Guckler-kilátó

III. kerület, Hármashatár-hegy

Írta: Varga Máté 2021. április

A Guckler Károly-kilátó a Budai-hegységben található, Budapest II. és III. kerületének határán, a Hármashatár-hegy 495 méter magas csúcsán. A turisztikai létesítmény 2015-2016 folyamán épült a Pilisi Parkerdő Zrt. beruházásában, Dr. Lőke Ferenc építész tervei szerint. Hivatalos átadása 2016. július 14-én történt. Az erdészek választották a kilátó nevét: Guckler Károly neves erdőmester volt, aki a Budai-hegyek, különösen a Hármashatár-hegy akkor még kopár csúcsainak fásításában szerzett érdemeket.

A kilátó egy második világháborús légvédelmi ütegállás, mint a XXI. századra is megmaradt tájseb begyógyításaként, annak újrahasznosításával jött létre. Alaprajza szabályos nyolcszög, vasbeton kilátószintje 4 méter magasságban helyezkedik el, bonyolult kiképzésű faszerkezete 40 köbméter rétegragasztott fenyőgerenda és a rögzítési pontokon közel 4,5 tonna acélszerelék felhasználásával készült.

A Pilisi Parkerdő Zrt. - mint a fővárosban és környékén található kiemelt turisztikai funkcióval és látogatottsággal bíró erdőterületek kezelője - 2012-ben kezdte meg a Hármashatár-hegy újjászületésével kapcsolatos munkálatokat. A cél az volt, hogy ZöldBázis Turistaközpont néven egy korszerű ökoturisztikai létesítményt hozzon létre, amely egyben méltó módon tiszteleg a terület nagy múltra visszatekintő repüléstörténeti hagyományai előtt. Ezt követően, 2013 őszén indult a hármashatár-hegyi Erdő Ajándéka Erdei Iskola kialakítása, amelyet 2014 tavaszán adtak át. 2014-ben a Hangár Bistro kialakítása, felújítása és a rendezvényhangár tetejének korszerűsítése került napirendre, 2015-ben pedig a kilátópont és a turistaház építése kezdődött el. A beruházásoknak köszönhetően tehát mára rendezvényközpont, étterem, erdei iskola, kilátópont és most már egy minden igényt kielégítő turistaház is várja a látogatókat – a csodálatos budapesti panorámáról nem is beszélve.

Az egykori pilótaotthonként funkcionáló, teljesen újjászületett Hármashatár-hegyi Turistaház Koller József Ybl-díjas tervező munkáját dicséri. Az épületben 38 férőhelyet alakítottak ki: a vendégek 12 kétágyas, valamint egy 8, illetve egy 6 ágyas szobában hajthatják álomra fejüket. A látogatók rendelkezésére áll egy közösségi helyiség is, teljesen felszerelt konyhával.

A kilátót érinti az Országos Kéktúra útvonala, továbbá a közelben található néhány másik turisztikai létesítmény is, mint a Hármashatár-hegyi Kiránduló Központ – amely egyben méltó tiszteletadás a terület repüléstörténeti múltja előtt –, a 2014 tavaszán átadott Hármashatár-hegyi Erdő Ajándéka Erdei Iskola, a 2014-ben felújított Hangár Bisztró és a hivatalosan 2016. július 14-én átadott 50 férőhelyes új Hármashatár-hegyi Turistaház.

Gyalogosan, kerékpárral is megközelíthető az Országos Kéktúra kék sávjelzését követve, de a hegymászás, feltekerés élménye mindenkinek kijut majd. Aki aszfalton szeretne tekerni, arra is van mód és lehetőség a Fenyőgyöngye étteremtől felvezető, gyér forgalmú úton, de a kéken erdőben is kaptathattok felfelé. Akinek ez meg sem kottyant, és még akar utána is túrázni a hegyen, javasoljuk a hegy északkeleti oldalában futó szintutat, a Gukler Károly pihenő érintésével.

Budapest déli felének látványa a kilátóból (jobbra az ORFK-torony) (kép: Varga Máté)

A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt mintegy 65 ezer hektárnyi erdőterület már most is több mint 3 millió itt lakó számára nyújt a napi kikapcsolódási lehetőségnél is többet - természetes környezetet, és az emberi élet számára nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet és jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye. Azon munkálkodunk, hogy a Pilisi Parkerdő egyet jelentsen a minőségi, értékközpontú erdőkezeléssel, ezért legfontosabb célunk is ez: természeti javaink hosszú távú fenntartása.

Erdőkezelésük nem csupán a faanyaggal való tartamos és fenntartható gazdálkodást jelenti, ennél sokkal többet. Célunk az erdő, mint bonyolult életközösség egészségének, sokféleségének fenntartása, folyamatos javítása, egyfajta „ökoszisztéma menedzsment”. A gazdálkodással ösz-szefonódó aktív természetvédelem, a vadvilág kezelése, a környezeti nevelés, az ökoturizmus fejlesztése, illetve a megélhetés biztosítása a vidéki lakosság számára mind-mind közel fél évszázadra visszanyúló tevékenységünk része.

Interaktív tanösvény

A Hármashatár-hegy Óbuda felőli oldalán 1918-ban alakítottak ki sétautat, amit Guckler Károly fővárosi erdőmesterről neveztek el. 2018-ban, a 100. évforduló alkalmából a Pilisi Parkerdő interaktív tanösvényt és új kilátópontokat épített.

Az erdei sétaút nyomvonalán az új 3,5 kilométer hosszú tanösvény halad, amelyen 14 interaktív táblát is elhelyeztek. Az úton a főváros környéki erdők élővilágával és az óbudai térség történelmével lehet megismerkedni 14 QR-kódot tartalmazó tábla segítségével. A természetjárók a táblák segítségével virtuálisan is „sétát” tehetnek az ösvényen. A táblákon szép régi képeket is láthatunk, például ezt az 1927-ben készült fotót, amin a Guckler-szikla előtt egy turista áll.

A november 20-án átadott tanösvény Guckler Károly főerdőmesterről kapta a nevét, aki egykor kezdeményezte és vezette Hármashatár-hegy erdőterületének megújítását, illetve az ő nevéhez fűződik az eredeti sétaút tervezése és megépítése is – olvasható a Pilisi Parkerdő Zrt. oldalán.

Guckler Károly főerdőmester a XIX-XX. század fordulóján a fővárosi erdőterület megújításának kezdeményezője volt. Elkötelezett szakemberként irányította az addig tervszerű gazdálkodás hiányában folyamatosan romló fővárosi erdőterület növelését és minőségének javítását. Nevéhez fűződik a gyümölcstermesztés felhagyása után kopárrá vált Hármashatár-hegy újraerdősítése. Bécsi mintára talajképző szereppel feketefenyő erdőket ültetett, amik napjainkra lehetővé tették az őshonos fafajok visszatelepítését.

A Hármashatár-hegy, a Vihar-hegy és a Csúcs-hegy oldalában végigfutó sétaút és tanösvény mellett két új kilátóteraszt is létesítettek: Óbudára és a főváros északi részére nyílik innen csodaszép panoráma. A Hármashatár-hegy a XIX. században azért kapta nevét, mert Pest, Buda és Óbuda egyesülése, vagyis 1873 előtt a hegytetőn találkozott Buda, Óbuda és Pesthidegkút határa.

Mostanra felújították a kilátót, a 100 éves sétaút felületét karbantartották, a hiányzó korlátokat és lépcsőket pótolták, új padokat és asztalokat helyzetek el, Virágos-nyeregben pedig új tűzrakóhelyet építettek ki.

Az Óbuda fölötti hegyoldalban vezető kényelmes sétaút 7 kilométer hosszú. A század elején úgy alakították ki, hogy kevés emelkedő és lejtő legyen benne, végig mintegy 370 méteres tengerszint feletti magasságban halad.

Guckler Károly (1858-1923)

A budai erdők és a környéki települések erdei mindig is kiemelt figyelem alá estek az elmúlt évszázadok során. Az 1860-as évek előtt a város tűzifaellátását többnyire még ezekből az erdőkből fedezték, melynek következtében „a közvélemény oly hangosan, és kárhoztatólag nyilatkozott az erdők ily pusztítása ellen”, hogy a budai tanács a vágásokat teljesen beszüntette.

Responsive image
Guckler Károly

A lecsupaszított hegyoldalak szomorú látványát néhány évtized múlva egy fiatal erdész próbálta helyrehozni. Ez az erdész volt Guckler Károly, a XVII. században Galíciába, majd Magyarországra menekült belga család sarja. Tanulmányait a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémián végezte 1875-80 között.

1882-ben a főváros szolgálatába szegődött, és nagy hatással volt rá az Országos Erdészeti Egyesület 1885. évi közgyűlése. A közgyűlésen ugyanis Havas Sándor nyugalmazott államtitkár, a Fővárosi Erdészeti Bizottság elnöke súlyos szavakkal bírálta azokat az intézkedéseket, melyek már az erdők fennmaradását is veszélyeztették:

„Néhány évre rá, hogy a főváros megalakulása végbe ment, és az új hatóság a közigazgatás és közgazdaság minden ágainak rendezéséhez látott, gondjai alá vette az erdészetet is, mely addig Buda főváros kezelése alatt állott. A főváros tanácsa sajnálattal vette észre, hogy az addig folyamatban volt gazdálkodás mellett a főváros erdőségei évről-évre pusztulnak, és hogy a kihasználás azon módja, mely az annak idején foganatba vett üzemterv szerint meg volt állapítva, tovább nem folytatható anélkül, hogy néhány évtized múlva a még itt-ott meglévő és erdőnek nevezhető állapotok a hegyekről el ne tűnjenek, és ezek helyein eltörpült cserjék és kietlen kopárok ne támadjanak”

Havas Sándor nem véletlenül emelte fel szavát: egy tíz évvel korábbi felmérés szerint a „kopárok területe” megközelítette a 400 katasztrális holdat, ami évről évre csak nőtt. A Hármashatár-hegy fáinak pusztulása volt leginkább szembeszökő.

Mivel abban az időben az építkezésekhez bőséges és minőségi faanyagot szolgáltattak a Kárpátok, elsősorban a Felvidék fenyvesei, a budai tölgyerdők szinte „csak” a tűzifát szolgáltatták. A tűzifa termelését költséghatékony módon oldották meg; nem vetettek magot, nem ültettek csemetetét. Az erdőt levágták, az ott maradt tőről újrasarjadtak a fák, így aztán hamar sűrű erdőséghez jutottak. A sarjaztatás nagy hátránya, hogy a tölgyfák egészségi állapota minden egyes sarjaztatáskor rohamosan romlik, így hosszabb távon a fák pusztulásához vezet.

Guckler így a sarjerdőkben látta a probléma forrását. Amikor 1895-ben kinevezték erdőmesterré, majd az Erdészeti Hivatal vezetőjévé, nagy lelkesedéssel vetette magát a munkába, hogy a tuskókról sarjadt tölgyesek helyébe életerős, fiatal erdőket ültessen.

Az 1895-ben erdőmesterré előlépett, majd az Erdészeti Hivatal vezetőjévé kinevezett Guckler lelkes ember volt, a tuskókról sarjadt tölgyesek helyébe életerős, fiatal erdőket akart ültetni. A város azonban csak a gyors ütemben levágott sarjerdőket látta, ami felzúdulást keltett. A magról kelt, nehezen induló tölgyeket sokan nem tudták úgy elfogadni, mint erdőt. így a munkákat lassabb lépésben, kisebb területeket levágva és beültetve folytatták.

Guckler Károly azonban Dévényi Antalhoz, a piliscsabai kopárok fásításának úttörőjéhez hasonlóan elévülhetetlen érdemeket szerzett a Hármashatár-hegy kopárjainak fásításában. Bécsi mintát alapul véve - kevésbé kényes - fekete fenyveseket telepített oda, melynek talajképző szerepet szánt. Munkásságának köszönhető, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. meg tudta kezdeni ezeknek a fenyőállományoknak az őshonos fafajokra történő cseréjét.

Az 1914-ben tartott versenyerdősítés során 5342 katasztrális holdon ültettek erdőket a főváros területén. A munkálatok vezetője szintén Guckler Károly volt, amiért Ghillány Imre földművelésügyi miniszter kitüntetésben részesítette. Különösen fontos volt ezeknek az erdőknek a telepítése, hiszen 1920-ban, Magyarország erdőterülete 85%-kal csökkent az elcsatolt területek miatt.

3 évvel később augusztus 31-én, hatvanöt éves korában hunyt el Guckler Károly Budapesten. Nevét ma is őrzi a Guckler-szikla, valamint a Szépvölgytől a Hármashatár-hegy lejtőjén át a Csúcshegyig kanyargó sétaút, melyet saját elgondolása szerint alakíttatott ki.

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Guckler-kilátó

III. kerület, Hármashatár-hegy

Interaktív tanösvény

Guckler Károly (1858-1923)

Térkép

Adatok

Megközelítése

Ajánlott cikkek