A régi Község háza 1845-ben közadakozásból épült fel a mai Árpád út 21. szám helyén. Az építkezéshez a földbirtokos gróf Károlyi István 200 pengő ajándékkal, valamint jelentős mennyiségű égetett téglával járult hozzá. 1874-ig szűk anyagi viszonyok között, rendben üléseztek a képviselők, de 1874 tavaszán helyi zavargások a községháza felgyújtásáig vezettek. A zavargások után a községházát felújították és az épület még negyedszázadon keresztül adott otthont Újpest elöljáróságának.

AJÁNLÓ

Károlyi István gróf földbirtokos 1840. március 15-én adta ki Újpest alapítólevelét. A kezdetben Új-Megyerként említett későbbi Újpest ekkor lett önálló község.

"Neu Pest" az 1850-es években

A település szinte megalapításától kezdve gyors fejlődésnek indult. Lakói száma tíz év alatt megtöbbszöröződött, közlekedési hálózata és ipara jelentősen bővült, így nem meglepő, hogy a korábban használt szerényebb községháza épülete (a mai József Attila és Attila utca sarkán) már nem volt alkalmas az egyre sokrétűbb ügyintézés ellátására; nagyobb és korszerűbb épületre volt szüksége a közigazgatásnak. Hosszas viták után 1895. január 8-án döntött a település közgyűlése egy új, modern községháza megépítéséről.

1866-ban megindult a lóvasút a pesti Széna tér (ma Kálvin) tér és Újpest között. Ez még inkább hozzájárult ahhoz, hogy a település a Pesten dolgozók lakótelepévé vált. 1881-től vasútállomása volt, amely Pest és Vác között biztosította a gyors közlekedést. A hajóállomás szintén nagy forgalmat bonyolított le.

1890-re a lakosság száma 23 000 fölé nőtt, s 1910-ben már meghaladta az 55 000-et is. Eközben a község területe is állandóan növekedett, újabb és újabb területeket csatolták át Rákospalotától.

A lakosság gyarapodásával, az ipar és a kereskedelem ugrásszerű fejlődésével párhuzamosan, Újpesten folyamatosan nőtt a hivatalos ügyek száma, így tarthatatlanná vált a Községháza fejlesztésének kérdése vagy új Községháza építésének ügye. A képviselőtestületben felvetették egy "modern igényeknek és a község páratlanul rohamos fejlődésének megfelelő" községháza felépítését.

Zsoldos János közigazgatási jegyző érvei alapján az új Községháza helyét az István téren jelölték meg. A telek tulajdonjogának tisztázása érdekében Károlyi Sándor gróf nyilatkozatot adott ki, hogy a Szent István tér tulajdonjogáról lemond és annak a község nevére való bejegyzéséhez hozzájárul.

A település 1898-ban írta ki a tervpályázatot, amelyre öt pályamű érkezett. Közülük az "Évszázados múlt után” jeligéjű, 800 koronával díjazott mű győzött. A pályamunkát benyújtó fiatal építészpáros, Hegedűs Ármin (1869-1945) és Böhm Henrik (1867-1936) egyik legkorábbi közös munkája volt az új városháza megtervezése.

A kivitelezést Schreiber Gyula építési vállalkozó kapta meg, aki kedvező árajánlata mellett vállalta, hogy kizárólag újpesti munkásokat alkalmaz az építésen.

A községi elöljáróság a talajvizsgálatokat követően kiírta a pályázatot az építés kivitelezéséhez szükséges munkálatokra. Az ajánlatok beadására mindössze három hét határidőt szabtak. A feltételek közt igen figyelemre méltó, hogy a bizottság Wolfner Tivadar országgyűlési képviselő indítványára elhatározta: a munkálatokra beérkező ajánlatoknál azokat a vállalkozókat részesítik előnyben, akik újpesti munkásokat foglalkoztatnak.

A kiviteli pályázat lezárását követően alig egy hónappal: 1899. május 13-án végre megkezdődhetett az építkezés. Szokatlan sebességgel haladt a munka, olyannyira, hogy az Újpesti Hírlap május 28-i számában már arról tudósít, megjelent az első postai levelezőlap az épületről.

Képeslapon a leendő községháza (korabeli képeslap, 1899.)

Már javában folytak az építési munkálatok, amikor a vármegye alispánja tudatta, hogy Újpesten felállítják a járásbíróságot. A lakosságnak korábban Pestre vagy Vácra kellett utazni a peres ügyekben. Hamarosan megszületett a döntés, hogy a Királyi Járásbíróságot az új községházán helyezik el. Az új községháza hihetetlen gyorsasággal épült: alig egy esztendővel az építkezés megkezdését követően - 1900 nyarán -, a kivitelező jelentette, hogy kész az épület átadására. Néhány apróbb változtatás és a hivatal berendezése, felszerelése azonban még hátra volt. 1900. októberétől az új községháza valamennyi hivatali helyiségben fogadták az ügyfeleket.

Az István út 1903 körül (kép: villamosok.hu)

A Városháza (akkor községháza) 1905-ben

A csaknem háromezer négyzetméter alapterületű városháza épületében a kezdeti időszakban több más intézmény is helyett kapott: ide költözött a járásbíróság és az alagsori helyiségekbe a település börtöne is. A földszinti helyiségeket üzleteknek adták ki, azzal a céllal, hogy a bevételekből hamar megtérüljön az építkezés. Működött ott mészárosüzlet, tejcsarnok, cipőraktár, bútorcsarnok és az a kávéház is, amely Babits Mihály „Kártyavár” című, Újpesten játszódó regényének egyik helyszíne. Az udvaron tűzőrségi istálló és szertár kapott helyet.

A Városháza 1908-ban

Az első emeleten a hivatali helyiségek, az anyakönyvi hivatal, törvénybírói hivatal és az adóhivatal voltak megtalálhatók, a második emeleten pedig a díszterem, ahol a közgyűléseket tartották.

A hátsó homlokzaton, amely a piac felé nézett, helyett kapott egy kis erkély is, ahonnan trombitaszóval hívták össze az újpesti polgárokat egy kisebb térre, ha a település vezetői közérdekű információkat akartak közölni. A tér innen kapta a Trombita tér nevét.

A Városháza 1914 körül

A korábbi községháza, amely 1907-től immár városháza volt, szerencsésen átvészelte a háborús pusztításokat: a II. világháború és az 1956-os forradalom harci cselekményei nem tettek benne jelentősebb károkat. 1950-től, Nagy-Budapest létrejötte után Újpest a főváros IV. kerülete lett, a korábbi városháza pedig a kerületi tanácsnak adott helyet.

A kéttornyú, középrizalitos városháza historizáló stílusban épült, szecessziós jegyekkel, gazdag épületdíszítéssel. Az épület eredetileg téglavörös vakolatot és világos mészkőborítást kapott, tetejét vörös cserepek fedték. A főhomlokzatot a középkori germán mondahős, Roland vitéz alumíniumból készült szobra díszíti: páncélos, lándzsás és pajzsos alakja a település törvényhatósági jogait és a törvényességet jelképezi.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ