A Károlyi-palota egy egyemeletes klasszicista épület Budapest belvárosában, a Károlyi utcában. A mai palotát Károlyi György építtette az 1830-as években, jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum otthona. A palotához eredetileg hozzátartozó Károlyi-kert ma a palotától fizikailag is leválasztva, külön közparkként funkcionál.

AJÁNLÓ

A palotát első formájában Kalcher Márton építette Wilfersheim Miklós élelmezési biztos számára 1696-1698 között, barokk stílusban. 1744-ben Patachich Gábor kalocsai érsek vette meg, majd 1745-ben Barkóczy Ferenc egri püspök tulajdonába került, aki Mayerhoffer Andrással és fiaival átépíttette. 1768-ban lett a Károlyi családé. 1799-ben Jung János bővítette már klaszicista stílusban, majd 1831-ben Zitterbarth Mátyás, 1832-ben A. P. Riegl és Hofrichter József, 1834-ben pedig Koch Henrik dolgozott átépítésén. Az első emeleten Ybl Miklós is végzett belső átalakításokat.

A Károlyi-palota egy 1838-as térképen
(a térkép feketével jelöli azon házakat, amelyek összedőltek az árban - sárgával az egykori kis-dunaág nyomvonala)

Emléktábla az épület falán
Felirata: "Gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt a magyar függetlenség vértanúját e palotából vitték börtönbe; 1849. január 8-án"

A palota történelmi nevezetessége, hogy 1849. január 8-án itt fogták el Batthyany Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. A tragikus eseményt az épület Henszlmann utca felöli falába illesztett dombormű örökíti meg. Itt született Károlyi Mihály, az 1919-es első magyar köztársaság elnöke, akinek emléktáblája a palota Ferenczy István utcai oldalán látható.

A palota 1838-ban

A Wenckheim-ház a Károlyi-palota mellett

Károlyi György gróf szalonjaiban számos nagyszerű reformkori gondolat és fontos politikai döntés született. A nagy pesti árvíz után a palotába költözött Bártfay László, Károlyi György titkára, akinek köszönhetően a reformkor egyik legjelentősebb irodalmi szalonja itt működött. Megfordult a korabeli Pest színe-java, gyakori vendég volt többek között Szemere Pál, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós és Batthyány Lajos.

Története a török hódoltság alól való felszabadulásig vezethető vissza. A telek és a ráépített, a századok során állandóan alakított épület a Wilfersheimek, a Barkóczyak után 1768-ban került a Károlyi család tulajdonába. A majd három holdnyi hatalmas telek lehetőséget nyújtott arra, hogy az architektúra sajátos egységbe ötvözze az impozáns vidéki kastély és az utcaképbe illeszkedő, elegáns városi palota jellemző jegyeit. A díszudvart U alakban körülölelő udvari szárnyak kerítéssel elválasztott tágas barokk franciakertre nyíltak ekkoriban.

A Károlyi-palota 1890-ben (tőle jobbra a Wenckheim-ház)

A ma ismert klasszicista épületet Károlyi Györgynek köszönhetjük, aki bővíttette, modernizálta, főlépcsőházzal, korszerű istállókkal, könyvtárteremmel látta el, és gazdagon dekorálta az ingatlant. A világlátott, széles látókörű főúr Széchenyi István és Wesselényi Miklós közeli barátja volt, támogatta reformpolitikájukat. Alapító tagja volt a Magyar Tudós Társaságnak (Magyar Tudományos Akadémia), szatmári követként tevékenyen vett részt az országgyűlés munkájában, 1848-ban Szatmár megye főispánja lett. A nagyszabású építészeti átalakításokra Anton Pius Riegel bécsi építészt kérte fel, a kivitelezési munkálatokat Hofrichter József pesti építőmesterre bízta. Az építkezés folyamán nem voltak megelégedve Riegel munkájával, ezért a gróf 1833 végén új építészt keresett. Választása a szintén a bécsi Akadémián végzett mesterre, Heinrich Kochra esett, aki egészen az 1850-es évekig a Károlyiak építészeként működött közre Pest, Csurgó és Fót építkezéseinél. 1835-ben meghalt Hofrichter József, a kivitelezés irányítását Pollack Mihály, a klasszicista magyar építészet kiemelkedő mestere vette át. A palota híres volt fényes estélyeiről, ahol Liszt Ferenc is zongorázott.

A szabadságharcot követő véres megtorláskor Haynau itt alakíttatta ki hadiszállását, a grófi családnak csupán néhány szoba használatát engedélyezte. Károlyi Györgyöt a forradalom támogatásáért bebörtönözték, és csak súlyos váltságdíj ellenében engedték szabadon.

A palota 1910-ben

A térképről látható, hogy 1910-re a Wenckheim-házat elbontották és kialakítottak helyébe egy utcát (Kaplony utca)

A XX. század elején Károlyi Mihály modern fürdőszobákkal, új konyhai felszereléssel korszerűsítette a palotát, az istállók egy részének helyére autógarázst építtetett. 1928-ban a főváros vásárolta meg a palotát, itt nyert méltó elhelyezést a Fővárosi Képtár gyűjteménye. Az épület déli szárnya Wälder Gyula terve nyomán az 1930-as években nyerte el végső, az egésszel harmonizáló kialakítását. 1946-ban Károlyi Mihály visszakapta az épületet, majd ünnepélyes keretek között újból felajánlotta a közművelődés javára. A család részére csupán egy lakosztályt tartottak fenn egészen 1997-ig az északi szárny végében. 1953-ban megszűnt a Fővárosi Képtár, gyűjteményét a Szépművészeti Múzeum anyagához csatolták. 1957-ben megnyílt az épületben az 1954-ben alapított Petőfi Irodalmi Múzeum.

A középen nyíló hármas kapubejárat felett vaskorlátos erkély ugrik ki, fent az oromzatot a Károlyiak grófi címere díszíti. A kapucsarnokból hármas, árkádíves bejáraton keresztül jutunk az öntöttvas korláttal, kandeláberekkel ékesített, vörösmárvány lépcsőfeljáróhoz. Az előcsarnok pihenője feletti részt a hatalmas, nyeregtetős üvegfedél díszes vasszerkezete zárja, a falpillérekkel tagolt falakat a Károlyi család portrégalériája díszíti.

A főszárny díszes teremsorából a 2000 decemberében befejezett – teljes épületet érintő – felújításnak köszönhetően öt helyiség őrizte meg eredeti kialakítását. A legimpozánsabb az ötablakos Díszterem, ahol a márványkandalló felett három hatalmas tükör csillog. A Díszterem és a mellette elhelyezkedő három ablakos, Erkélyes fehér terem falait műmárvány borítja. A következő, Vörös szalonoknak nevezett termek eredeti dekorációja nem maradt meg, mennyezetük stukkódísze is elpusztult. A ma Lotz-teremnek nevezett szalon mennyezetén látható falkép már a Fővárosi Képtár idején került ide, Lotz Károly műve a Múzsákat ábrázolja.

A Károlyi-palota és a Károlyi-kert a magasból (kép: Google Maps)

A palota felújítása, 2022.

2022. februárjában közbeszerzési eljárást írtak ki a Károlyi-palota részleges belső felújítására, valamint a múzeumi kiállítóterek akadálymentesítésére. A tervek szerint a műemléki védelem alatt álló épület földszintjét 719,86 négyzetméteren, az emeletet pedig 1010,48 négyzetméteren állítják helyre.

A munkálatok három területre koncentrálnak, így a cél a közönségforgalom javítása, új kiállítási területek létrehozása (a meglévők helyrehozatala), valamint az intézmény akadálymentesítése. A közönségforgalom javítása során restaurálják a kapualjat, és ahhoz kapcsolódóan utcai kommunikációs felületeket alakítanak ki. A pénztár, ruhatár, nyílástakarások kibontása után visszaállítják a 2000-es felújítást megelőző térszerkezetet.

A tervek szerint a díszlépcsőház oldalfalán egy korábban meglévő nyílást is visszaállítanak, a díszlépcső pihenője alatt pedig egy folyosót nyitnak. A munkák része lesz egyebek közt az első emeleti kiállítóterületek felújítása, válaszfalazatok bontásával új terek kialakítása, valamint a meglévő, értékleltárban nem szereplő padló- és falburkolatok bontása is.

Az akadélymenetesítés során a beépített légudvarban egy 8 személyes, kerekesszékes közlekedésre alkalmas felvonót helyeznek el. A padló süllyesztésével a felvonó előtti területek – ruhatár, vizesblokk – az árkádsor padlószintjével azonos magasságba kerül. A 2000-es években kialakított belsőépítészeti elemeket és válaszfalat elbontják, visszaállítják a korábbi nyílást a shop és kiállítótér között.

Új nyílást vágnak, ezzel a díszlépcső pihenője alatti teret a folyosó felől megnyitják. Ugyancsak a 2000-es felújítás előtti nyílást állítják vissza a díszlépcső és a vizesblokk között. A mosdók 2000-es évekbeli válaszfalait szintén megszüntetik, miközben a ruhatár és a vizesblokkok között új falnyílást hoznak létre.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ