Eredetileg ebben az épületben működött a Pestvidéki Királyi Törvényszék (vagy Magyar Királyi Járásbíróság). A járásbíróságok rendszerének létrehozásáról az 1871:XXXI. tc. rendelkezett. A járásbíróságok a korábbi egyesbíróságok helyébe léptek, hatáskörükbe pedig a vonatkozó jogszabályok által pontosan meghatározott - csekélyebb súlyú - polgári és büntetőügyek tartoztak.

AJÁNLÓ

A Budapest Környéki Törvényszék elődje a Pestvidéki Királyi Törvényszék 1871-ben kezdte meg működését az első folyamodású bíróságok rendezéséről, illetve életbeléptetéséről szóló 1871. évi XXXI. - XXXII. törvénycikkek felhatalmazása nyomán. A bíróság székhelye a pesti vármegyeháza épületének Ujvilág utcai szárnya volt (ma V. ker. Semmelweis utca). A Pestvidéki törvényszékhez kezdetben a Gödöllői-, a Monori-, a Nagykátai-, az Ócsai, a Pestvidéki-, a Ráckevei-, a Szentendrei- és végül a Váci Kir. Járásbíróság tartozott.

A XX. század elejére a vármegyeháza épülete már nem felelt meg a bíróság igényeinek. Megfogalmazódott az a határozott gondolat, hogy a Pestvidéki Királyi Törvényszék számára épüljön egy korszerű igazságügyi palota, ehhez a minisztérium 1908-ban vett telket Budán, a Fő utcában. Rónay Kamill, a bíróság akkori elnöke először ellenezte az intézmény Budára telepítését, mivel a törvényszék illetékességi területe a pesti oldalon volt. Az igazságügyi miniszter azonban kitartott a Fő utcai helyszín mellett, így 1909-ben hirdetett ki pályázatot az épület megtervezésére. Az épület terveit Jablonszky Ferenc készítette.

A Három nyúl laktanya fölötti telkekre épült fel a Pestvidéki Királyi Törvényszék új épülete (egy 1910-es térkép részlete)

Az építkezést 1913-ban kezdték el és közel tíz évig tartott, majd az első hivatalnokok - akik beköltözhettek az épületbe - a Pestvidéki Törvényszék és Fogház alkalmazottai voltak.

A Törvényszék épülete 1939-ben (az üres téren állt egykor a Három nyúl laktanya, amit egy évvel korábban, 1938-ban bontottak le)

Az építés történetéhez tartozik még, hogy az új bírósági épület létesítése további érvet szolgáltatott egy esetlegesen a mai Kossuth téren (akkoriban Országház tér) átívelő újabb Duna-híd tervezésére. A híd nem épült meg, viszont a Pestvidéki Királyi Törvényszék végül 1921-ben beköltözhetett a Fő utca 70-78. szám alatti igazságügyi palotába, amelyet aztán az 1950-es évek elejéig használt.

Az 1940-es évek elején az épületet a Geheime Staatspolizei (Gestapo) és a német hírszerzés foglalta el.

Az 1940-es évek végén az igazságszolgáltatás szovjet mintára történő átalakítása a Pestvidéki Törvényszéket is elérte. A szovjet minta a pártutasítások mentén működő bíróságot jelentette és a bírói függetlenség felszámolását. Ennek a folyamatnak a következménye, hogy a bíróság 1950 végén át kellett adja a Fő utcai épületét a belügyminisztérium részére (a törvényszék 1951. január 1-től új helyen, némi kitérő után a VI. kerület, Bajza utca 52. szám alatt, új néven, mint Pest Megyei Bíróság folytatta működését).

1951-ben költözött be az Államvédelmi Hatóság, majd az épületet börtönként használták.

Az 1956-os szabadságharc leverése után a Budapesti Katonai Ügyészség, a Budapesti Katonai Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma foglalt helyet a Fő utcai épületben. Az épületben lezajló tárgyalások közül egyik legismertebb, az 1956-63 között zajló Nagy Imre és társai ellen indított büntetőeljárás.

A bíróság tömbe a magasból (kép: Google Maps)

Napjainkban az épületben az alábbi intézmények kaptak helyett:
- Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek,
- Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának Katonai Tanácsa,
- Budai Központi Kerületi Bíróság egységes nyomozási csoportja.

Az eredeti tervek szerint a területen két épület helyezkedik el, a törvényszéki és fogházi épület, amelyek gazdasági funkcióval ellátott résszel kapcsolódnak össze. A törvényszéki épület 3 bejárattal rendelkezik, a főbejárat az épület főtengelyében helyezkedik el és az előcsarnokba nyílik.

A tervek alapján az épület jobbszárnyában volt a kiskorúak bejárója és ebben az épületrészben kapott helyet a vizsgálóbíróság, amely közvetlen összekötetésben állt a fogház épületével, de a telekkönyvi hivatal, a kir. ügyészség, a fiatalkorúak bírósága és a bűntető tárgyaló terem is itt helyezkedett el.

A bal oldali szárnyba a lakók bejárata vezetett. Ebben a szárnyban volt a pestvidéki kir. járásbíróság az I-III. kerületi járásbírósághoz tartozó telekkönyvi hivatal, a polgári bíróság,a vádtanács és fellebbviteli tárgyaló terem. Az épület főhomlokzati részében az I-III. kerületi járásbíróságot, az esküdtszéki tárgyalót és a tárgyaló termeket helyezték el. A fogház épülete két nagyobb egységből állt, a gazdasági részből és a zárkaépületből. A gazdasági rész kialakításának köszönhetően a zárka épülete a kívül állók szeme elől rejtve maradt. A zárka épülete 72 magánzárkát és 38 társaszárkát tartalmazott, amelyek a sétaudvarra néztek.

 

A főbejárat szobrai

A bejárat egyik oldalán főalakként a törvényt és bíráskodást (preator – ld. római történelem ie. IV. évszázad) megtestesítő, másik oldalán az igazság, az igazságszolgáltatás szobrát (Justitia) látjuk (mellettük két-két gyermek áll).

A bejárat szobrai

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ