A Könyves Kálmán Gimnázium múltja elválaszthatatlan Újpest történetétől, melyet földesúri elhatározás indított el. Károlyi István gróf 1831. január 1-től lehetővé tette, hogy káposztásmegyeri portáján a "fertályokra" osztott földből bárki telket bérelhessen szőlőültetés céljából. Az első házat Mildenberger Márton építette 1832-ben.

AJÁNLÓ

A kezdetben Újmegyer gyarmatnak nevezett település községgé szervezése 1840-ben történt meg. A település néhány évtized alatt az akkori Magyarország negyedik legnagyobb ipari várossá fejlődött. A fejlődés csakhamar elodázhatatlan követelményeket támasztott a művelődés területén is. A boldogulás egyik előfeltétele az iskolázás lett. Kezdetben a vallásfelekezetek indítanak elemi iskolát, 1869-ben a község létesít elemi iskolát, felekezet nélküli jelleggel.

1882-ben polgári leány-, 1889-ben polgári fiú-iskola létesül. Már 1864-ben megszervezik az újpesti iparos tanoncok vasárnapi iskoláját. 1895-ben faipari szakiskola nyílik, a mai Fa- és Fémipari Szakközépiskola őse. Újpest középiskolásai ebben az időben Pestre jártak tanulni. A közlekedést lehetővé tette az 1866-ban a Kálvin tér és Újpest között létesített lóvasút. Mindezek ellenére a pesti iskolák telítettsége miatt szükség volt egy helyi gimnázium felállítására.

1896-ban még a Vásár tér nevű terület uralta a később épült iskola helyét

Egy Újpest-térkép részlete 1895-ből (A Vásár térre két iskola is épült: 1905-ben a Könyves Kálmán Gimnázium, vele szemben pedig 1919-ben a Kanizsay Dorottya Gimnázium)

Többszöri kísérletezés után a községi képviselő-testület 1905. július 29.-én határozatilag kimondta egy gimnázium létesítését. Ugyanezen év szeptember 4.-én meg is nyíltak az iskola kapui.

Az iskola első otthona az Attila utca 12-es számú házban volt. Első igazgató Klima Lajos lett, Mildenberger Mártonnak, Újpest alapító telepesének és első hegyközségi bírájának dédunokája. Az első tanári testületből csak egyetlen nevet emeljünk ki. Az első énektanár Erkel Sándor karnagy lett, Erkel Ferenc unokája. Nevének történelmi súlya jelképi erővel idézi mindazoknak a kiváló tanáregyéniségeknek emlékét, akiknek munkája a letelt háromnegyed évszázad folyamán művelődésbeli rangot és társadalmi megbecsülést szerzett az intézetnek.

Három évvel később, 1908-ban az Állam átvette az iskola fenntartását - ekkor a Király utca 36-os számú házat is bérbe vették oktatás céljára. 1909-ben az iskola átköltözött a Lőwy- (később Venetiáner Lajos) utca 12. szám alá.

Az iskola teljes kifejlődése az 1911-12. tanévben fejeződött be Újpesti Magyar Királyi Állami Főgimnázium néven, amely azt jelentette, hogy nyolcosztályos gimnáziumként működik tovább. Az iskolában tanított ekkor Babits Mihály költő is, aki újpesti élményeit a Kártyavár című regényében fogalmazta meg.

A főgimnázium elnevezés megkülönböztetésül volt használatos. A főgimnázium megjelölés jelezte, hogy az iskola érettségi bizonyítványt nyújt, birtoklása a katonaságnál karpaszomány viselésére jogosít, ez pedig egy évre csökkenti a kötelező katonai szolgálatot. A főgimnázium szó használata tehát mintegy rangot jelentett, öntudatot is kifejezett. Újpest lakosságának büszkesége iskolájára jogos volt, mert mindössze háromnegyed évszázados fejlődés után valósított meg olyan iskolát, amilyennel az országban több, sokszázéves település rendelkezett.

1914-ben az Állam felajánlotta, hogy a városrendezés során átalakuló Vásár téren telket ad, amelyre felépíthetik saját iskolájukat. A tervező műépítészek, Tory Emil és Pogány Móric az épület klasszicizáló jellegével a belül folyó művelődési munka klasszikus tartalmát és szellemét akarták kifejezésre juttatni. A homlokzat timpanonszerűen kiképzett felső részére csillogó mozaik kövekből kirakva felkerült a történelmi magyar címer.

Az 1922-es térképen látható, hogy a Vásár tér felvette Ferenc József nevét, amin két iskola is létesült ("Gymnásium" és "Iskola")

Az iskola épülete a két világháború között

Az iskola 1921-ben veszi fel Könyves Kálmán nevét, 1924-től reálgimnáziummá alakult.

1936. áprilisában az iskola igazgatója arról számolt be a tankerületi főigazgatónak, hogy iskolája a baloldali radikalizmus és a nagytőke kettős nyomása alatt áll. A sok esetben baloldali beállítottságú szülők az igazgató véleménye szerint rossz néven veszik a tanintézményben uralkodó szigorúságot és a tanulók túlzott megterhelése ellen tiltakoznak. Az elmúlt négy év során legalább 100 család vette ki gyerekét a gimnáziumból.

"Vulkánon táncolunk mi, akik a nagytőkével, a radikalizmussal s a vele kapcsolatos elpuhult, egykés világnézettel egyszerre szembe merünk szállni” - panaszolta az igazgató.

Másrészt viszont sok esetben úgy tűnt, fantomok ellen küzdenek a tanügy irányítói, amikor a "vörös és barna veszedelem” elleni harcról beszélnek. Amikor a tankerületi főigazgató 1937. decemberében jelentést tett a minisztériumnak különböző politikai irányzatoknak az ifjúságra gyakorolt hatásáról, egészen jelentéktelen esetekről számolt be. így például megemlítette, hogy az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium egyik 8. osztályos tanulója irodalom dolgozataiban "megengedhetetlen politikai nézeteket hangoztatott” és "tiltott lapokat teijesztett”. A kicsapott diák nem sokkal később a helyi kommunista ifjúsági szervezet vezetője lett.

Ugyanebben az iskolában egy 7. osztályos növendék "Mikes nyelve” című dolgozatának bevezetőjében becsmérelte a magyar nyelvet, s ezért szigorú megrovást kapott. Több esetben koboztak el tanulóktól különböző szélsőjobb- és szélsőbaloldali sajtótermékeket, kiadványokat. A tankerületi főigazgató szerint veszélyes a külfölddel folytatott diáklevelezés is, mert "az idegen nép politikai felfogása átszivároghat az ifjúság leikébe”. Néhány gyerek szovjet iskolásokkal levelezett eszperantó nyelven, amit Kemenes Illés főigazgató különösképpen tűrhetetlennek tartott. Javasolta is, hogy minden Oroszországból érkező, illetve oda tartó levelet ellenőrizzenek.

Az iskola 1937-ben

Az iskola 1940-ben (kép: Fortepan / Somlai Tibor)

A iskola főhomlokzatának részlete 2012-ben

1945 után az iskolaügy területén az új korszak egész iskolarendszerünket érintő változásokkal kezdődött. Az általános iskolák bevezetésével (1945-1946) alsó- és középfokú iskolázásunk teljes szerkezeti felépítése átszerveződött. A legnagyobb szervezeti változáson a középiskola esett át, elvesztette alsó négy osztályát.

1956 fegyveres harcaiban a gimnázium épülete ágyúlövésektol tetemes károkat szenvedett. A helyreállítás során az épületet kibővítették: a Tavasz utcai oldalán toldást kapott. Az új szárny három hivatalsegédi lakást és egy tanteremtöbbletet eredményezett. Az utóbbiban ma a könyvtár foglal helyet. Az alagsorban, a volt hivatalsegédi lakások helyén ebédlő és három politechnikai műhely létesült.

Egy fiatal magyar-olasz szakos tanár, Éder Zoltán büntetésből azért került áthelyezésre az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumba, mert 1956-ban beszédet tartott az ifjúságnak a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban, ahol akkor tanított.

A hatvanas évek elején elkészült a sportudvar, és megtörtént az iskolaudvar parkosítása is.

Az iskola épülete az újpesti lakótelep gyűrűjében (kép: Google Maps)

Tízévi kutatómunka után, 2007 őszén jelentette meg a nagy múltú, akkor éppen 102 éves Könyves Kálmán Gimnázium Nádas József-alapítványa, az N. J. Pro Homine a „Könyves"-lexikont Lex Pro Homine címmel. Az alapítvány hat év elteltével a lexikon második kiadását tervezi. Minderről Vizváry Vilmos alapító kurátor, a lexikon szerkesztője nyilatkozott az Újpesti Naplónak: - A Könyves-lexikon hat évvel ezelőtt puha kötésben, valamint kemény fedelű formában jelent meg a gimnázium nagy családjának örömére. A kiadást bőkezű mecénások és az öregdiákok egyaránt támogatták megrendeléseikkel. A kemény táblás, vászonkö- téses, 824 oldalas változat, amely 15 ezer öregdiák és mintegy ezer tanár adatait tartalmazza, azonnal elfogyott, hiszen korlátozott példányszámban jelent meg. A szócikkeken kívül tartalmazta a Könyves összes tanárának és diákjának adatait évfolyamonként és osztályonként rendezve - mondja Vizváry Vilmos, az N. J. Pro Homine alapító kurátora. - Mivel az elmúlt több mint száz esztendőben a Könyves számtalan nagy tudású, pályafutása alatt is elismert embert adott az országnak, illusztris személyiségeket gyűjtöttünk kötetbe. Újbóli kiadására azóta is sokan ösztönöznek bennünket. Mivel úgy gondoljuk, hogy a lexikon unikum a maga nemében, hiszen hasonló lélegzetű és minőségű kiadvánnyal kevés iskola rendelkezik Magyarországon, de tán a világon is ritkaságszámba megy, szeretnénk ezt a hiányt legalább részben megszüntetni, és a lexikont változatlan tartalommal újra kiadni - mondja a kurátor. A kötetre már most előjegyzést veszünk fel. Erről szeretnénk értesíteni a volt diákokat az Újpesti Napló segítségével.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ