Újpesti víztorony

IV. kerület, Újpest, Árpád út 144.

Írta: Varga Máté 2021. április

Egy mérnöki alkotás Újpest egyik szimbóluma, amely 1911- 1912 között, száz évvel ezelőtt épült. Ma már ipari műemlék.

Újpest város 1905-ben döntött a helyi vízvezeték-hálózat kiépítéséről. A nagyközség vezetésének halaszthatatlan feladatává vált a lakosság vízzel való ellátása. Mivel a vízfogyasztás a különböző napokon nem egyenletes, célszerű volt átmeneti víztározásról is gondoskodni. Pályázatot írtak ki rá, melyet egy belga társaság nyert el, akik 1910-ben 2 millió osztrák-magyar koronával projektcéget hoztak létre a kivitelezésre (közben Újpest 1907-ben városi rangra emelkedett).

A rendszernek szüksége volt egy víztoronyra is, hogy biztosítani tudja az egyenletes vízellátást a nagyobb fogyasztású napokon is. Ennek építészeti terveit Dümmerling Ödön, szerkezeti terveit - az 1948-ban Kossuth-díjat kapó - dr. Mihailich Győző egyetemi tanár, hídépítő mérnök készítette.

1911. április 1-jén kezdték meg Újpesten a vízvezeték-hálózat csőfektetését, július elején pedig a víztorony építését, amely vasbeton technikával készült.

A víztorony egy 1500 m3-es ún. Intze-rendszerű vasmedencét foglal magában, amely 15 méter, az alapozása 19 méter átmérőjű - utóbbi egy 2,40 méter vastag betonlemez. A torony alsó - fő teherhordó - része téglafal, 9,50 méter belső átmérővel, 1,80 méter kezdő falvastagsággal. A felépítmény 27 méter magasságig 2 méternyit szűkül, a konzolok alsó alján a külső átmérő nagyjából 11,6 méter.

Már a tervezésekor tudták, hogy Újpest szimbóluma lesz. 1912. július 8-án lett kész az építmény, ekkor adták át ünnepélyesen a torony kulcsát a vízvezetéket üzemeltető társaság vezetőjének. Újpesten 1912. június 17-én indult meg a vízszolgáltatás.

1944-ben az újpesti partizánok megvédték a víztornyot a nyilasoktól, akik fel akarták robbantani azt. A hőstettet egy tábla jelzi a torony oldalán.

A második világháború harci cselekményei Újpesten a villamosközlekedés teljes megszűnését eredményezték. Újjáéledésének legelső lépése az 55-ös újraindulása volt, amely a Víztorony és a Forgách utca között már 1945. február 7-én közlekedett, ám forgalma a teljes, Nyugati pályaudvar-Rákospalota közötti vonalán csak áprilisban vált rendszeressé. 1951-től az éjszakai közlekedést is e járat biztosította Újpesten.

A víztorony és az 55-ös villamos 1967-ben
(a villamos egy egyvágányos hidacskán haladt át a vasút felett, majd folytatta az útját a rákospalotai Fő úton - tőle balra egy csonkavágány látszik: ott végállomásozott az Árpád úton és a külső Váci úton a Megyeri csárdához járó 10-es)

Az Árpád út 1974-ben, az új felüljáróra vezető új villamospálya építése, szemben az Újpesti víztorony (kép: Fortepan)

A technológiai fejlődéssel a lakossági vízszolgáltatásból lassanként kiszorult, de 2003-ig környékbeli gyárak ipari vízellátását biztosította. A Fővárosi Vízművek tulajdona.

"Legyen Újpesté a víztorony!" - ezzel a kezdeményezéssel fordult az Újpesti Önkormányzat a Fővárosi Vízművekhez 2007 április végén.

"Az újpesti víztorony a város fontos és nagyforgalmú főútja mellett, az Árpád úton áll, mind méretét, mind jellegét tekintve városképileg meghatározó - és nem utolsósorban Újpest egyik szimbóluma. Amióta azonban a tulajdonos Fővárosi Vízművek ZRt. nem használja, méltatlanul elhanyagolttá vált, szemmel láthatóan nincs gazdája. Folyamatosan lopkodják a tetőborítást, környezete is elhanyagolt. Az ötletadó Wintermantel Zsolt (frakcióvezető, Fidesz) elmondta, kiemelten fontosnak tartja, hogy mivel nem rendeltetésszerűen használják az ipari műemléket, mára közeljövőben az újpestieket szolgálja az épület. Ezért javasolta a Gazdasági Bizottságnak, hogy a tulajdonos Fővárosi Vízművek ZRt-nél kezdeményezzék a víztorony Újpesti Önkormányzat tulajdonába történő téritésmentes átadását. A bizottság a javaslatot támogatta. Információink szerint szerepel a tervekben, hogy az Önkormányzat külső szakemberek segítségével keresi meg majd a Víztorony hasznosításának mikéntjét - az állagmegőrzéshez és az átalakításához pedig uniós források bevonása is elképzelhető" - írja az Újpesti Napló.

2007. szeptember 14-én jelent meg az Újpesti Naplóban egy levél, amit egy Norvégiában élő 56-os veterán, Rudolf Höyborg írt:

"Felháborodással olvastam az Újpesti Napló ez év 6. számában a víztorony sorsáról. Tönkre akarják tenni Újpest legszebb szimbólumát, ami évtizedeken keresztül ott állt az Árpád út melletti parkban. Szégyen és gyalázat, hogy ezt a mindenhol látott gyönyörű műemléket hagyják, hogy a vandálok pusztítsák. Kik ezért a felelősök?! Itt Norvégiában - ahol élek - is vannak hasonló műemlékek, ezeket itt tilos lebontani inkább renoválják azokat, hogy a jövő nemzedékének is megmaradjon. Úgy mint korábbi újpesti lakos tiltakozom az ellen ,hogy a Fővárosi Vízművek Zrt. semmibe se veszi a víztorony sorsát. Követelem az összes újpesti nevében, hogy a vízművek hivatalosan adja át ezt az emlékművet az önkormányzatnak. A víztornyot minden áron meg kell menteni, polgári védelmet kell biztosítani. 1956-ban Újpesti Nemzetőr voltam, akkor az orosz tankok akarták Újpestet megbénítani. Szét akarták ló'ni a víztornyot. Én hetedmagammal támadtam meg az orosz tankokat, így akadályozva meg annak szétrombolását. Mi lett volna, ha mi akkor nem védjük meg a víztornyot? Újpest víz nélkül maradt volna, így próbálta a kommunista rendszer a várost térdre kényszeríteni. Tiltakozom és követelem, hogy az újpesti víztornyot és környezetét renoválják, azért is, mert az mindig Újpest szimbóluma volt, és ezután is annak kell lennie, hogy megmaradjon az utókornak. Én azok nevében is tiltakozom a vandalizmus és a tehetetlen felelősök ellen, akik velem együtt harcoltak, és már nincsenek közöttünk. Már csak kevesen élünk az 56-os Nemzetőrök közül, de még mi is szeretnénk megérni azt, hogy a víztorony Somáról végre megnyugtató híreket hallhassunk".

2020. februárjában Varju László, DK-s képviselő az Országgyűlésben a víztorony méltatlan állapotáról tett felszólalást:

"(...) Ma már ipari műemlék, Újpest ékessége, ám a kerületnek jogi értelemben sajnos nincs köze hozzá. Miközben építészeti értéke vitathatatlan, nem látogatható, funkciója jelen pillanatban nincs. Hazai és nemzetközi példák hosszú sora mutatja, hogy egy funkcióját vesztett, de értékes épület számára lehet új, a közösség hasznára vagy örömére szolgáló feladatokat találni, gondoljunk csak a nyugat-európai nagyvárosok vasúti pályaudvarainak kulturális, kereskedelmi vagy adminisztratív célú hasznosítására. Éppen ezért ebben gondolkozik is Újpest város vezetése, és ezzel a lehetőséggel élni kíván. Tudom azt, hogy ebben egyetértés van, már korábban az önkormányzatok foglalkoztak ezzel, de talán most itt az ideje, hogy a következő időszak tervezéséből ez a lehetőség ne maradjon ki".

Folytatjuk!

Újpesti víztorony

IV. kerület, Újpest, Árpád út 144.

Képek

Térkép

Adatok

Megközelítése

Ajánlott cikkek