Az 1820-as évek végére a mai Arany János utcán kétemeletes házak épültek fel, klasszicista stílusban. Ilyen épület volt a Goldberger-ház elődje is, amely az 1830-as években épülhetett. A ház utcai frontján 1892-ben üzleteket alakítottak ki. 1909-ben lebontották az addigi épületet, hogy a helyén egy korszerű irodaház épülhessen a Goldberger Sámuel és Fiai RT. részére.

AJÁNLÓ

A Goldberger-család Perec nevű őse aranyműves volt, aki a családi hagyomány szerint az itáliai Padovából vagy Velencéből, más feltételezés szerint Morvaországból vándorolt Magyarországra, majd Óbudán telepedett le. Fia, Goldberg Ferenc - aki a XIX. század elején változtatta nevét Goldbergerre - már itt született, 1755-ben. Fiatal korában textiltermékekkel kereskedett, majd egy kékfestővel, a cseh Stibrall mesterrel társulva 1785-ben kékfestő üzemet alapított a mai Lajos utcában, abban az épületben, ahol ma a Textilmúzeum található. Termékeik hamar igen népszerűvé váltak. Pesten raktárt és üzletet tartott fenn, az utóbbiban - a Nemzeti Színház és a Pilvax-kávéház után elsőként - bevezette a gázvilágítást (tömlőben tárolt gázzal táplálva az égőket). 1800-ban nagykereskedést is nyitott, ahol elsősorban saját termékeit forgalmazta. Később megvette a családi lakóház és műhely mellett álló két házat is, és a mögöttük levő területen bővítette az üzemet.

Goldberger Ferencet fia, Goldberger Sámuel (1784-1848) követte az üzlet élén. Ő gyakorlatilag már 1810 óta a gyártással, míg apja a termékek értékesítésével foglalkozott. 1845-ben megvásárolt egy perrotine-gépet, az akkori kor legmodernebb textilnyomógépét.

Goldbergerék támogatták az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot: részt vettek a honvédség egyenruhákkal való ellátásában. Emiatt a szabadságharc leverése után nagy összegű hadisarcot kellett fizetniük és termékeik jelentős részét be kellett szolgáltatniuk.

Goldberger Sámuel elhunytával felesége, Adler Erzsébet vette át a gyár irányítását, amely hamar talpra állt, majd 1854-ben ismét jogot kapott a nagykereskedelmi tevékenységre. Az özvegy 1861-ben visszavonult (1869-ben halt meg) és fiainak adta át a céget. 1857-ben a Pest-Budára látogató Ferenc József is felkereste a gyárat, annak jeléül, hogy "megbocsátott” a cégnek a szabadságharc idején tanúsított magatartásáért. A család 1867-ben nemesi címet kapott, s ekkor vehették fel a Buday előnevet.

1870-től Goldberger Károly irányította a vállalatot. Tőle 1876-ban legidősebb fia, Goldberger Berthold vette át a vezetést, aki haláláig, 1913-ig állt a cég élén. Ebben az időszakban rendezkedtek be az akkorra már elavult perrotine nyomógépek helyett a hengernyomógépek használatára, és termékeikkel jelentős piaci sikereket értek el itthon és külföldön egyaránt. 1905-ben az addig közkereseti társaságként működő céget Goldberger Sám. és F. Rt. néven részvénytársasággá alakították.

A vállalat az első világháború idején a hadsereg beszállítója volt. A nyersanyag-ellátási gondok miatt Goldberger Leó ekkor már foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a szövetkikészítéssel és -nyomással foglalkozó gyár mellett saját fonó- és szövőgyárat alapít, de erre csak a háború befejeztével, 1923-ban nyílt lehetőség. Ekkor építették fel - részben külföldi befektetők közreműködésével - Kelenföldön a szövödét, majd 1927-ben ezt kiegészítve a fonodát is (ez a gyár később Kelenföldi Textilgyár – KELTEX – néven működött).

A mai Arany János utcában lévő egykori üzem telkére először a Lyka-család épített fel egy emeletes házat, amelyet 1889-ig Lyka György, 1926-ig pedig Lyka Emil író, a Budapesti Görögkeleti Görög és Macedon Oláh Egyházközség főgondnoka birtokolt. Ezt az épületet 1926-ban vásárolta fel és bontatta le dr. Buday-Goldberger Leó (1878-1945) felsőházi tag, világhírű textilgyáros és neje, hogy 1928-ra itt építhesse fel neobarokk stílusú iroda- és divatházát. Az épületet Révész Sámuel és Kollár József tervezte, ám a palota főbejáratát és szobrait Sződy Szilárd szobrász, üvegablakait Róth Miksa készítette el. Míg az asztalosmunkákat Thék Endre, addig a lakatosmunkálatokat Lampl Ödön cége gyártotta le. 

A ház három nagy belmagasságú szintet foglal magába, a homlokzat teljes magasságában díszes fejezetű lizénák futnak végig. Legfelül, erősen kiugró, klasszicizáló párkányzat alatt aranyozott, nagy betűkkel a Goldberger név látható. A tehetséges építészpáros a Goldberger üzletház megalkotásával Budapest egyik legszebb, legelegánsabb épületét hozták létre.

Goldberger Leó gyára számos világújdonsággal rukkolt elő 1919-ben.: a "Parisette” névre keresztelt rézoxid műselyem találmánya például az Egyesült Államoktól Franciaországon át Ausztráliáig sikeres textilipari terméknek számított a természetes selyemhez hasonló fényessége és puhasága miatt. A ruha-, blúz- és fehérnemű-anyagokat először mindig a ház földszintjén működő Parisette Kávéházban mutatták be pompázatos divatbemutatók keretén belül, a kabaré- és színházi előadások jelenetei között. 1924-től már "Miss Parisette” szépségkirálynőket is választottak a szórakozóhelyen.

"Bár a Goldberger-gyár vezetősége elhatározta, hopy a vállalat 150 éves jubileumát teljes csendben ünnepli meg, az évforduló olyan mérföldkövet jelent a magyar ipar életében, hogy az ünneplés önmagától spontán jön, mert nem lehet elhaladni szó nélkül egy ilyen esemény mellett" - írja a Magyar Külpolitika 1934 májusában.

"A Goldberger-gyár bebizonyította, hogy az ipar, speciálisan a textilipar, nagyipari formájában is épp olyan ősi termelési ága az országnak, mint akár a mezőgazdasági termelésnek nem egy ágazata. Gyökere van a textiliparnak, amely úgy bele van nőve hazánk termelésébe, mint akár a mezőgazdasági termelés, azt a gazdaságpolitikában kiegészíti, sőt ujabban a magyar textilanyagok földolgozására irányuló célkitűzések által szervesen kiegészíti. A Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete sem haladhat el a Goldberger-gyár jubileuma mellett anélkül, hogy azt meg ne ünnepelné. A napokban volt az egyesületben elnöki tanácsülés, melyen a textilipar vezetői üdvözölték dr. Budai-Goldberger Leót, aki a vállalatot a virágzás legnagyobb fokára emelte. Fölmerült a terv, hogy az egyesület vacsora keretében ünnepli meg a jubiláló gyárat és vezetőjét, az egyesület társelnökét. A gazdasági viszonyokra való tekintettel Goldberger Leó kérte, hogy ettől a tervtől tekintsenek el, úgyhogy az egyesület igazgatósági ülést tart. A Textilgyárosok Egyesülete a jubileum alkalmából megfesteti egyik hírneves festőművészünkkel dr. Budai-Goldberger Leó arcképét és azt kartársai megbecsülésének jeléül az egyesület üléstermében helyezi el. A Goldberger-gyár közgyűlése folyó hó 9-én 10 órakor volt az óbudai gyárban. A közgyűlés után a részvényesek megtekintették az óbudai gyárat, majd átmentek a Wespag budafoki telepére, ahol ez alkalommal ünnepélyesen üzembehelyezték a cég többezer orsós uj fonódáját. Ünnepélyes keretek között felavatták ugyanekkor a Goldberger-gyár uj, modern gyermekotthonát, melyet a kormányzó engedélyével Horthy Miklósné Gyermekotthonnak neveztek el. A gyárbemutatón természetesen nemcsak a részvényesek, hanem vendégek is résztvettek".

Goldberger Leó
(1878-1945)

Goldberger Leó a maga korának jól ismert és nagyrabecsült személyisége volt. Kapcsolatot tartott írókkal, tudósokkal, színészekkel; különböző szakmai és társadalmi egyesületekkel, jótékonysági intézményekkel, amelyek közül többnek a vezetőségében is szerepet kapott. 1937-ben az ő anyagi támogatásával jött létre a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem textilkémia tanszéke. Tagja volt a felsőháznak is.

A második világháború alatt a vállalat tengerentúli kapcsolatai megszakadtak, ezzel szemben megerősítették az összeköttetést Törökországgal és balkáni országokkal, ahonnan készáru fejében nyersanyaghoz jutottak. Goldberger a háború ellenére tovább fejlesztette gyárát: új gépeket, licenceket vásárolt, és új üzemet rendezett be egy pótanyag feldolgozására.

1944 áprilisában a hatóságok elrendelték a nagy gyárak leszerelését, berendezéseinek Nyugatra szállítását, ez a Goldberger-gyárra is vonatkozott. A vállalat azonban ezt a rendeletet nem hajtotta végre és tovább folytatta a termelést, bár erősen csökkentett mértékben.

A második zsidótörvény (1939) életbe lépése után külön engedélyt kapott az iparügyi minisztertől, hogy megtartsa elnök-vezérigazgatói beosztását. Jó kapcsolatokat ápolt Horthy Miklóssal és családjával is. Mindez azonban nem mentette meg attól, hogy a Gestapo 1944. március 19-én, az ország német megszállásának első napján le ne tartóztassa, és Mauthausenbe ne hurcolja. Bár megérte a tábor felszabadulását, 1945. május 5-én éhhalál következtében elhunyt.

A gyár nagy károkat szenvedett a bombázások miatt és exportpiacainak elvesztése folytán, a termelés a háború után, nagy nehézségek árán mégis újra indulhatott.

A vállalatot 1948. március 26-án Goldberger Textilművek és Kereskedelmi Rt. néven államosították, majd 1949. szeptember 13-án nemzeti vállalattá alakult, amibe néhány más textilgyárat is beolvasztottak. Az 1949–1950-ben végrehajtott átszervezések során két vállalatra osztották: a kelenföldi gyárból létrehozták a Kelenföldi Textilkombinát Nemzeti Vállalatot, az óbudaiból pedig a Goldberger Textilnyomó és Kikészítő Nemzeti Vállalatot. A gyár Arany János utcai központját 1950. december 31-én megszüntették. Az épület a Röviköt (később Centriköt) Nemzeti Vállalat textilipari raktára lett.

1963-ban a textiliparban ismét nagy átszervezések történtek, aminek során számos pamutipari vállalatból létrehozták a BUDAPRINT Pamutnyomóipari Vállalatot, amelynek központja a volt Goldberger-gyár maradt. 1989-ben azonban a BUDAPRINT tönkrement, ellene és benne a korábban már részvénytársasággá alakított BUDAPRINT Goldberger Textilművek Rt. ellen felszámolási eljárás indult, ami 1997-ben fejeződött be. Ezzel a több mint 200 éves cég megszűnt.

Az Amerikai Magyar Szó írja 1969. december 4-án: "Minden részébe a világnak, körülbelül 80 országba küldi el termékeit - gyártmányainak 75 százalékát exportálja - a budapesti Pamutnyo- móipari Vállalat, a magyar textilipar manr mutvállalata .Öt évvel ezelőtt alakult országos vállalattá nyolc korábbi önálló termelő egység: az óbudai Goldberger Textilmüvek, a textilfestő, a pamutkikészitő gyár, a kelenföldi, a kispesti textilgyár, a Magyar Pamutipar, a Soproni Pamutipar és a szegedi textilgyár fúziójával, valamint három szolgáltató telep: a textilminta-gyártó, a textilipari csomagoló és a gépi adatfeldolgozó üzem összevonásával.

A Pamutnyomó exportját a HUNGAROTEX Textilkülkereskedelmi Vállalaton keresztül bonyolítja le. A Szovjetunióba - ahonnan a gyártmányokhoz az alapanyag nagy részét importálják - évente 23 millió méter mintás pamutkelmét szállítanak. Az éves rendeléseket adó népi demokratikus országokon kivid számos tőkés ország is tartozik az állandó külkereskedelmi partnerek közé. Rendszeresen szerepelnek a Pamutnyomó termékei a legrangosabb nemzetközi bemutatókon. 1967- ben bemutatták őket például Moszkvában a Ruházati Világkiállításon, továbbá a Montreáli Világkiállításon és a Zágrábi Vásáron. Ugyanakkor tervszerű a piackutatás; a Pamutnyomó vezető szakemberei a HUNGAROTEX képviselőivel együtt nemrégiben egész sor afrikai, amerikai, ázsiai és európai országban tettek látogatást. Nemcsak készárut kínálnak, illetve szállítanak megrendelésre, hanem bérmunkát is vállalnak. Utóbbihoz a Pamutnyomónak önálló exportjoga van".

1970-ben a textiliparban ismét nagy átszervezések történtek, aminek során számos pamutipari vállalatból létrehozták a BUDAPRINT Pamutnyomóipari Vállalatot, amelynek központja a volt Goldberger-gyár maradt (1975 körül még a "Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat" (Röviköt) felirat volt látható a bejárat felett). Az 1980-as években a Konsumex üzletház megrendelésére készített átépítési terv alapján a Kereskedelmi Tervező Intézet jelentősen megváltoztatta a földszinti ablak- és ajtókiosztást, illetve a kapuzatot. 1989-ben azonban a BUDAPRINT tönkrement, ellene és benne a korábban már részvénytársasággá alakított BUDAPRINT Goldberger Textilművek Rt. ellen felszámolási eljárás indult, ami 1997-ben fejeződött be. Ezzel a több mint 200 éves cég megszűnt.

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ