Párisi Udvar

V. kerület, Belváros, Ferenciek tere 11.

Írta: Varga Máté 2021. április

A Párisi Udvar egy eklektikus stílusú lakó- és irodaház a Ferenciek terén. Elődje, a Brudern-ház eredetileg a Belvárosi Takarékpénztár székháza volt. Ennek földszinti, belső része volt a Párisi Udvar, az egyetlen XX. század elejéről megmaradt budapesti bevásárló-udvar. A Petőfi Sándor utca sarkán álló, eklektikus-neogót stílusú épületet 1909-1913 között emelték Schmall Henrik tervei alapján. Nagyobbik udvara passzázsszerűen kiképezve köti össze a Kígyó utcát a Petőfi Sándor utcával és a Haris közzel, benne hangulatos kirakatok, üzletek csábítják a sétálókat. A ház üvegkupoláját a Haas és Somogyi cég készítette.

A Petőfi Sándor utca sarkán álló, eklektikus-neogót stílusú épületet 1909-1913 között emelték Schmall Henrik tervei alapján. Nagyobbik udvara passzázsszerűen kiképezve köti össze a Kígyó utcát a Petőfi Sándor utcával és a Haris közzel, benne hangulatos kirakatok, üzletek csábítják a sétálókat. A ház üvegkupoláját a Haas és Somogyi cég készítette.

Az egykori bankszékház neve a mai épület helyén állt korábbi ház után kapta a nevét, amelyet Pollack Mihály tervei alapján építtetett 1817-ben báró Brudern József. Ez az épület volt Magyarország egyik első, modern értelemben vett üzletháza. Pollack a hiedelem szerint az 1810 körül épült párizsi Passage des Panoramas mintájára alakította ki az üzletsori folyosót, ami miatt a pesti köznyelv hamar "Párisi-ház” néven kezdte emlegetni. Az eredeti Brudern-ház fénye az idővel megkopott, s a XIX. század végi nagy városrendezések során 1883-ban előbb részben, majd a XIX.-XX. század fordulóján majdnem teljesen elbontották, a telket pedig 1906-ban megvásárolta a Belvárosi Takarékpénztár, hogy ott építtesse fel új központját.

A Brudern-ház
A kétemeletes Brudern-ház az ország egyik első üzletháza volt, ötvösök, majd cipősök árultak benne a rajta keresztül vezető kis utcácska két oldalán sorakozó 32 üzletben. 1820-ban ez volt az egyetlen ház, amelyet kivilágítottak a királyi pár látogatása alkalmából

A bank 1907-ben december 31-i határidővel hirdetett tervpályázatot, melyre összesen 43 pályamű érkezett. A tervek közül az igazgatóság 1908. március 27-i ülésén hármat, Korb Flóris és Giergl Kálmán, Hübner Jenő és Mészner Sebestyén, valamint Bálint Zoltán és Jámbor Lajos terveit 6000 koronával, további ötöt pedig 2000 koronával díjazott. Közülük a vezetőség a szomszédos Klotild-palota két épületét is tervező Korb és Griegl közös munkáját tartotta a legjobbnak, a megbízást végül mégis Schmahl Henriknek adták; igaz megtehették, mivel külön kikötötték, hogy a pályázat lezárása után is szabadon választhatnak a beérkezett pályaművek közül.

A munkálatok 1909. május 15-én kezdődtek meg, amikor minden engedély megérkezett. A régi Brudern-ház maradékát, illetve a telken álló többi épületet a nyár során elbontották, majd megkezdődött a tényleges építkezés.

A ház egy trapéz alakú saroktelekre épült, a négyből két oldalán a két szomszédos épülethez csatlakozik. A másik két oldala a Ferenciek tere, illetve a Petőfi Sándor utca felé néz. Schmahl e két közterület sarkánál alakította ki az épület egyik legegyedibb elemét, ugyanis a sarkát egyszerűen levágta és az így létrehozott „harmadik oldalon” alakította ki a fő homlokzatot és vele a főbejáratot. A főbejárat egyenesen a bank pénztárteremébe vezetett, ahonnét lehetett továbbmenni a magánszéfek termébe. Schmahl a tervezéskor figyelembe vette a hely történelmét is, vagyis azt, hogy ott több, mint 90 évig egy üzletház, a „Párisi-ház” állt. Ezt a szerepet a földszint vitte tovább „Párisi Udvar” néven, amely funkcióját tekintve ugyanolyan passzázs lett, mint elődje volt. Az emeletekre kerültek az irodák, a legfelső szinteken pedig lakásokat alakítottak ki.

1911-ben helyezték üzembe a lifteket, de teljesen csak Schmahl 1912-es halála után valamikor 1912-ben, vagy 1913-ban került átadásra.

A mór és gót stílust keverő historizáló eklektikus iroda- bér-, és üzletház a második világháború során nem sérült meg komolyabban, viszont a kiépülő szocialista rendszer 1949-ben a banki ingatlanvagyon részeként államosította és saját elképzelései szerint "felújította” belső tereit, átalakította lakásait. Az egykori pénztárterem eredeti pompáját szinte teljesen felszámolták, eltüntetve a Spiegel Frigyes tervei nyomán készült szecessziós enteriőrt, mielőtt 1960 tavaszán az IBUSZ birtokba nem vette. Ez után hosszú ideig IBUSZ-palota néven is emlegették az épületet. A földszintre beköltöző üzletek közül az 1952-ben megnyitott és a 2015-ig működő Jégbüfé tett szert komolyabb népszerűségre.

Az 1960-as években az új Erzsébet híd építéséhez kapcsolódóan tatarozták először, majd az 1980-as években másodszor. Mindkét alkalommal érthetetlen módon tovább rombolták a díszítéseket az időközben, 1976-ban műemlékké nyilvánított épületben. Az első alkalommal bontották el a bevásárlóudvart bevilágító, üvegkupolán kívülre rejtett lámpákat és helyette utat nyitottak felfelé a természetes fénynek. A második "felújítás” során bontották el egyebek mellett a lépcsőházi csillárok üvegezését, meszelték le a lépcsőházak díszítményeit és festették feketére a réz kapaszkodókat. A különböző munkálatok ellenére a ház állaga folyamatosan pusztult, a rosszul bevilágított, sötét Párizsi udvar pedig ezzel párhuzamosan ürült ki. A Cartographia térképboltja húzta a legtovább.

A különböző munkálatok ellenére a ház állaga folyamatosan pusztult, a rosszul bevilágított, sötét Párisi-udvar pedig ezzel párhuzamosan ürült ki. A rendszerváltás környékére a bevásárló-udvar gyakorlatilag már üresen állt, egészen a 2016-2019-es felújításáig.

2010-ben a tulajdonos V. kerületi önkormányzat pályázaton próbálta értékesíteni a déli Klotild-palotával és a Szent István tér 15. szám alatti épülettel egy csomagban, amit az SCD Group nyert meg. A cég végül az elhúzódó gazdasági válságra hivatkozva kitáncolt az üzletből.

2014 nyarán az önkormányzatnak sikerült értékesíteni a házat: a vevő 2,1 milliárd Ft-ért a Mellow Mood Group projektcége, a Párizs Property Kft. lett. A felújítás tervezésével az Archikon Kft.-t bízták meg 2015 februárjában, a kivitelező kiválasztására pedig 2015 nyarán került sor. 2016 tavaszán megkezdték az épület teljes körű renoválását, a Petőfi Sándor utca átmenő forgalomtól való lezárása mellett, a Jégbüfét az utca páratlan oldalára költöztetve.

2019 nyarán befejeződött az épület felújítása. A projekt lefedte az építőipar egyik legnehezebb műfaját, hiszen a munkálatok az örökségvédelmi elvárásoknak megfelelő odafigyelést igényeltek a teljes megvalósítási folyamat során. Ünnepélyes megnyitójára – a külgazdasági és külügyminiszter jelenlétében – november 29-én került sor. A befektetők arab üzletemberek (Mellow Mood Group cégcsoport), a Párisi-udvar a Hyatt hotellánc szállodájaként működik.

Párisi Udvar

V. kerület, Belváros, Ferenciek tere 11.

Képek

Térkép

Adatok

Megközelítése

Ajánlott cikkek