Az Erzsébet híd építése kapcsán a 1800-as évek végi Pestet gyökeresen átalakították. A régi, szervesen nőtt terecskék helyére egy új, a világvároshoz méltó, hatalmas palotákkal szegélyezett teret álmodtak, amely egyben kapuja is lesz az épülő Eskü téri hídnak. Ez lett a mai Ferenciek tere.
A tér két leghangsúlyosabb telkét Habsburg Klotild
Főhercegnő szerezte meg. A megbízást, mindenféle tervpályázat kiírása
nélkül Korb Flóris és Giergl Kálmán kapta. A két palota, amely alakilag
tökéletesen egyforma telkeken áll homlokzati kialakításában teljesen
azonos tervek szerint épült fel. Az építési engedélyt 1899. május 15-én
kapják meg. Elsőként a délit, majd egy picivel később az északit kezdték
el kivitelezni.
A földszinten és a félemeleten üzlethelyiségeket alakítottak ki. Ez a
két szint egy akkoriban újdonságnak számító technikával épült ki:
teljesen vasszerkezetű, ám ezt faragott kőburkolattal eltakarták. Az
első emeleten, ahol a legnagyobb a belmagasság, egyesületek és
társulatok számára alakítottak ki helyiségeket. A második és harmadik
emeleten pedig bérlakások kaptak helyet.
Az építkezés 1899-ben Háry Gyula rajzán a Vasárnapi Újságból
(háttérben a régi Városháza tornya)
A ház berendezése is igen magas színvonalon történt. A budapesti épületek közül elsők között lift is épül a házban, amit viszont külföldről kellett behozatni. Gyártója a bevásárlóközpontok mozgólépcsőit mai napig szállító OTIS volt. A kályhákat a pécsi Zsolnay gyár állította elő, az üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyéből kerültek ki. A saroktornyok magassága 48 méter, tetejüket pedig a főhercegi korona mása díszíti. Az összköltség 848.000 forint volt.
1900-ban
A Klotild-palota 1901 körül
1902-ben
1902-ben
A Ferenciek tere 1909-ben (a Párisi Udvar helyén ekkor még a Brudern-ház állt,
amit ebben az évben el is bontottak)
A paloták 1915-ben
A két házat 1917-ben a Habsburg-család a háborús nehézségek miatt eladta
egy magyar földbirtokosnak. Innentől pontos sorsa nehezen követhető.
Az
északi palotát 1944-45. évi ostrom során súlyos sérüléseket szenvedett
el: földszinti üzlethelyiségei kiégtek, elpusztultak a faragott
portálok. A hatvanas években pedig a megmaradt belsőben történtek
további átalakítások, hogy több irodai területet hozzanak létre.
Az északi palota felújítása 1949-ben (kép: Fortepan)
A két épületet 1977-ben műemléknek nyilvánították, miután 1968-ban külsőleg
renoválták őket.
Klotild és Matild?
Több helyen is felbukkan e megnevezés az ikerpaloták déli tagjára.
Azonban semmi nem bizonyítja ennek hitelességét. A Habsburg-családnak
három Matild nevű tagja volt. Az első az 1251 és 1304 között élt bajor
hercegné volt. A második az 1849 és 1867 között élt Hildegard bajor
hercengő és Albert főherceg lánya. Mindössze 18 éves volt, amikor súlyos
égési sérüléseket szenvedett és belehalt. Egy színházi előadás előtt
még gyorsan el akart szívni egy cigarettát, ám amikor apja - aki
szigorúan tiltotta a dohányzást - benyitott a szobába, azt a háta mögé
rejtette, sikeresen felgyújtva ezzel a rajta levő tüll ruhát. A
"harmadik Matild" pedig 1906-ban született Mária Valéria 9.
gyermekeként, később egy osztrák oktatási államtitkárhoz ment hozzá.
Valószínűleg sem a középkori hercegnőről, sem a magát felgyújtó
szerencsétlen tinédzserről, sem pedig az épületek megépítése után
született gyerekről nem nevezték el a déli palotát. Inkább a két név
között fennálló szóvég azonosság miatt terjedt el ez a megnevezés.
A Klotild-palotáért 2002-ben az akkori sajtóhíradások alapján
kétmilliárd forint körüli összeget fizetett a Sifim nevű olasz cég a
Magyar Posta Rt.-nek. Az összesen tizenegyezer négyzetméteres, műemléki
védettséget élvező épület felújítására 2001-ben létrehozták a Klotild
Ingatlanfejlesztő Kft-t. A társaság jegyzett tőkéje 1,853 milliárd
forint, a Cégtár adatai szerint vezető tisztségviselője, más információk
szerint tulajdonosa Graziano Beghelli, az olasz Beghelli
világítótest-gyártó vállalat tulajdonosa, aki az adásvétel idején a
Sifim cég képviselője volt.
Az ingatlan értékesítése annak idején nagy port kavart, mivel - az
akkori sajtóértesülések szerint - a Magyar Posta a palotát nem
ingatlanként értékesítette, hanem apportként vitte egy cégbe, és azt
adta el, így az adásvételt adófizetési kötelezettség sem terhelte. A
pályázat érvényességét is vitatták, a műemlékvédelmi hatóság engedélyét
hiányolták, illetve felmerült, hogy elővásárlási joga lett volna az
államnak és az illetékes önkormányzatnak.
A 2007 végére megújuló pesti épületben a pince, a földszint és az első
emelet kereskedelmi funkciót kap, a felső szinteken pedig szállodát,
apartmanokat és néhány lakosztályt alakítanak ki.
A két palota a magasból (kép: Google Maps)
A paloták 2019-ben (kép: Google Maps)
Képek
Hamarosan!