A kiépített, világítással ellátott, szép ásványi képződményeket rejtő háromszintes barlang jelenleg ismert hossza 2201 méter, teljes függőleges kiterjedése 50,4 méter. Több, tágas folyosóból áll. Látványos formakincsű, ásványkiválásokkal gazdagon díszített. A túraútvonal mintegy 250 méter, amelyet a látogatók kényelmes betonjárdákon és lépcsőkön járhatnak be, s a barlang járatok arculatát és képződményeit érzékeltető hatásvilágítás mellet ismerhetik meg a falakat gazdagon borító, Európában ritkaságnak számító borsókő-kiválásokat és gipszkristályokat.
A barlang tiszta, pormentes levegője lehetővé teszi asztmás és légúti betegségben szenvedők kezelését a barlangban. A fogadóépületben ajándékbolt és interaktív kiállítás látható. A parkban játszótér és egy geológiai tanösvény várja a kedves látogatókat. A hőmérséklet egész évben állandó, 12°C, ezért nyáron érdemes melegebben öltözni.
A Szemlőhegyi-barlang bejárata a második kerületi Pusztaszeri úton (kép: Google
Maps)
A Szemlőhegyi-barlang térbeli térképe
Az egyes helyiségeket piros led jelöli, ha a gombot megnyomjuk
Az Örvényfolyosó gombjának megnyomása után a pirosan fénylő led megmutatja a
térképen annak helyét
1930 őszén, a Zöldmáli út egyik telkén kőfejtés
közben bukkantak egy szűk, mélybe vezető nyílásra. A telek tulajdonosa,
Miklóssy Géza gyógyszerész értesítése alapján kezdte meg a feltárásokat
a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület barlangász-csapata. Az
ideiglenesen betömött lyukat 1930. szeptember 20-án ismét felnyitották,
ahol Kessler Hubert és Futó András megkezdték a feltárást. Nemsokára dr.
Kadic Ottokár, a Földtani Intézet Főgeológusa, Magyar Barlangkutató
Társulat főtitkára is felkereste a barlangot és elvégezte első
tudományos vizsgálatát, felmérését. Ekkor derült ki, hogy a falakat a
hazai barlangokban nem látott mértékben borító kőrózsák, borsókövek
anyaga nem a cseppkövekből ismert kalcit, hanem az aragonit, amely a
melegvízből válik ki. Ez, valamint a gipszkristályok jelenléte
bizonyította a barlang hévizes eredetét.
A kutatók szorgalmazták ugyan a mihamarabbi szélesebb körű feltárást és
a hely idegenforgalmi bevezetését, de a megvalósulásra több mint 50 évet
kellett várni. Ugyanakkor a felfedezést követő időkben a közvetlen
bejáratot látogathatóvá tették a telek tulajdonosának beleegyezésével,
hogy a kutatók visszatérve biztonsággal tekinthessék meg a barlangot; a
szűkületeket átvágták, az omladékokat részben kihordták, részben
kiegyengették. A hely kiépítését a második világháború akadályozta meg.
Annak befejeztével a Kinizsi Természetbarát Egyesület folytatta a
kutatómunkákat. Palánkai János vezetésével 1958-ban az Óriás-folyosó
nevű barlangrész átbontásával egy érintetlen, főleg gipszképződményedben
gazdag szakaszt fedeztek fel. A felfedezett szakasz 20 év múltán
váratlanul beomlott, s csak a barlangrendszer teljes kiépítése után vált
ismét látogathatóvá.
1973-ban a Ferencvárosi Természetbarát Sportkör Barlangkutató
Szakosztálya 80 méter hosszú járatszakaszt tárt fel. 1974-ben
megkezdődtek a módszeres feltárási munkák is. Először a Barlang u. 10.
sz. telekről, az eredeti bejárattól 20 méterre, 4.5 m átmérőjű, 45 m
liftaknát mélyítettek, amelyeknek alsó vége a Hosszú-folyosó mellé ért
le és azzal két rövid mesterséges táró köti össze. Ezt követően a
Pusztaszeri út és a Felső Zöldmáli út sarkáról 60 méter hosszú lejtős
tárót képeztek a Ferencvárosi terembe, majd onnan a Hosszú-folyosóra,
végül megkezdték a barlang belső szakaszainak kiépítését betonjárdák,
lépcsők létesítésével. A Hosszú-folyosó egy részét a járattalpat kitöltő
agyagréteg eltávolításával tették járhatóvá. Végül elkészült a barlang
elektromos hálózata és világítása is. A munkáatok 1980-ra fejeződtek be,
de a fogadóépület csak 1985-ben készült el. Az ünnepélyes megnyitóra
1986. október 23-án került sor. 1990-ben a klimatológiai kutatásoknak
köszönhetően megkezdték a barlangterápiás kezeléseket: a barlang magas
páratartalmú, pormentes levegője egyéb tényezőkkel együtt, kedvező
hatású a bronchitiszes, asztmás megbetegedésekre.
A Szemlőhegyi-barlangtól nyugati irányban, a Törökvész út 65. számú
teleknél nyílik a Ferenchegyi-barlang, amelyet szintén a hévizek
alakítottak. A barlangot természetvédelmi okokból csak a barlangkutatók
látogathatják.
A túra időtartama kb. 40 perc.
Nyitva tartás: kedd kivételével minden nap, 10-től 16 óráig
Képek