A Kossuth nevét viselő gőzös a százötven éves magyar személyhajózás történeti, írott és képes emlékeit őrzi. A legtöbb relikvia, dokumentum és makett a "Főherceg Osztály" négy hajójáról - a Ferencz Ferdinándról, a Józsefről, a Jenőről és az Ottó főhercegről - származik.

AJÁNLÓ

A múzeum a dunai hajózás érdekes és izgalmas életét, történetét fotókkal, illusztrációkkal és makettekkel mutatja be a látogatóknak. A korhűen felújított termekben a Vénhajó Étterem specialitásai várják a vendégeket.

A közel 100 esztendős Kossuth gőzhajó már önmagában is kiemelkedő muzeális értékkel bír, hiszen mára ez az egyetlen eredeti formájában fennmaradt termes személygőzös Magyarországon!

A gőzhajó 1913-ban épült az Újpesti Ganz-Danubius hajógyárban, a Magyar Királyi Folyam-tengerhajózási Rt. részére, „Ferdinánd Főherceg” néven. A Habsburg-ház trónfosztását követően, 1919-ben a „Rigó”, majd 1930-ban a „Leányfalu” nevet kapta. Használati jellegét tekintve „kofahajó” volt: Mohácsról szállította fel a árusokat a nagyobb városokba.

A második világháborúban, 1944 végén, a német csapatok visszavonulása során Ausztriába került. Kétévi fogság után tért haza, 1947 tavaszától a Magyar-Szovjet Hajózás Rt. tulajdonába került.

1976-ban kivonták a forgalomból, majd hosszú ideig csak lakó- illetve étkezőhajó volt Újpesten, a Folyamhajózási Üzemigazgatóságnál. 1984-től kezdődött első felújítása és múzeumhajóvá történő átalakítása, amelynek befejezése után, 1986 októberében adták át a közönségnek. Magyarország egyik légértékesebb ipartörténeti remekműve.

A hajó 1937-ben "Leányfalu" néven (kép: Fortepan.hu)

Fénykép: Vénhajó Étterem

A hajó 1937-ben, kikötés előtt a Dunán (kép: Fortepan.hu)

A hajó 1957-ben, immár Kossuth néven (háttérben a régi Erzsébet híd maradéka, valamint a Gellért-hegy; kép: Fortepan.hu)

Hajók a Dunán (kép: Google Maps)

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ