Gül baba türbéje

II. kerület, Rózsadomb, Mecset utca 14. (Türbe tér 1.)

Írta: Varga Máté 2021. április

Gül Baba türbéje egy XVI. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon, a Margit híd budai hídfője közelében. Korábban a főváros Budapesti Történeti Múzeumához tartozott. 2016-tól az épületet környezetével együtt teljesen felújították és 2018-ban az ingatlanegyüttes a Külgazdasági és Külügyminisztérium vagyonkezelésébe került. A Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhelyet a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány működteti, 2018. őszétől látogatható.

A Rózsadomb keleti lejtőjén Gül Baba türbéje emlékeztet arra az időre, amikor Magyarország jelentős része török uralom alatt állott. I. Szulejmán szultán - Szapolyai János király halálát követően - 1541. kora tavaszán döntött arról, hogy elfoglalja Buda várát, hogy az ne kerüljön a másik magyar király, I. Habsburg Ferdinánd csapatai kezére. A szultán a bektasi rend tagjait bízta meg azzal a feladattal, hogy a török csapatok Buda alá való érkezése előtt a városhoz közel alapítsanak egy iszlám vallási központot.

A bektasi rend tagjai elsősorban szerzetesek, dervisek, de - szükség esetén - katonai feladatokat is ellátnak. Vezetőjük Gül Baba volt, aki főként békés természetéről, verseiről, természetszeretetéről vált ismertté. A legenda szerint mindig viselt a turbánján egy rózsaszálat: erről kapta a Rózsák-Atyja becenevet, de származhat neve a dervissüvegén lévő gömbalakú szövetdarabtól is, amit szintén gülnek neveznek, és a misztikus tudás, az Istenről szerzett bizonyosság jelképe.

Szulejmán szultán augusztus végén érte el a török csapatokkal Buda várát. Magához rendelte az özvegy királynét, Izabellát és a csecsemő János Zsigmond királyfit, kérve a vár békés átadását, cserébe pedig felajánlotta az ország keleti felét. Így történt, hogy 1541. augusztus 29-én a török hadsereg megszállta a magyar királyok székvárosát. Szeptember 2-án pedig a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templomban, a hálaadó istentiszteletet alatt Gül Baba meghalt.

Halálával kapcsolatban több feltevés is megfogalmazódott. Az egyik szerint halálának oka idős kora volt. A török változat kicsit hősiesebb, nevezetesen a vár elfoglalása során a szent életű dervis megsérült és sebeibe halt bele a templomban, s mint igazhitű muszlim megkapta Allahtól a legszebb halál lehetőségét. Holttestét a mostani türbekerten belül helyezték örök nyugalomra.

A sírkápolnát Szulejmán szultán parancsára Jahjapasazáde Mehmed pasa építtette 1543 és 1548 között. A türbét fel is szentelték, ettől kezdődően a sírkápolna nagy becsben tartott zarándokhellyé vált, amelyet messze földről érkező muszlim zarándokok rendszeresen és nagy számban látogattak. A türbe nagyon korai iszlám szenthely, az ötödik vagy a hatodik az oszmán-török birodalom időrendi rangsorában, és a világ legészakibb iszlám zarándokhelyeként van nyilvántartva.

Buda várát 1686-ban az egyesített európai csapatok visszafoglalták. A jellegzetes formájú épület ezután - I. Lipót ajándékaként - az egész dombbal együtt a jezsuitákhoz került, s vele együtt a türbét is megkapták, amelyet Szent Józsefnek szentelve keresztény kápolnává alakítottak át. Lebontották az ólommal borított kupolát, kiváltva azt egy zsindelyes tetőszerkezettel, valamint két helyen ovális ablakokat nyitottak a falakon. A jezsuita rend 1773. évi feloszlatása után a város a teljes domboldalt kezelésébe vette, majd később értékesítette.

Az új tulajdonos 1830-ban egy budai polgár, Thoma János volt, majd többszöri tulajdonosváltást követően a türbét övező telket Wagner János építész vette meg 1857-ben.

A Wagner-villa építése

Ekkor még a környéken nem volt más, csak szőlő, s miután a filoxéra (szőlőgyökértetü) elpusztította a megye szőlőültetvényeit, ezek a földek is csupasszá váltak (a gyökértetü faj első magyarországi előfordulását 1875-ben egy távirdai főtiszt, Gerger Ede észlelte, aki egy Pancsováról csomagban küldött gyökeres szőlővesszőn figyelt fel a kártevőre, s ezt követően értesítette a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztériumot az észleléséről).

A Rózsadomb látványa az 1880-as évek elején (a kápolna alatt jól kivehető a türbe)

Tulajdonképpen ekkor kezdődött a Rózsadomb villákkal történő beépítése, igaz, ekkor sokan még csak nyáron jöttek ki ide a városból pihenni, s alig volt a környéknek állandó lakója. Wagner János 1893-ban kért engedélyt két különálló, oszlopos folyosóval összekötött villa építésére, de ő is csak nyaralónak szánta az épületet.

Az építész nem csak a türbét építette körül, hanem egyúttal a terepet is rendezte. Nem volt könnyű feladat, hiszen egy elég meredek hegyoldalban kellett kialakítania a kertet. Evidens megoldásként a teraszos kialakítás adódott. Wagner buja magánkertjéről a korabeli fotókból kaphatunk képet.

A Wagner-villa (és benne a türbe) fényképe korabeli képeslapon
(az első képeslap 1869. október 1-én jelent meg a Monarchia területén)

E korban a gesztenyefa volt az egyik legnépszerűbb fafajta, amelynek kedveltségéről számos kortárs fasor tanúskodik. Wagner János is ültetett belőlük, amelynek egy példánya a mai napig megtalálható az egykori villa melletti területen.

1872. március 17-én a Vasárnapi Ujságban megjelent a hír: "A török kormány meghagyásából egy magasabb rangú dervis érkezett Budára, kinek feladata […] a mecset kijavítása és csinosítása tárgyában szakértővel értekezni és ezután a költségvetést kormányához beterjeszteni”. 1885-ben a török kormány Grill Lajossal felújíttatta. Újabb munkálatokat az első világháború előtt és után végeztek rajta, az 1940-es évekbeli restaurálások során egy eredeti szamárhátívre és Korán-feliratos festett üvegablakdarabra találtak.

Ásatások, 1914-1915.

1914-ben a sírkápolnát műemlékké nyilvánították és megkezdték teljes rendbehozatalát. Ennek keretén belül Barhucz Lajos antropológus vezetésével tetemkutató ásatást folytattak. A türbe közepén talált idős, erős testi felépítésű, 164 cm magasságú egyén csontvázát - a leírások alapján - egyértelműen Gül babával lehetett azonosítani. 1915. július 1-én Gül baba földi maradványait ünnepélyes keretek között visszahelyezték a sírgödörbe és a sírt lezárták. A teljes restaurálás 1918-ban fejeződött be, akkor nyílt meg a sírkápolna a muszlini zarándokok előtt.

A háború után

A II. Világháború alatt a türbét körülölelő Wagner-villa jelentős részét részben lebombázták; a türbét a súlyosabb pusztításoktól a villa falai védték meg. A sérülések kijavítására, az eredeti állapot helyreállítására 1962-ben került sor, Pfannl Egon tervei alapján. Ennek során visszaállították a rézzel borított lapos félgömb kupolát és befalazták a barokk korban megnyitott ablakokat. Az 1970-es évek elején pedig - a türbe köré - betonburkolatú kilátói teraszt alakítottak ki.

Az 1990-es évek első felére a türbe műszaki állapota kritikussá vált: 1996-ban K. Pintér Tamás kapott megbízást a tervek elkészítésére, s döntő részben a török illetékes szervek finanszírozták a restaurációs munkálatokat. A helyreállítás során felépítették az oszlopcsarnokot, a két díszkutat, a kultikus szerepű csesmét és a márványburkolatú szelszebilt, majd egy igazi török kávézót és egy kiállítótermet állítottak fel az idelátogató zarándokoknak és turistáknak.

A befejezését követő ünnepélyes megnyitóra 2000. augusztus 21-én került sor; azóta látogatható ez a különleges hangulatú, egyedi, kultikus, vallástörténeti műemlék.

16 év elteltével a türbe állapota ismét leromlott állapotba került, ezért az Orbán-kormány elhatározta annak újbóli felújítását.

A türbe 2016-18-as felújítása

2016. szeptemberének első napjaiban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felidézte: Recep Tayyip Erdogan elnök magyarországi látogatásán állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy a két fél közösen újítja fel az emlékhelyet és környezetét Budapesten. Ehhez a hátteret a kiváló török-magyar kapcsolatok adják, hiszen „mindketten türk népek vagyunk” – fogalmazott. Semjén Zsolt elmondása szerint a beruházás terveinek elkészítésekor hasonlóan fontos szempont a történelmi hűség és az, hogy a környék lakói is kedvüket leljék az emlékhelyben. A felújítást ezért komoly régészeti feltárás előzte meg; a rekonstrukció egyaránt figyelembe veszi a középkori, de a későbbi emlékeket is – számolt be.

Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes kiemelte: a történelemben időnként egymással versengő török és magyar nép szoros rokonságot és barátságot ápol. Ehhez a barátsághoz sokat adott hozzá Gül Baba, aki 1541-ben, Nagy Szulejmán hívására jött Budára, hogy kolostort hozzon létre – jegyezte meg, hozzátéve, hogy Gül Baba a béke és együttélés hirdetője volt, a rekonstrukció ezért a két fél számára egyaránt fontos. A török miniszterelnök-helyettes külön köszönetet mondott a beruházás támogatásáért Magyarország miniszterelnökének. Veysi Kaynak nagy fontosságúnak értékelte, hogy a türbe környékének egyik utcáját nemrég a török fővárosról nevezték el.

Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere emlékeztetett: 1541. szeptember 2-án halt meg Gül Baba, a szent életű török dervis, sírja azóta is a legnyugatibb és legészakibb török zarándokhely, melyet utoljára húsz éve újítottak fel. A beruházás keretében nemcsak a síremlék, hanem annak teljes környezete is megújul, így az ide vezető utcák, az érintett közterületek, a vízelvezető-rendszer, valamint az egykori Wagner-villához tartozó teraszos kert is újjáépül. Tizenkét sírkőmásolattal idézik meg az egykor ott lévő török temetőt, az emlékhely környezetében kávézót, múzeumot, közösségi tereket álmodtak meg, Gül Baba türbéje így remélhetőleg az ott élőknek és a turistáknak – köztük számos török vendégnek – is kedvelt helye lesz.

2017. március végén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) megállapodást írt alá, miszerint Törökország több mint hárommillió euróval (mintegy 930 millió forint) járul hozzá Gül Baba türbéjének, valamint közvetlen és tágabb környezetének felújítási költségeihez .

A tervek szerint a komplex rekonstrukció keretében egy városrésznyi fejlesztés valósul meg annak természeti és épített örökségi értékeivel együtt: felújítják a síremléket, megújulnak az egykori Wagner-villa megmaradt alépítményei és az oszlopos kerengő is. A türbe közvetlen környezete kávézóval, múzeummal és közösségi helyiségekkel bővül. Az építmény tágabb környezetében elhelyezkedő, mindenki által látogatható közpark padokkal, díszkúttal, éjszakai világítással újul meg, továbbá kialakítanak egy új zöld területet, egy egyedülálló függőkertet is, amelyben lépcsőzetesen követik egymást az örökzöldek és a virágos növények. A beruházás keretében a II. kerületi önkormányzattal együttműködésben megújul három környező utca, közöttük a Gül Baba utca is.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség megállapodásának értelmében Törökország több mint hárommillió euróval (mintegy 930 millió forint) járult hozzá a projekt költségeihez.

A felújított sírkápolna és környezete átadására 2018 október 9-én került sor. A felújítást 2,5 milliárd forintból a ZÁÉV Építőipari Zrt. kivitelezte. A projekthez hozzátartozott a környező park és három utca felújítása is.

Az ünnepségen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnök társaságában. A miniszterelnök felidézte: 1914-ben a türbét fenntartandó műemléknek nyilvánították, sok török járt itt, és becsben tartották Budapest polgárai is. Az épületnek viszontagságos a történelme, de mára visszanyerte régi fényét. Orbán Viktor megköszönte a felújításban résztvevő szakemberek munkáját, valamint a török elnöknek azt, hogy figyelmet fordított a kezdeményezésre, és az átadásra Magyarországra látogatott.

Varga Mihály pénzügyminiszter a megnyitón arról beszélt, hogy Gül Baba türbéje egyedülálló történelmi és építészeti műemlék, jelentős szakrális és művészettörténeti érték, amely kiemelt szerepet tölt be Budapest építészeti emlékei között. Időszerű volt a rekonstrukció, alapos és körültekintő munkák zajlottak, minőségileg újulhatott meg a műemlékegyüttes. Úgy vélte, a létrejött közösségi tér méltó dísze a kerületnek és a fővárosnak, igazi turisztikai célponttá válhat.

Gül Baba türbéjének felújításakor fontos szempont volt a történelmi hűség, ezért régészeti feltárást is végeztek, figyelembe véve a középkori és későbbi emlékeket is. Megújították a köztereket, a közműveket és az egykori Wagner-villához tartozó teraszos kertet.

Tizenkét turbános sírkőmásolattal idézik meg az ottani egykori török temetőt – ezek a szobrocskák a Vár alatt, a Buzogány-torony közelében található régi török temetőre emlékeztetnek.

A Gül baba utca felújítása

A Gül Baba utca Buda kevés, máig megmaradt középkori utcájának egyike, egyben Budapest egyik legmeredekebbje is. Az egyedi hangulatú utca szintén egyike azon keveseknek, amik ma is macskakővel burkoltak.

Az utca a Török utca és a Frankel Leó út találkozásánál található apró, névtelen térnél indul, ahonnét autóval is be lehet rá hajtani. Innét egyenesen és meredeken kaptat felfelé a domboldalon, majd Gül Baba türbéje mellett megtörik és törésirányban folytatódik. Felső végén rövid lépcsősor van, ami a Vérhalom utcára vezet. Itt található Ránki György zeneszerző egykori otthona is, a 36-os szám alatt. A gépjárműforgalom szempontjából zsákutca.

A középkorban kialakult utca az ottani ingatlanbirtokos Niedermayer család után sokáig Niedermayergasse, vagy magyarosan Niedermayer utca volt, mígnem 1915-ben Gül Baba ünnepélyes újratemetése alkalmából a türbéje melletti utcát átkeresztelték a dervis után. A második világháború során itt is súlyos harcok dúltak. Az utcát ma új, modern és omladozó, lakatlan, régi épületek egyaránt szegélyezik.

A Gül baba utca 2018-as felújítása kapcsolódott a Gül Baba türbéjének és környezetének megújításához. A cél az volt, hogy a főváros egyik idegenforgalmilag is kiemelt jelentőségű városrészének színvonalát és minőségét javítsák. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerint a Gül Baba utca kőburkolatának felújítása előtt megvizsgálták annak műszaki állapotát és többek között azt állapították meg, hogy az elhasznált nagykockakő burkolat felülete elvesztette csúszásmentességét és balesetveszélyessé vált, egyenetlen volt az út felülete, a kövek élei kritikus mértékben elkoptak.

Gül baba legendái

Az öreg türbe fenn a Rózsadombon másodszor lett aktuálissá az utolsó öt esztendőben. Először Bosznia és Herczegovina bekapcsolása után esett róla szó, mikor Ferencz József király szózata után egyszerre hatszázezernél több mohammedán alattvalóval lett nagyobb a kettős monarchia népességének száma. Az osztrák császárváros, mely a világ eseményeit a kereskedő szemével nézi, sietett elhatározni, hogy török mecsetet építtet Bécsben, hadd legyen hol imádkozniuk a bosnyák mohammedánoknak, mikor Bécsbe viszi útjuk; vagy talán inkább: hadd keressenek üzleti összeköttetést Bécsben, mert ott lesz mecsetjük, a hol imádkozhatnak. Mecset építésére szánta magát Zágráb is. Úgy látszott, hogy mi nem kérünk a versenyből s félreállunk. Pedig nem úgy volt.

Az okos Wekerle szép csöndben megkérdeztette a török kormánytól, szívesen venné-e, ha a magyar nemzet a mohammedán világ régi hires búcsújáró helyén, Gül babának a budai Rózsadombon levő türbéje, vagy sírkápolnája mellett a szent férfiú emlékéhez méltó mecsetet építtetne és hajlandó volna-e a török kormány Budát székhelyévé tenni egy mohammedán főpapnak, ki egyedül a sejk-üliszlámnak alárendelve, egyébként pedig függetlenül, Budapestről igazgatná a boszniai és herczegovinai mohammedánság vallási ügyeit.

Konstantinápolyban lelkesen fogadták az eszmét, "a kormány, a sejk-üliszlám is magáévá tette. A budapesti török metropólia kérdése a magyar kívánságnak megfelelően elintézettnek látszott. De a Wekerle-kormány megbukott, az ország más izgalmak hatása alá került és Gül baba rózsadombi mecsetjéről nem esett többé szó.

A gondolat pedig nagyon kedves lehetett Konstantinápolyban, mert más formában, máig is foglalkoznak ott vele. A Wekerle-kormány bukása után egy ideig arról volt szó, hogy a török kormány maga építtet mecsetet a Rózsadombon, alkuba is lépett a budapesti Wagner családdal, annak a nagy teleknek a tulajdonosával, melyen Gül baba türbéje áll négyszáz esztendő óta. Török pénzen meg akarta venni a telket s a sírkápolnát négyszögben körülvevő úri házat, mely nyolczvan termével nagyon alkalmas lett volna palotának a kinevezendő török főpap, és zarándokháznak a Gül baba sírját felkereső mohammedán zarándokok számára. De a szent sir helyéért s a palotáért nagy árat követeltek, a török pénzügyek pedig a hosszú háború alatt nagyon megromlottak, s a vásárból nem lett semmi. Achmed Hikmet bey, Törökország budapesti főkonzula, ki nagy szeretettel igyekeznék megmenteni Gül baba emlékkápolnáját a mohammedán világ számára, legutóbb arra a gondolatra jutott, hogy a türbét, mint a török világ régi műemlékét, jobb idők bekövetkeztéig a Műemlékek Országos Bizottságának gondjaiba ajánlja, s mint régi történelmi becsű műemléknek, országos költségen való fenntartását kéri. Az országos bizottság magáévá tette a gondolatot s megfelelő javaslattal a kultuszminisztérium elé járult. Ott foglalkoznak most e kérdéssel és talán sikerül megóvni a pusztulástól a régi török emléket, míg a budai török főpapság terve, az idők jobbrafordultával, feltámad halottaiból.

Ha ezek után azt kérdezné valaki, hogy ki volt hát a Rózsadomb sírkápolnájában nyugvó szent, nem találkoznék, a ki meg tudna felelni kérdésére. Gül babáról, a "rózsák atyjáról" legendák szállnak évszázadok óta, de történelmi kútforrások, levéltárak nem beszélnek róla. Csak az az egy bizonyos, hogy türbéje régidőktől fogva kedves zarándokhelye volt a mohammedán világ hitbuzgó férfiainak.

A mohammedán zarándok, ha elvégezte életének legfőbb ájtatosságát a szent Mekkában, a török, a perzsa, az indiai, a khinai muzulmán, még csak Budára, Gül baba szent sírjához kívánkozott. A budai török szent kultusza a török világ idején kezdődött s nem múlt el azután sem. A jámbor dervisek sűrűn fordultak meg a régi sírkápolna belsejében, teleaggatták falát fogadalmi ajándékaikkal és felkarczolták reá nevüket. Közben egy ideig kerülték a muzulmánok Budát, mert a rózsadombi türbét keresztény szerzetesek foglalták el. De a XVIII. században kiköltöztek belőle, s a dervisek zarándoklása újból megindulhatott. Csak a múlt század utolsó évtizedeiben vált ismét gyérebbé s lassan-lassan meg is szűnt. A minek kettős oka volt. A rendőrség, egy kormányrendelet következtében, szigorúbb ellenőrzés alá fogta az alkalmatlan derviseket s megtiltotta nekik a koldulást; azonkívül a sírkápolna telkének tulajdonosai sem szívesen engedték meg, hogy kertjöket a Kelet világának koldusnépe tapossa. A türbéban most már ritkán fordul meg ember. Nincs is mit látni belsejében. Legfeljebb egy vedlett birkabőrt, melyen a zarándokok imádságaikat végezték egykor, s közepén, a sír fölött, a feltúrt földet.

Mert Gül baba tisztelőinek alig volt forróbb vágya, mint az, hogy elvihessenek egy maroknyi földet a szent sír helyéről. Kellett is szaporítani kívülről egy-egy taliga homokkal, hogy végkép el ne fogyjon.

És Gül baba legendái? Vámbéry azt hallotta valamikor egy hindu zarándoktól - el is mondotta a «Vasárnapi Ujság» 1861-iki évfolyamában -, hogy Gül baba egy kolduló dervis volt s igazi nevén Zeki sejkhnek hivták. Nyolczvan, némelyek szerint százhúsz éves korában bekövetkezett haláláig huszonegyszer járta be a moszlimság világát, mely akkor a Tisza folyásáig terjedt. Nevezetes volt a nagy tisztaságáról - a mi ritka erény a dervisek között - meg arról, hogy nagyon kedvelte a rózsát. Azért is hivták a szent életű férfiút Gül babának, vagyis a rózsák atyjának. Itt halt meg Budán, a hova - halálának közeledtét érezve - még egyszer visszakívánkozott, s a díszes türbét a budai muzulmánok emelték sírja fölé, azon a helyen, a hol meghalt. Róla nevezték el a Rózsa-dombot is Rózsadombnak.

Egy másik legenda romantikusabb színekbe öltözteti Gül baba élettörténetét. Gül baba egykor Buda várának török kormányzója volt s Ali pasának hivták. Szerette a dalt, a virágot és az asszonyt. Az asszony volt a végzete is. Elhagyta hű kedvesét, a szép Zulejkát, hogy beteljék nagyravágyása és feleségül vehesse Murád szultán testvérét és Szokoli Mehemed nagyvezér özvegyét, a rut és gonosz Eszma szultánát. Ali pasát hamar utolérte a bűnhődés. Az iváncsai ütközetben Erdődy Miklós megverte seregét, ő maga is csak futva menekülhetett. Elhagyott kedvese, a szép Zulejka megölte magát, a felesége pedig őt hagyta el. Ali pasa ekkor, végkép megtörve, lemondott a világ hivságairól, leromboltatta budai palotáját s helyette derviskunyhót épített magának a Rózsadombon. Ott élt, s már életében szent hire kelt; ott ápolta gyönyörű rózsáskertjét s ott is halt meg. A török világ megszűnt Magyarországon, de a rózsák atyjának szent hire túlélte a századokat.

Gül baba türbéje négyszáz éves, de vannak legendák, melyek újabb keletünek mondják. Ezeknek egyike szerint Gül baba a XVII. században élt. Török szerzetes volt s Budán lakott s szerzetestársai Jülpapának szólították. Ott ismerkedett meg vele egy Brown nevű angol orvos, ki akkoriban bejárta Magyarországot s könyvet is irt utazásáról. Tóth Béla azt a megjegyzést teszi az angol utazó elbeszélésére, hogy a Keleten nem egy példáját látni annak, hogy a Zekke (dervisklastrom) fejedelme, vagyis sejkje közönségesen a klastromnak vagy alapítójának nevét viseli. Így ez a Jülpapa is az igazi Gül babáét. Fontos útbaigazítással szolgál Gül baba halálának gyanítható idejét illetőleg G. Wernher, egy régi bécsi krónikás.

1551-ben kiadott könyvében megirja, hogy Mohamed budai pasa építtette a türbét "ama nevezetes és szent életű férfiú hamvai fölé, a kit Mohammed követői szent gyanánt tiszteltek". Hogy ki volt valósággal a budai török szent, azt eldönteni többé nem fogja senki. A felejthetetlen Vámbéry ezt mondotta nekem tollba hat évvel ezelőtt: "Gül baba, azt hiszem, egyike volt azoknak a derviseknek vagy fakiroknak, kik a régi időben mindenüvé elkísérték a török hadak előőrseit s részt vettek az iszlám legádázabb harczaiban. Ennélfogva Budapest székesfővárosa helyesen cselekedett, mikor gondjaiba vette és nem hagyta elpusztulni azt a kis kápolnát fenn a Rózsadomb tetején. Nem vetek nagy ügyet az alatta pihenő férfiú szent voltának kisebb vagy nagyobb fokára. Annak a félholdas sírkápolnának megvan a maga történelmi értéke; határkő az, mely a mozlimság hajdani befolyását jelzi az európai Nyugaton. És ha a mozlim néphit nem is ruházta volna fel a kegyelet szentségével a Duna jobbpartjának ezt a nem érdektelen pontját, érdekünkben állna magunknak is, hogy teremtsünk egy ily igazi mozlim jellegű pontot s megörökítsük országunk történetének súlyos, nagyjelentőségű és tettekben gazdag korszakának emlékezetét".

Vasárnapi Újság