A reprezentatív székházat Alpár Ignác tervei alapján 1902-1905 között építették, késő eklektikus stílusban. A XIX. század elején Magyarország a Habsburg uralkodóház fennhatósága alatt állt. A birodalomban a jegybanki feladatokat előbb az 1816. július 1-től működő Osztrák Nemzeti Bank, majd az 1878. szeptember 30-án létrejött és paritásos alapon dolgozó Osztrák-Magyar Bank (Österreichisch-Ungarischen Bank) látta el.

AJÁNLÓ

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a megalakuló első független magyar kormány a jegybanki feladatok ellátását a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankra bízta. Az első világháború következményeként 1918. október végén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, az Osztrák-Magyar Bankot felszámolták. A központi banki feladatkört az 1921. július 11-én megalakult Magyar Királyi Állami Jegyintézet vette át. Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában 1924. június 24-én kezdte meg munkáját. Első elnöke Popovics Sándor volt.

Az Osztrák-Magyar Bank épülete 1905 körül (kép: Klösz György)

Az Osztrák-Magyar Bank épülete 1905 körül (kép: Klösz György)

A központi bank teremtette meg az első világháborút követően inflálódott korona stabilizációját, majd kibocsátotta az új valutát, a pengőt. Átvette az állami számlák vezetését, az államadósság kezelését, irányította az ország hiteléletét, befolyásolta a bankrendszer működését. Hatáskörébe került a devizagazdálkodás felügyelete is. Megalakulásától – 1930 – részvényese és aktív tagja a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS).

Az 1929 őszén kirobbant világgazdasági válság előidézte pénzügyi krízis 1931 júliusában elérte Magyarországot is. A második világháború időszakában a jegybank erőfeszítései dacára a nemzeti valuta, a pengő inflációja bontakozott ki. A háború befejezését követően a pengő értékvesztése a világtörténelem eddigi legnagyobb méretű pénzromlását produkálta.

A bank épülete 1905-1906 körül

A Magyar Nemzeti Bank közreműködésével valósult meg 1946. augusztus 1-jén a stabilizáció, jelent meg az új fizetőeszköz, a forint. A nagybankok – köztük a jegybank – magyar tulajdonú részvényeinek 1947 végén lezajlott államosítását követően a bankrendszert rövid idő alatt átalakították. A kereskedelmi bankokat és a takarékpénztárakat felszámolták, a bankrendszert egyszintűvé tették. A Magyar Nemzeti Bank 1948 második felétől a jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmi banki feladatokat is ellátott. Mint államosított központi bank, irányítása kormányzati fennhatóság alá került.

A Magyar Nemzeti Bank 1966-ban (kép: Fortepan.hu)

1987. január 1-jével Magyarországon visszaállt a kétszintű bankrendszer. A létrejövő új kereskedelmi bankok apparátusa, fiókhálózata, ügyfélköre kevés kivételtől eltekintve a Magyar Nemzeti Banktól került át a megalakuló pénzintézetekhez. A Magyar Nemzeti Bankról 1991 októberében elfogadott – majd többször módosított – törvény helyreállította a jegybank függetlenségét, újraszabályozta feladatkörét.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény alapján az árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. A jelenlegi árfolyamrezsim a sávos árfolyamrendszerek közé tartozik. Az árfolyamsáv közepét és széleit, valamint a forint hivatalos árfolyamát az euróval szemben határozza meg az MNB.

Az épület külső megjelenésében sokrétűen díszített, s kirívóan igényes. Róna József a díszek elkészítésekor több témát is kapott. "(...)Az épület homlokzatain a talapzatot lezáró párkány felett reliefsor fut körbe a banktörténet és a pénzfunkciók hol allegorikus, hol naturalista jeleneteivel. Róna József szobrász faragványain a Hold utcai oldalon alapvető ipari tevékenységek, az egzotikus tájakon folyó kereskedelem, a régi piaci pénzváltó... jelképes figurái jelennek meg". - írja Gerle János A pénz palotái című kiadványában.

Az első emelet szintjén, a Szabadság tér és a Bank utca homlokzatain reliefek húzódnak a következő jelenetekkel: ércolvasztás és nemesfémrudak öntése, pénzverés, papírpénzek metszése és sajtolása, papírpénzek rajzolása és jelölése, művészetek, tudomány és ötvösművészet, állattenyésztés-földművelés és ipar, főníciai-egyiptomi-arab-zsidó kereskedelem, középkori bank és ércbányászat. E reliefek végigvezetik a szemlélődőt a közelkeleti kereskedelem történetén, a cserekereskedelem és hajózási kereskedelemtől kezdve a pénz megjelenésén keresztül, a váltót kiállító bankárig.

A főbejárat feletti erkélyen lévő szobrokat Tóth István faragta. A Szabadság téri szobrokat és címert Markup Béla, a nyugati és déli homlokzat sarkain lévő jelképeket pedig Róna József készítette.

A Bank és a Hold utca sarkán lévő párkány feletti mellvéden elhelyezkedő nőalakos szoborcsoport Róna József alkotása. A szoborcsoport középpontjában egy nő és egy fiatal fiú szerepel, a széleken pedig a bőséget és gazdaságot jelképező szimbólumok jelképezik a jegybank iránti bizalmat. Bal oldalon egy bőségkosár, jobb oldalon egy búzakéve. A kéve alatt egy fogaskerék látható.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ