Északi (polgárvárosi) amfiteátrum

III. kerület, Aquincum, Szentendrei út (Zsófia utca 1.)

A római kori városfalon kívül fekvő kisebbik körszínház a katonavárosihoz hasonlóan a II. század közepén épült. Hossztengelye 86,5 méter, kereszttengelye 75,5 méter, így alaprajza a körhöz közelít.


AJÁNLÓ

Az 1800-as évek végéig a római kori maradványokat rejtő ún. Csigadomb nevét a hagyomány szerint a növényzetében élő megannyi csigáról kapta. Gömöri Havas Sándor felterjesztésére "a római erődítmények nyomainak biztos megállapíthatása végett eszközlendő ásatásokra" Trefort Ágoston közoktatási és vallásügyi miniszter támogatásával nagyobb összegű, 1200 Ft-nyi anyagi támogatást engedélyeztek. A terület feltárását Torma Károly 1880-ban kezdte meg, ásatásának eredményeit az azt követő évben jelentette meg. A további kutatások eredményeiről 1891-ben Kuzsinszky Bálint írt hosszabb tanulmányt.

Responsive image
Kuzsinszky Bálint (1864-1938)
Magyar régész, ókortörténész, numizmatikus, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A XIX-XX. század fordulójának kiemelkedő klasszika-archeológusa, nevéhez fűződik a római kori aquincumi polgárváros régészeti feltárása. Több évtizeden keresztül volt az általa alapított Aquincumi Múzeum és Fővárosi Múzeum igazgatója.

Az ásatások során a kb. 30 hektár területen elterülő aquincumi polgárváros amphiteatrumát találták meg. Építésére a II. század második harmadában, Antoninus Pius császár uralkodása alatt került sor.

A közvetlenül a polgárváros északi városfalán kívül elhelyezkedő amphiteatrum 86,5 x 75,5 m tengelyméretével, birodalmi összehasonlításban, az ilyen jellegű építmények között a közepes méretűek közé sorolható. A körszínház az ún. földamphiteatrumok csoportjába tartozott. Lelátójának alépítménye gyűrűfalak közé döngölt földfeltöltéssel épült, amelyet támpillérekkel és sarkantyúfalakkal erősítettek meg. Elliptikus alakú arénájában a gladiátorviadalok mellett, állatküzdelmeket (venatio), életképszerű jeleneteket (spectaculum) mutattak be, de helyt adott politikai gyűléseknek és városi ünnepségeknek is.

A 6-7000 fő befogadására alkalmas lelátót (cavea) körben és sugárirányban folyosókkal osztották szektorokra. Az időjárási viszontagságoktól védett, fedett nézőteret 3 méter magas pódiumfal választotta el a küzdőtértől (aréna).

A polgárváros felé eső oldalon boltozott folyosókon, míg a szemközti oldalon egy külső rámpán juthatott a lelátókra a közönség, ahol ki-ki társadalmi rangjának megfelelően foglalhatott helyet. A nézőtér kőpadjai közül néhány megőrizte a hely egykori tulajdonosának vágy bérlőjének nevét. A nyugati kapunál állt a gladiátorjátékokhoz szorosan kapcsolódó, a sors bizonytalanságát megtestesítő, Nemesis istennői szentélye, valamint kicsit távolabb a gladiátor kaszárnya négyszöge.

Responsive image

Responsive image
Az amfiteátrum feltárása 1890-ben (kép: Szabó Ervin Könyvtár)

A kutatások szerint a római korban a Duna nemcsak a mai medre vonalában folyt, hanem több ágra szakadva a lapályosabb részeken is. Ilyen széles, síksági tájakkal Szentendrétől délre és itt, a Mocsáros térségében találkozunk.

A térség a rómaiak korában tehát vizekben gazdag volt: élő és holt folyóágak, mocsarak, patakok, források jellemezték. Az ember a magasabb részein telepedett meg. Kiváló helyszín volt ez a hajózható, iható vizen kívül azért is, mert a közeli hegyekben volt fa és kő az építkezésekhez, a fűtéshez és a főzéshez.

A kedvező dunai átkelőhely és a hegyeken átvezető utak találkozása szintén fokozta a rómaiak számára e terület jelentőségét. Először katonai támaszpontot építettek ki, majd a polgári közigazgatás beveztésével létrejött az aquicumi polgárváros is.

A település-együttes a II. sz. elején Alsó-Pannónia (Pannónia Inferior) tartomány központjává vált.

A római település méreteiről és műszaki fejlettségéről (például padlófűtés, fürdők) a vasúti töltés és a 11 -es út, a Szentendrei út túloldalán, a messze elnyúló romváros alapján alkothatunk képet. A mai nagy forgalmú út irányát is megszabó, egy szakaszán rekonstruált vízvezeték (aquaeductus) a közeli Rómaifürdő forrásainak vizét szállította az egykori - a mai Árpád hídnál lévő, katonai táborba.

A Duna, mint természetes akadály mentén húzódott a limes, a Pannónia tartományt, az északi és keleti betörésektől védő védvonal.

Responsive image
Az amfiteátrum műholdképen (kép: Yahoo Maps)

Responsive image
Rekonstrukciós rajz


AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!


AJÁNLÓ

Adatok

  • Építés ideje: 145 körül
  • Feltárása: 1880. (Torma Károly)

Megközelítése

  • Aquincum
  • Aquincum