A Látó-hegy keleti oldalán nyílik a főváros legszebb és legnagyobb barlangja. A barlang máig feltárt hossza 29 kilométer, ebből a túraútvonal 500 méter, függőleges kiterjedése 104 méter. Ez Magyarország második leghosszabb barlangja. Leginkább cseppköveiről nevezetes, bár sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók és a hévizek által kioldott gömbszerű oldásformák. Változatos, csillogó kalcitkristályok és kagylólenyomatok csodálhatók meg. A meseszerű cseppkövek, különleges szikla alakzatok évezredek óta változatlan formában várják a látogatót.
A barlangot 1904-ben fedezték fel a helyén akkor még
működő kőfejtőben. A feltérképezés után a Pannónia Turista Egyesület
lépcsőkkel, korlátokkal és áthidalásokkal tette látogathatóvá a
barlangrendszert, amely így 1919-től fokozatosan vált a turisták kedvelt
kirándulóhelyévé. 1927-ben Magyarországon tartották az Első Nemzetközi
Barlangkutató Kongresszust, amely alkalomra karbid-lámpa helyett
villanyvilágítással vezették körbe az érdeklődőket. A második
világháborúban a barlangot óvóhelyként használták, minek során a helyet
jelentősen "lelakták". E károk rendbetételére csak 1973-ban került sor
az Országos Természetvédelmi Hivatal anyagi hozzájárulásának
köszönhetően. Az 1989-ben a Budapesten rendezett 10. Nemzetközi
Barlangtani Kongresszus tiszteletére egy újabb szakasz és egy új kijárat
került kiépítésre. A kiépített szakasz ezzel elérte az 500 méteres
hosszúságot.
A barlangot hatalmas cseppkövei tették híressé, bár sokkal inkább
jellemzőbb rá a magas belmagasságú, hasadékszerű folyosórendszer,
amelyet nagy szintkülönbségek és a hévizek által kioldott gömbszerű
formák tagolnak szét. A mintegy 500 méter hosszú, villanyvilágítással
ellátott, idegenforgalmi célokra kiépített szakasz látványosságai közé
tartozik a jó akusztikájú Színház-terem, a Hosszú-folyosó magasba nyúló
hasadéka és a Meseország cseppkőképződményei. A barlang formakincsére
jellemzőek a gömböstökkel gazdagon tagolt falfelületek.
A magas hőmérsékletű oldatokból a kőzet repedéseiben és üregeiben táblás
barit- és nagyméretű kalcitkristályok rakódtak le. A falakon sok helyen
megfigyelhetők az eocén kori tenger élővilágának -egysejtűeknek,
kagylóknak, mohaállatoknak és tengeri sünöknek- megkövült maradványai. A
barlangban állandó, 11 C°-os hőmérséklet uralkodik.
A Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport által elindított kutatás során
a huzat útját követve sikerült addig ismeretlen barlangrészeket
felfedezniük, amely által a barlang ismert és felmért hossza meghaladja
a 19 km-t. A Mátyáshegyi-barlanggal való összeköttetést 2001-ben
sikerült megtalálni.
A barlang bejárata
A barlangrendszer bejárata Budapest II. kerületében, a Szépvölgyi út 162. sz.
alatt van, ez a 65-ös és 65A számú autóbusszal, a Kolosy térről közelíthető meg.
A kiépített szakaszon 400 lépcsőfok található elszórva, egy részük lefelé, egy
részük felfelé vezet. A legkomolyabb kihívást a nyolc emeletnyi, egybefüggő,
helyenként 30 cm magas lépcsőfokokkal kialakított lépcsősor jelenti a hét méter
hosszú Tyúklétrával kiegészítve. A legszűkebb szakaszon 80 cm a szélesség.
Az egy óra hosszú alaptúrát 5 éves kor és 115 cm alatt nem lehet – a létra és a
30 cm magas lépcsőfokok miatt – végigjárni.
Képek
Hamarosan!