A Látó-hegy keleti oldalán nyílik a főváros legszebb és legnagyobb barlangja. A barlang máig feltárt hossza 29 kilométer, ebből a túraútvonal 500 méter, függőleges kiterjedése 104 méter. Ez Magyarország második leghosszabb barlangja. Leginkább cseppköveiről nevezetes, bár sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók és a hévizek által kioldott gömbszerű oldásformák. Változatos, csillogó kalcitkristályok és kagylólenyomatok csodálhatók meg. A meseszerű cseppkövek, különleges szikla alakzatok évezredek óta változatlan formában várják a látogatót.

AJÁNLÓ

A barlangot 1904-ben fedezték fel a helyén akkor még működő kőfejtőben. A feltérképezés után a Pannónia Turista Egyesület lépcsőkkel, korlátokkal és áthidalásokkal tette látogathatóvá a barlangrendszert, amely így 1919-től fokozatosan vált a turisták kedvelt kirándulóhelyévé. 1927-ben Magyarországon tartották az Első Nemzetközi Barlangkutató Kongresszust, amely alkalomra karbid-lámpa helyett villanyvilágítással vezették körbe az érdeklődőket. A második világháborúban a barlangot óvóhelyként használták, minek során a helyet jelentősen "lelakták". E károk rendbetételére csak 1973-ban került sor az Országos Természetvédelmi Hivatal anyagi hozzájárulásának köszönhetően. Az 1989-ben a Budapesten rendezett 10. Nemzetközi Barlangtani Kongresszus tiszteletére egy újabb szakasz és egy új kijárat került kiépítésre. A kiépített szakasz ezzel elérte az 500 méteres hosszúságot.

A barlangot hatalmas cseppkövei tették híressé, bár sokkal inkább jellemzőbb rá a magas belmagasságú, hasadékszerű folyosórendszer, amelyet nagy szintkülönbségek és a hévizek által kioldott gömbszerű formák tagolnak szét. A mintegy 500 méter hosszú, villanyvilágítással ellátott, idegenforgalmi célokra kiépített szakasz látványosságai közé tartozik a jó akusztikájú Színház-terem, a Hosszú-folyosó magasba nyúló hasadéka és a Meseország cseppkőképződményei. A barlang formakincsére jellemzőek a gömböstökkel gazdagon tagolt falfelületek.

A magas hőmérsékletű oldatokból a kőzet repedéseiben és üregeiben táblás barit- és nagyméretű kalcitkristályok rakódtak le. A falakon sok helyen megfigyelhetők az eocén kori tenger élővilágának -egysejtűeknek, kagylóknak, mohaállatoknak és tengeri sünöknek- megkövült maradványai. A barlangban állandó, 11 C°-os hőmérséklet uralkodik.

A Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport által elindított kutatás során a huzat útját követve sikerült addig ismeretlen barlangrészeket felfedezniük, amely által a barlang ismert és felmért hossza meghaladja a 19 km-t. A Mátyáshegyi-barlanggal való összeköttetést 2001-ben sikerült megtalálni.

A barlang bejárata

A barlangrendszer bejárata Budapest II. kerületében, a Szépvölgyi út 162. sz. alatt van, ez a 65-ös és 65A számú autóbusszal, a Kolosy térről közelíthető meg. A kiépített szakaszon 400 lépcsőfok található elszórva, egy részük lefelé, egy részük felfelé vezet. A legkomolyabb kihívást a nyolc emeletnyi, egybefüggő, helyenként 30 cm magas lépcsőfokokkal kialakított lépcsősor jelenti a hét méter hosszú Tyúklétrával kiegészítve. A legszűkebb szakaszon 80 cm a szélesség.

Az egy óra hosszú alaptúrát 5 éves kor és 115 cm alatt nem lehet – a létra és a 30 cm magas lépcsőfokok miatt – végigjárni.

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ