Újpest települést 1840-ben Gróf Károlyi István alapította, saját uradalma területén. A község fejlődésével szükség volt iskolákra is: először az elemi iskolák alakultak meg, majd a szakiskolák, később a középiskolák. A mai kéttannyelvű iskola elődje az újpesti faipari szakiskola volt, amely 1895-ben, egy bérházban kezdte meg működését.

AJÁNLÓ

A város már 1911-ben elhatározta, hogy új épületet építtet az intézménynek, de az első világháború megakadályozta ennek a tervnek a megvalósítását. 1919-ben az iskola a Brassóból átjött fafaragó szakiskolások új tagozatával bővült ki.

Szükség volt az új épületre. A Kereskedelemügyi Minisztérium és Újpest város képviselőtestülete tárgyalásainak eredményeképp 1926-ban megszületett a határozat, felépítik az új iskolát. A város telket biztosított hozzá, a költségek egy részét is vállalta. Az új iskolát Foerk Ernő műépítész tervezte, aki számos épület és templom építése mellett az Országház belső berendezését is irányította, megtervezte a Zágrábi Főpostát, részt vett a szegedi Fogadalmi templom befejezésében is. Nem véletlen, hogy 2001-ben a Fővárosi Közgyűlés védett települési értéknek és védett épületnek nyilvánította. 1927. szeptember elsején megkezdődött falai között a tanítás, a faipari szak mellett fémipari szak is indult.

Az iskola építése 1927 tavaszán

A hatalmas épületben az elméleti oktatás helységei mellett internátus és a fa- és fémipari oktatás számára műhelyek is helyet kaptak. A tanulmányi idő három év volt, ennek elteltével a növendékek végbizonyítványt nyertek, amely munkakönyv váltására, és egy év szakmai gyakorlat után a mesterség önálló űzésére jogosított.

Az esti órákban felnőttoktatás folyt; ipari továbbképző és képesítő, továbbá mesterképző tanfolyamokat szerveztek számos területen. Színesítették az iskola életét a különböző ünnepélyek, amelyek a történelem változásaival együtt változtak, egyedül március 15-ét ünnepelték meg minden esztendőben. Sok tanulmányi kirándulást, gyárlátogatást szerveztek - történelmi, iparművészeti és műszaki tanulmányi célzattal.

Az 1930-as éves iskolája

Az iskola jellegének átalakulása 1934-35-ös tanévben kezdődött, a fémipar felé tolódott el, 1941-42-es tanévtől kezdve gépészeti tagozattal működő felsőipariskolává alakult át, amelybe bekerülni csak komoly felvételi vizsgával, egy év szakmai gyakorlat után lehetett.

1942-ben költözött az épületbe a budapesti felsőipariskola faipari tagozata is. Ebben az évben alakult meg a sportkör, az iskolai zenekar, a fiatalok maguk rendezték az udvart esténként kemény kubikus munkával, kialakították a sportpályát. Az újpesti gyárak, üzemek, egyszerű újpesti polgárok kisebb-nagyobb ajándékokkal, a tanulásban használható anyagokkal, szemléltető eszközökkel, műszerekkel, könyvekkel támogatták az iskolát.

Ezután a második világháború nehéz napjai következtek. Az iskola dolgozói közül 17 került különböző harcterekre, hárman hunytak el a bombázások következtében. A háború miatt tűz pusztított, a vízvezeték szétfagyott, a felszerelés, a könyvek nagy része eltűnt vagy megsemmisült. 1945-ben az iskolában működött az újpesti orosz katonai városparancsnokság. A tanárok és diákok közös erőfeszítése teremtett a semmiből újra iskolát. A műhelyben először tanulópadok készültek. A gyakorlati oktatás keretében javították meg a zárakat, kulcsokat, pótolták a kerítés vasrészeit, rendbe hozták a fűtőtesteket, kazánokat, a vízvezetéket. Szemléltető eszközöket készítettek. Megkezdődött a tanítás. Az iskola több átszervezés után felvette az Általános Gépészeti Technikum nevet. Technikusi oklevelet szerezhetett az a tanuló, aki a negyedik év végén sikeres képesítő vizsgát tett. Rádióklub működött az iskolában, szerveztek politikai, sport- és szórakoztató rendezvényeket. 1951-ben az iskola a Landler Jenő Gépipari Technikum nevet kapta. A tanulói létszám növekedett, esti és levelező tagozatok is indultak.

Tanfolyamok is voltak, betanító és továbbképző jelleggel. 1960-ra kikristályosodott az oktatás két fő ágazata: a gépészet és a híradástechnika.

Az 1970-es évek ismét nagy változást hoztak az iskola életébe. Az iskola szakközépiskolává alakult, technikusi képzés csak az esti tagozaton maradt meg. Az 1971-72-es tanévben hazánkban elsőként itt indult meg a számítástechnikai képzés. Az akkori számítógép, a TPA 1001-es, betöltötte az egész termet!

Az 1980-as években háromféle végzettséget is nyújtott az iskola: a második év végén tett vizsga alapján vagy szakmunkás osztályba került a tanuló, vagy szakközépiskolai osztályba, ahol a negyedik év végén érettségi vizsgát tett, de ha az első két évben jól tanult, illetve ha az alapvizsgán jól szerepelt, technikusi osztályba került. 1985-től, érettségi után, ötödik év végén, ismét technikusi oklevelet szerezhetnek a tanulók. 1987-ben a Faipari Technikum felépülése után helyileg is szétvált a két intézmény, így az iskola teljes egészében birtokba vehette az épületet.

Az 1990-es években a vállalkozási ismeretek bevezetésével csatlakoztak a Junior Achievement amerikai képzési modellhez.

Az 1995-96-os tanévtől kezdődően gimnáziumi osztály is indult. Két év múlva újabb lehetőséget kaptak a diákok: megindultak a két tanítási nyelvű osztályok, angol, majd német nyelven is. Ezzel egyidejűleg kibővültek a külföldi kapcsolatok is, Ausztria, Németország, Anglia, Skócia, Írország a nyári táborozások, szakmai látogatások, kirándulások célpontja.

Az iskola madártávlatból (kép: Google Maps)

Jelenleg 1079 diák tanul az épület falai között és felnőttoktatás is folyik. Az 1995-96-os tanévtől lehetősége van az érettségivel rendelkező fiataloknak, hogy nappali tagozaton egy, illetve két év alatt informatikai hálózattelepítő és üzemeletető, informatikai rendszergazda, gépgyártástechnológiai technikus, automatikai technikus, elektronikai elektrotechnikus, erősáramú elektrotechnikus szakképesítést szerezzenek. A színvonalas szakmai és közismereti oktatáson kívül számtalan lehetőség van a szabadidős programokon való részvételre, szakkörök, sportkörök működnek, iskolaújság szerkesztés, internet használat, stb. színesíti az iskolai életet.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ