A székház újjáépítése

Megtalálták az egykor a Dísz téren álló vöröskereszt székház eredeti gránit tábláit, a királyi palotában előkerült egy eredeti Hauszmann-kori lépcső, a Csikós udvaron pedig egy eddig fel nem tárt, középkori várfalszakasz - közölte a Várkapitányság.

A terveknek megfelelően halad a Dísz tér sarkán az egykori vöröskereszt székház visszaépítéséhez szükséges tereprendezés, a Királyi-palota déli összekötő szárnyának hiteles rekonstrukciója és a Csikós udvar megújítása is - írja közleményében a Várkapitányság. A fejlesztések eredményeként újjászületik a Vöröskereszt Egylet egykori székháza, amely 1948-ig a Dísz tér sarkán állt.

Az évtizedekig elzárt terület feltárása januárban kezdődött, akkor Mikula Ferenc több mint 100 éves alkotásai, Álmos és Előd vezér szobrai kerültek elő a beomlott pincéből.

Most a székház eredeti gránit tábláinak töredékeit találták meg a régészek. A Hauszmann Alajos tervei alapján 1902-re felépült székház déli, reprezentatív bejáratának falát egykor három gránit tábla díszítette. Feltételezhetően most ezekből került elő két tábla, amelyek a második világháború alatt összetörtek. A tábla darabjait a régészek most össze is tudták állítani. A két tábla egyikén az 1902-es központi igazgatóság névsora, míg a másikon a legfőbb védnökök nevei voltak olvashatók: "Legfőbb védnökök: Ő császári és Apostoli királyi Felsége I. Ferenc József. Ő császári és királyi Fensége Mária Valéria főherczegasszony. Legfőbb védnökhelyettesek: Ő császári és királyi Fensége Lajos Győző főherczeg, Ő császári és királyi Fensége Klotild főherczegasszony".

A tájékoztatóban beszámolnak arról, hogy egy másik, szintén több mint 100 éves értékes lelet a Budavári Palota déli összekötő épületszárnyának rekonstrukciója során került elő. A szakemberek az épületrész helyreállítási, bontási és tisztítási munkálatai közben egy Hauszmann-kori tömbkőből készült lépcsőt találtak. A szinte sértetlen állapotú épületrész alsó lépcsőfokából kiolvasható az eredeti pinceszint magassága. Ez a különleges lelet és az épületszárny tavalyi falkutatásakor talált korabeli épületrészletek megkönnyítik a palotaszárny hiteles helyreállítását, amelynek része az újjáépülő Szent István-terem is. A királyi palota eredeti fényében helyreállított reprezentatív termét a nagyközönség 2021 augusztusától csodálhatja meg - írják a közleményben.

A Nemzeti Hauszmann Program része a Csikós udvar megújítása és akadálymentesítése, amelynek keretében a szakemberek újra megépítik a Hauszmann-féle rámpát. Ez élő kapcsolatot teremt majd a Lovardát is magában foglaló Csikós udvar és a palota szintje között. A munka az 1970-es években rekonstruált, úgynevezett nyugati támpilléres várfal kiegészítéseinek bontásával kezdődött el. Ezek mögött bukkantak fel az eddig nem ismert középkori falrészek.

A várfalnak ez a szakasza a középkori királyi palota északi előudvarát védte. A fal több periódusban épült, valószínűleg az Anjou-kor végére, a Zsigmond-kor elejére készült el. A megtalált falmaradványok ezért egyedülálló értéket képviselnek, vizsgálatukban a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei is segítik a Várkapitányság munkatársait.

A Hauszmann-féle rámpát a falmaradványok jellegzetességeit is figyelembe véve, valamint korabeli fotók és tervek alapján építik újjá. A megújult terület 2021 második felétől lesz látogatható - olvasható a Várkapitányság közleményében.

A visszaépíteni kívánt Vöröskereszt Egylet székházának látványképe (kép: Jamrik Levente)

Az épület újjáépítését megelőző régészeti munkálatok 2020-ban (kép: Várkapitányság)

Oroszlánfejes posztamensen nyugvó dór oszlopok díszítették egykor a budai Várban a Vöröskereszt Egylet századfordulón épült székházának bejáratát. Az újjáépítés alatt álló Dísz téri palotához immár elkészültek az újragyártott, négy méter magas mészkő elemek, sőt már a helyükre is kerültek: 2023. április 4-e óta a Színház utca felőli főbejáratot ékesítik.

A Vöröskereszt-egylet egykori székháza

I. kerület, Várnegyed, Dísz tér

A székház újjáépítése

Képek

Térkép

Adatok

Megközelítése

Ajánlott cikkek