A jelenlegi telken 1865-1900 között az újpesti községháza állt. Bontása után, 1900-1902 között építették fel a jelenleg is látható iskolát Herczegh Zsigmond és Baumgarten Sándor tervei alapján. A létesítmény 1992 óta a Langlet Waldemár utcai Bródy Imre Gimnáziumnak ad otthont, mint társiskola.

AJÁNLÓ

Az Attila utcában, Újpest egyik legrégebbi részén már évtizedek óta található iskola. A múlt század végén, a gyorsan fej|ődő település szaporodó lakossága miatt szükségessé vált, hogy egyre több iskola létesüljön. 1880-ban a község tulajdonában lévő Attila utca 6. szám alatti telken felépült egy négy tanteremből álló iskola (ez az épület nagyjából a mai Bródy Gimnázium helyén állhatott). Az intézmény nem volt önálló, mert ebben az évben került állami kézbe az addig az egyházak irányítása alatt álló iskolák többsége.

(A községi iskola 1869-ig az 1845-ben épült községházával egy épületben lévő ún. "iskola szobában" működött. 1869-ben építtette a község a 2 tantermes épületet az Attila utcában. Emellett volt már Újpesten izraelita (1842 óta), evangélikus és katolikus felekezeti iskola is)

Az összevont újpesti iskolák megbízott igazgatója Mády Lajos református lelkész volt, aki mint kora oktatásügyének egyik legjobb ismerője, méltán kapott halála után társadalmi elismerést: Újpest egyik utcájának névadój lett.

Újpest község elöljárósági ülésének jegyzőkönyve a községi iskola bővítése ügyében (1870. április 4.):

"Jelenti az iskolaszék jegyzője, hogy Újpest községében a tanköteles gyermekek száma az 540 számot meghaladja, a létező vallásfelekezet nélküli oskola meglevő két termében pedig csak 140, legfeljebb 160 gyermek fogadható be. Figyelembe véve továbbá, hogy a meglévő vallásfelekezeti oskolákban 240 gyermek részesítettik oktatásba, s így már ezúttal is 140 gyermek hely hiányában oktatásban nem részesíttethetik, miáltal az 1868:XXXVIII. te. 1. §-nak sem község elöljárósága, sem [az] iskolatanács nem felelhet meg. Kéri tehát a község elöljáróságát iskolaszék nevében is, hogy ezen hiányok elkerülése, illetőleg elhárítása céljából a vallásfelekezet nélküli oskolának már meglévő két terméhez még két terem építtesék, oly formán, hogy az a jövőévi tanfolyam kezdetén céljának átadathassék.

Belátja a község elöljárósága, hogy létező vallásfelekezet nélküli oskola két terem hozzáépítése által eszközlendö nagyobbítása okvetlenül égető szükséggé vált, már azért is, mert a község elöljáróságának kötelessége gondoskodni arról, miként az 1868:XXXVIII. te. 1. §-nak egészben és tökéletesen megfeleltessék, mi a fennálló körülmények közepette hely hiányában képtelenség.

Tekintve azonban, hogy a múlt évben létesített vallásfelekezet nélküli oskola felépítési és berendezési költségei a község és ennek lakossága anyagi áldozatkészségét egészen kimerítették, figyelembe véve a község vagyontalan és minden jövedelmező forrásoknak hiányozó voltát, figyelembe véve továbbá, hogy az 1868:XXXVIII. te. 35. § értelme szerint egyenes adója 5%-ánál többet oskolai célhoz járulni egy polgár sem kötelezhető - ezeknél fogva folyamodás ilag a Nagyméltóságú m. k. Vallás és Közoktatási Minisztériumhoz azon kérelemmel rendeltetik járulni, miként mindezen körülményeket figyelembe véve, a közoktatási alapból az újon építendő két terem építési és berendezési költségeihez járulni kegyeskedjék. Azon biztos reményben, hogy a község ezen kérelme illető helyen méltányolva kellő eredményre vezetend, annak leérkeztéig is felhívandó Győry Lajos főmérnök, az építészeti biztomány elnöke, hogy építendő két teremnek tervrajzát és költségvetését megkészítvén, lehető rövid idő alatt a község bírájának bemutassa, hogy a építkezés lehető legrövidebb idő alatt megkezdethessék. Mely végzésről Győry Lajos főmérnök és szépítő bizottmány elnöke azzal rendeltetik jelen jegyzőkönyv kivonata által értesíttetni, hogy a készítendő tervrajznál az 1868. évi XXXVIII. te. 27. §-nak tökéletesen megfeleljen, továbbá jelen végzésről Panek Lőrinc községi bíró azzal értesíttetik, hogy a beérkezett tervrajz értelmében hirdessen csődületet, hogy az építésre vállalkozni szándékozók zárt ajánlataikat folyó hó 30. napjáig a község tanácsának bemutassák, amikoron község tanács azokat felbontván, a legjutányosabb ajánlkozóval azonnal megkezdendő és folyó évi augusztus 30-ig tökéletesen befejezendő épület iránt szerződésre lép".

Mády Lajos szervezőkészségének és makacs kitartásának köszönhetően egy évvel később ez az iskola két tanteremmel bővült, de ez a fejlesztés csupán ideiglenes megoldás volt, mert az épületet nem tervezték hosszú időre.

(A népoktatási törvény 1. §-a előírta a gyermekek iskolalátogatási kötelezettségét mindennapi oktatás keretében 6-12, ismétlő iskolai oktatás keretében 15 éves korig.

A község iskolai célokra külön adót vethetett ki lakosaira, ami azonban nem haladhatta meg az állami egyenes adó 5 százalékát. Azok a lakosok, akik hitfelekezeti iskola fenntartásához is hozzájárultak, csak olyan mértékben voltak e külön adóval megterhelhetők, amennyivel ezen hozzájárulásuk az állami egyenesadójuk 5 százalékától elmaradt)

Jelentősebb fejlődés csak a XX. század elején tapasztalható: 1901 és 1902 között hét új iskolaépülettel gazdagodott a település. A fejlesztésre báró Wlasics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter hivatali ideje alatt kerüIt sor, és ezért Újpest a minisztert díszpolgárává is megválasztotta. Ezek az iskolaépületek már megfeleltek a kor legmagasabb szintű követelményeinek is, és egymással építészeti rokonságot mutattak. 1901-ben épült az Erzsébet utcai (ma Károlyi István) iskola, ezt követte az Attila utcai épület (ma a Bródy Gimnázium), de már állt a Lőrinc utcai és a mai Tanoda téri épület.

Az Attila utcai épület ugyanazokat a stílusjegyeket viseli magán, mint az Erzsébet utcai Vagy a Tanoda téri iskolák. Szembetűnő, hogy ez az egyetlen iskolaépület ma Újpesten, amelyet a város címere ékesit.

Az Attila utcai iskolaépületben 1902 szeptemberében indult meg az oktatás nyolc fiú és nyolc leány elemi osztály számára. A kétnemű diákok elválasztását ma is az épület két bejárata igazolja.

Az iskola képe 1910 körül

Az intézet kivitelezésére már 1889-ben született egy páiyázati terv, amely még nagyobb épületet javasolt felépíteni. A jelenlegi telek is nagyobbrészt beépült volna, a két bejárat pedig két utcára: az Attlla és a József utcára nyílt volna. Ez a tervrajz fennmaradt, a felépült iskola azonban szerényebb méretű lett, valószínűleg pénzhiány miatt.

Az épület tervezőt Baumgarten Sándor és Hercegh Zsigmond voltak, akik 1888 és 1908 között - minisztériumi megbízásból - a gyermeknevelési és oktatási intézmények országos hálózatát alakították ki, ill. tervezték és művezették. Az egyedi tervek mellett kisdedóvó és népiskolai mintaterveket is készítettek. Az épületek többségén - így az AttIla utcai iskolán is - Lechner Ödön stílusjegyeit alkalmazták. A szecessziós stílusnak megfelelően az épületen sokféle anyagot használtak: kovácsoltvasat (mitikus sárkányt idéző zászlótartók), bádogot, terrakottát, téglát, betont, majolikát, stukkót, mozaikot, üveget - mindezekből vizuális egységet teremtve.

A kerámiát az épület külső falán az alábbi módon a|kalmazták:
1. a homlokzat architektikus tagolására szerkezeti szerep nélkül: gyámkövek, párkányok, idom- és tetőcserepek és csúcsdíszek formájában.
2. DíszÍtéste az azonosítás eszközeként a címerábrázolást.
3. Burkolásra: időtálló, színtartő, dekoratív homlokzat-megjelenítésre a klinker téglát.

Az épület belső terében, főként a lépcsőházakban, az előcsarnok és a folyosók burkolásában találunk hímeskő alapzatot. A kerámiákat Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készítették. A bejárati ajtónál díszkőből kirakva szerepel az építés dátuma.

Az épület eddig már többször is felújításra szorult. A II. világháborút követő felújítás során a homlokzatot díszítő gipszstukkók jó részét eltávolították, de leverték Újpest címerét is. Ezt a rendszerváltás után helyre áIlították.

1992-ben, amikor a gimnánitlm az épületbe költözött, megújult a belső tér, majd a tetőtér is beépült. A felújítás terveit az országos Műemlék Felügyelőség jóváhagyta.

Az iskola állapota 2019-ben, a felújítása alatt

Budapest Főváros IV. kerület Újpesti Önkormányzat – mint fenntartó – két oktatási intézmény, a Langlet Valdemár Általános és Felnőtt képző Iskola, valamint a Bródy Imre Gimnázium összevonásával 2008. júliusban hozta létre a Bródy Imre Oktatási Központot. A fúziót gazdasági, racionális érvek indokolták, de pedagógiai szempontok is szerepet játszottak a döntésben. A két iskola Újpest egyazon városrészében, egymástól néhány utcasaroknyira állt korábban.

A Bródy Imre Gimnázium diákjai, nevelőtestülete és dolgozói 2008. nyarán költöztek ki az Attila utcai épületből. A Langlet Valdemár Általános és Felnőtt képző Iskolával, mint jogutóddal történő összevonással egy új, 1-8., valamint 9-12. évfolyamon oktató iskola jött létre, Bródy Imre Oktatási Központ névvel. 2012. szeptembertől az Oktatási Központ Általános Iskolai tagozatát a fenntartó megszüntette. Csak a gimnáziumi tagozat maradt meg, ezzel egyidejűleg névváltoztatásra is szükség volt: ismét Bródy Imre Gimnázium lett az intézmény neve.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ