A Frankel Leó úton, szemben a Lukács Fürdővel egy érdekes épület áll. Külső kialakítása és romos állapota miatt nyugodtan gondolhatnánk, hogy egy török fürdővel van dolgunk. De nem. Az épület csak egy ál-törökfürdő. Valójában a Lukács Fürdő egy „kihelyezett” egysége volt, ami népgőzfürdőnek épült 1893-1895 között Ray Rezső Lajos tervei szerint.

AJÁNLÓ

A Népgőzfürdő maradványai a Malomtó partján állnak. A Malomtó vizét a mélyből feltörő meleg és hideg karsztvízből kapja. Ugyanezek a források adják a Lukács-fürdő vizének nagy részét is. A tónak különleges növényvilága van, elsősorban meleg forrásvizekben tenyésző délszaki növények, mint például a lótuszvirág. A tó jelentősége abban rejlik, hogy őstó, az összes budai gyógyforrás szabályozója. Kevesen tudják, hogy a tó a mai Frankel Leó út alatt is folytatódik, az úttest és villamospálya tégla boltozatú födémen nyugszik.

A császármalom - ami nem azonos a középkori felhévizi királyi malommal! - XV. századi eredetű, később puskaporőrlő malommá alakították. A malomtó vélhetően a malom gátjai által felduzzasztott víz hatására keletkezett. A tavat többször leeresztették, ilyenkor még a gellérthegyi, alhévizi források vize is apadni kezdett.

A Császár fürdő (Kaiser Bad) és a Császár Malom (Kaiser Mühle) elhelyezkedése egy 1850-es térképen

A Kaiser Bad egy 1856-os térképen

Az egykori malom helyére később szobáztatásra használatos házat építettek, amelyet Frey Julianna tulajdonolt, s az 1880-as években adott szállást a megfáradt gyógyfürdőzőknek. Móczár Elekné például itt kvártélyoztatta el Egressy Ákos színészt, aki a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának tagja volt, valamint sok-sok fürdőszolgát, kulcsost és inast is-, akik a szemközti Császár- és Lukács-fürdőkben dolgoztak.

A Császár Fürdő 1860-ban

A Császár Fürdő 1872-ben, mögötte a Rózsadomb lankái (hátul látható az egykori malom süveges teteje, elötte a szálló)

A Szent Lukácsfürdő Részvénytársaság 1893-ban vette meg az épületet, hogy a helyére egy Népfürdőt építhessen fel. A Ray Rezső tervezte, nyolcszög formájú, törökös-romantikus jellegű komplexumot 1895-ben adták át. A kivitelezést Wellisch Sándor és Wellisch Gyula építőmesterek irányították. A fürdő irodaépületében működött az Adrigán Dezső vezette Népfürdői Közalapítvány, akik szociális alapon ingyenes gyógykezelést és fürdőzést biztosítottak a rászorulóknak.

A komplexumot részben a Malom-tó fölé építették, ezért azt egy hatalmas, boltíves betonlemezzel fedték be. Ennek egy részén halad a Frankel Leó út, tehát az úttest alatt a mai napig megtalálható a tó.

A terveket Ray Rezső - a Herczog-palota, a Törley-palota, a Lukács iszapfürdője és a Royal Szálló építésze - 1983. július 22-i datálással jegyezte, Wellish Sándor és Gyula építőmesterek kivitelezték 1893 és 1895 között. Az épület törökös jellegét a romantikus építészetből átmentett polikróm sávozás, a török kupolák nyolcszögű formája, a félholddal koronázott csúcsdísz tovább fokozta.

Az 1920-as években a főhomlokzati tornyot emeleti toldalékkal bővítették, ezek vakolt, de két színben sávozott festéssel készültek.

A fürdőépület 1961-ben

A fürdőépület és a Malomtó Bisztró 1962-ben

A Malomtó Bisztró 1962-ben (kép: Fortepan)

Az 1970-es évek elején az épületet - a ma is látható rom kivételével - lebontották (kár volt - a szerk.). A BUVÁTI (Kiss Albert, Beöthy Zs. Mária és Zádori Attila) három alternatívás tervet készített, ez a megmaradt "török kupola", a szomszédos klasszicista műemléképület és a Malomtó Bisztró szanálását is magába foglalta.

A műemléki hatóság a szomszédos Frankel Leó út 46. számú ház bontását megakadályozta. Az újabb BUVÁTI-s terv hangulati elemként, ivócsarnoknak hasznosítva megtartotta a kupolát, a tavat négyszög alakúvá kívánta átformálni és a József-hegyre fellépcsőző, 'U' alakú beépítést javasolt.

A Malom-tó és az egykori fürdőépület kupolás maradványa (kép: Google Maps)

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ