A londoni székhelyű The Gresham biztosítótársaság hajdani budapesti otthona Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek tervei szerint épült 1906-ban. Díszes homlokzatával, domborműveivel, pávás rajzú szép kovácsoltvas udvari rácsaival a szecesszió egyik legjellemzőbb példája fővárosunkban. Földszintjén, a volt Gresham kávéházban jöttek össze a két világháború között azok a haladó szellemű képzőművészek, művészettörténészek és műgyűjtők, akiknek asztaltársaságát később Gresham-körnek nevezték. Az épületet 2003-2004-ben felújították.

AJÁNLÓ

A Gresham-palotában Budapest egyik legdrágább luxushotelje működik, és a csillogás mintha kissé elhomályosítaná a ház igencsak érdekes múltját. Márpedig Mányai Csaba és Szelke László szerint igen nagy baj volna, ha a jövendő korokban, a főváros egyik legizgalmasabb épületét úgy említenénk csupán: a múlt látványos darabja, amelyet, lám milyen ügyesen hasznosít a jelen. Hogy ez ne így legyen, A Gresham világa címmel könyvet írtak a palota történetéről, az egykor abban élők, és az abban működő intézmények szellemiségéről. Azt mondják, elsősorban az ragadta meg őket, hogy Budapest egyik legszebb, szecessziós épülete az angolszász szellemiségű, liberális politika gyújtópontja és központja volt. A Greshamben helyet kapott kávéházban találtak egymásra a progresszív szellemiségű politikai gondolkodók és képzőművészek is, még az épületben működő kabaré is érzékeny politikai tényezőnek számított a múlt század húszas-harmincas éveiben, a lakók némelyikéről nem is beszélve.

A Gresham-palota előtti Nákó-ház az 1860-as években (háttérben épül a Szent István-bazilika)

A Rakpiac (ma Széchenyi István tér) 1899 körül (háttérben a Szent István-bazilika már elkészült)

A két szerző, az épületet felújító cég kérésére, biztatására hat évig búvárkodott a könyvtárakban, levéltárakban, filmarchívumokban, próbált megszerezni minden fellelhető érdekességet a Gresham-palota múltjáról.

A Nákó-ház 1903-ban, a Gresham Biztosító Társaság tulajdonában

A Gresham helyén a Nákó-ház állt egykor, ez volt Pest első palota jellegű bérházainak egyike, talán legmonumentálisabb magánépülete. Helyére épült 1904 és 1906 között a Gresham-palota, mégpedig Quittner Zsigmond tervei alapján, az angol Gresham Életbiztosító Társaság mintegy 3 millió koronájából.

Az épület Budapest egyik legnagyobb összterületű lakóháza volt (12ezer négyzetméter) egyedi burkolólapjait a Zsolnay-gyárban készítették, üvegablakait Róth Miksa tervezte. Az első világháború után nyitotta meg kapuit földszinti termeiben a híressé vált Gresham-Venezia kávéház, 1921-től, Mérleg utcai pincehelyiségében a Nagy Endréhez, később Békeffy Lászlóhoz köthető Pódium kabaré.

Itt kapott helyet az 1923-tól működő, Rassay Károly által jegyzett, és a polgári liberális ellenzék legfontosabb sajtóorgánumának tartott Esti Kurír szerkesztősége. A ház lakója volt többek között Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc, valamint több színművész, így Csortos Gyula, Turay Ida, Egri István, Náray Teri.

Később, a világháborúban nagyon megrongálódott az épület, a helyreállítás többnyire barbár módon történt. A háború után a lakók többsége kicserélődött, a hatalmas lakásokat leválasztották, az épület állaga egyre jobban romlott. Mígnem 1988-ban az V. kerületi önkormányzat képviselő-testülete úgy határozott, hogy a Gresham palotát eladja. Az elhatározást bő évtizedes jogvitasorozat követte, a helyzet mára megnyugodott, és rövidesen megnyitja kapuit a Four Seasons Hotel Gresham Palace.

A Mányai-Szelke szerzőpáros kötete furcsa, műfajtalan könyv. Szándékosan az, mondják. Hagyták ugyanis, hogy érdeklődésük, szimatuk vezesse őket, nem kívántak minden részletre kiterjedő kutatást folytatni. Tudták: nem is lehet, hiszen a Gresham körüli érdekességek többkötetnyi, lexikonméretű könyvet töltenének meg. Éppúgy regényt lehetne írni a ház építészeti értékeiről, mint a benne működő kávéház Gresham-köréről, a magyar kabaré atyja, Nagy Endre regényes életéről, hasonlóképpen Békeffy László életpályájáról különös tekintettel arra, hogyan jutott a Gresham kabaréjától az angol titkosszolgálatig. Hosszan lehetne mesélni a házban élő polgárok, kereskedők szövevényes mindennapjairól, a színészekről, politikusokról, valamint az elmúlt évtized zavaros vitáiról, és a ház érdekeit védő Turay Ida áldozatos tevékenységéről is.

– A bevezetőben azt írtuk: amikor 1997-ben megbíztak minket, nézzünk utána valamelyest az épület múltjának, nem is sejtettük, hogy valójában egy elfeledett igazgyöngysorra lelünk, amelynek az idők folyamán szétszóródott gyöngyszemeit egyenként keresgéljük majd egy ódon, szúette láda alján, hogy újra felfűzhessük egy fonálra – mondják a szerzők.

Nem tagadják azonban: egy-egy gyöngyszem különösen megtetszett nekik, ezért fűzték a történetet számukra különösen fontos személyek, események köré. Úgy gondolták például, ideje visszaemelni a történelembe és köztudatba Rassay Károlyt és Békeffy Lászlót. Ezért adták közre Rassay eddig sehol sem publikált feljegyzéseit, melyeket Horthy emlékiratához írt. Ezért került a könyvbe több Békeffy-jelenet is.

A Gresham Biztosító Társaság új székháza 1906-ban

Mesélik: egy-egy rész kivesézése után rendre elmentek a Gresham-palotába, és próbálták benne elhelyezni a kávéházat, az üzlethelyiségeket, beleképzelni a hírességeket. Hogy a ház különleges tartalommal rendelkezik, az nemcsak a kutatásból derült ki, de Károly herceg és Diana nyolcvanas évek végén tett látogatásából is, valamint abból, hogy egy harmincas éveiben járó kovácsmester a felújítás során azt mondta egy dokumentumfilmben: életem legfontosabb munkája ez. És ezt jelzik a ház körüli éles polémiák, valamint a régi lakók mai napig tartó kapcsolata is.

Meglehet: a Széchenyi István téren Budapest egyik legcsillogóbb szállodája várja majd a vendégeket, A Gresham világa című könyv arra hívja fel a város múltja, kulturális öröksége iránt érdeklődőket: nemcsak a jelen érdemel figyelmet a Gresham-palota kapcsán.

Pest látképe 1909 körül

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ