Unger-ház

V. kerület, Belváros, Múzeum körút 7.

Írta: Hidvégi Violetta 2014.

Az Unger-ház egy kétemeletes, kéthomlokzatos átjáróház, Budapest V. kerületében. Elülső homlokzata a Múzeum körútra, hátsó homlokzata pedig a Magyar utcára néz. Unger Henrik megbízásából, Ybl Miklós tervei alapján, Wagner János kivitelezésében épült 1852-1853 körül.

Az 1700-as évek első évtizedében született Unger Benedek kovácsmester volt az Unger-család azon őse, aki elsőként Pestre költözött. A városba még mesterlegényként került, 1740-ben már pesti polgár volt. A század közepe táján régi házáért cserébe jutott hozzá egy, a mai Astoria helyén álló épülethez. Itt nyitotta meg kovácsműhelyét, amit később fia, Antal átköltöztetett néhány telekkel odébb, az átjáróház későbbi helyére. Unger Antal kibővítette a család bevételi forrásait: a napóleoni háborúk ideje alatt nagymértékű ingatlanvásárlásba kezdett, a megvásárolt telkeken pedig bérházakat épített. Kisebbik fia, Henrik végül a Múzeum körúti kovácsműhelyet is elbontatta, hogy helyére az Unger-ház kerülhessen.

Az Unger-ház kiemelt helyet foglal el Ybl életművében. Már az építkezés idején is nagy feltűnést keltett a fóti uradalmi építész pesti épülete. A megbízó személye, a hatalmas telek, annak központi fekvése, a vesztett szabadságharc utáni eszmélés egyaránt hozzájárult a megkülönböztető figyelemhez. Ahogy a főúri megbízók egymásnak aján lották az ereje teljében lévő építészt, úgy javasolhatta egykori tanítványát az idős mester, Pollack Mihály (1773-1855) veje testvérének, Unger Ferenc Henriknek (1809-1877), vagy inkább a megrendelőhöz korban közelebb álló fiú, Pollack Ágoston (1810-1872) hívhatta fel figyelmét egykori társára.

A családi kapcsolatok miatt valószínűleg fel sem merült más építész, mint Ybl Miklós, aki ekkorra elegendő számú és minőségű referenciával rendelkezett. A tervező pedig műértő, nyitott és gazdag megbízóra talált Unger Henrik személyében, aki két évtized múlva, 1873-ban Budapest ötödik legnagyobb adófizetője lett kilenc háza után, amelyek a Belvárosban és a Terézvárosban álltak.

Nagyapja, Unger Benedek (1703 körül - 1781) Vas megyéből a XVIII. század első felében Pestre került kovácsmester. Mind neki, mind két fiának a Hatvani kapu közelében állt műhelye, így a családnév fokozatosan utcanévvé vált.

A három részből álló telek családi örökség részeként és vásárlással 1847-ben került az építtető tulajdonába, de beépítésére már csak a szabadságharc után került sor. A beadványi terveket 1852 tavaszán szignálta a kivitelező építőmester, Wagner János (1813-1904).

A Pest város Szépítő Bizottmányához benyújtott tervek alaprajzai teljesen megegyeznek a megvalósult épülettel, ellenben a homlokzati rajz nem felel meg a két utcára néző ház egyik nézetének sem.

"Az engedélyezési kérelem szövege szerint az új épület az Országút 18. és a Magyar utca 8. számú telken állna, és a szövegben nem esik említés az akkor Magyar utca 9. szám alatt nyilvántartott harmadik telekről. Ha ezzel a szöveggel és a megvalósult épület homlokzatával összevetjük a beadott homlokzati tervet, megállapíthatjuk, hogy a terv elhanyagolható részletektől eltekintve a Magyar utcai homlokzatot ábrázolja a délre eső négy tengely elhagyásával. Mindebből arra következtethetünk, hogy a homlokzati rajz korábban keletkezett, mint az alaprajzok, s csak a későbbiekben született meg az elhatározás a harmadik telek területének beépítésére is"

Ennek az állításnak ellentmond az a tény, hogy mindegyik tervlapon azonos dátum: 1852. március 15. szerepel, így a homlokzatot és a metszetet ábrázoló rajzon is. Az engedélyező hatóság elsősorban a párkánymagasságot, a falvastagságot, a födémek kialakítását figyelte, a homlokzatképzésre nem írt elő megkötéseket, ezért a megvalósult épület képe gyakran eltért a tervezettől. Az építészek sokszor nem is tűntették fel az egész homlokzatot, csak annak egy részletét. A benyújtott kilenctengelyes terv valóban kizárólag a Magyar utcai homlokzathoz kapcsolható, méretezése is ennek felel meg és nem a héttengelyes Múzeum körúti homlokzatnak. A ház Magyar utcai képe a Múzeum körútra néző főhomlokzat visszafogott változata, csak a Reáltanoda utcára néző három tengely kapott nagyobb hangsúlyt. Különösen szép az épület belső téralakítása. Kiemelkedő a négyszögletes, árkádos, ünnepélyes hatású belső udvar, még lepusz- tultságában is őrzi hajdani eleganciáját a terrazzo padlós lépcsőház.

A Hölgyfutár az építkezés alatt "igen csinos” épületnek írja le a készülő bérházat, egy év múlva pedig az Országút első emeleti utcai szobáihoz készített erkélyeket tartja "igen jövedelmező gondolat"-nak. A Pesti Napló klasszicista épületekhez szokott tudósítója viszont nem tudott megbarátkozni az ötletekben tobzódó, számtalan díszítőelemet felvonultató országúti homlokzattal: "E ház, mintha mézeskalácsból nyomták volna, oly cifra és mesterkélt. Rajta az építészet minden stílje képviselve van”. Elutasítja a sokféleséget; a bizánci, gót, mór és reneszánsz elemek együttes alkalmazását, de nem kíméli a "tulipán alakú csipkés párkányzat"-ot sem.

Lyka Károly (1869-1965), az építkezés után bő másfél évtizeddel született művészettörténész visszatekintve már természetesnek tartja a romantika formaválogatását: "A városok utcáin fel-feltünedeznek odáig nem látott formák, a középkor rég elhamvadt, de most íme újjászületett építőelemei. A bánya, amelyből az építészek ezeket napfényre hozták, főképp a gótikus és román stílus, de adott esetben a mór, sőt bizánci stílus is. [...] formanyelvük szótára a középkoré, amelyből aztán önálló mondatokat tudtak szerkeszteni. így alakult ki a romantikus építészet szerte Európában, mintegy ellenhatásképp az előző klasszicista stílusra, amelynek formanyelvét túlságosan kötöttnek [...] érezhették, szabályzattá merevedett rendszere mintha nem adott volna elég lehetőséget az egyéniség szabad érvényesülésére, márpedig a kor romantikus hangoltsága a művészet sokféle ágában [...] szabadulni a megkötöttségtől, áttörni a szigorú korlátokat, új teret nyitni az egyéni akaratnak”.

Unger Henrik művelt ember volt, nagy könyvtárral rendelkezett, sokat utazott. Talán éppen kóborlásai tették fogékonnyá az új stílusra, annak oldottságára. Vélhetően egymást inspirálta a jó módú megbízó és az ötletgazdag építész, akinek fő feladatát ez időben még a hasonlóan romantikus stílusú fóti templom építkezése jelentette. Ott a főúri mecénás, itt a gazdag polgár vagyoni háttere teremtette meg a fényűző, a korban szokatlanul gazdagon burjánzó díszítőelemek alkalmazását. Unger Henrik ugyanakkor a kényelmet is kedvelte; az ő házába vezettek be először Pesten központi fűtést.

A ház Múzeum körúti oldalán 1894-től különféle boltokat alakítottak ki, amelyekkel sérült az eredeti földszinti architektúra.

A második világháborúban károsult épület helyreállítását a Múzeum körúti homlokzat földszinti részének kivételével, 1951-ben Boros László irányításával végezték. Egy évtized múlva került sor a Magyar utcai és az udvari homlokzat felújítására, majd 1966-ban H. Vladár Ágnes tervei alapján megújult a Múzeum körúti kapualj és a földszinti homlokzat is.

Az Unger-ház állapota a Rendszerváltás után folyamatosan romlott, s majd csak 2016-ban merült fel a teljes rekonstrukciója. Mikor a felújítás terve napvilágot látott, heves viták alakultak ki körülötte. Az épület a romantikus építészet egyik remekeként élvez védelmet, különös értéke a harmonikus arányú, elegáns belső udvar, a különleges mór és román stílust is idéző homlokzati díszítés, a lépcsőház terrazzo padlója - és épp ezért, alapos leromlott állapota miatt felvetették, hogy esetleg ne az eredeti állapotába, hanem modern anyaghasználattal, átdolgozva kerüljön felújításra.

Végül a felújítást végző cég eredeti állapotába készült helyreállítani az épületet, plusz beépítette volna a tetőteret is, viszont mielőtt megkezdődhettek volna a munkálatok, a Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi építésügyi és örökségvédelmi osztálya megvonta tőlük az építési engedélyt, mivel a másodfokú építésügyi hatóság felügyeleti eljárást indított.

A cég bíróságon támadta meg a döntést, amit a lakók is elleneztek. Három év múltán végül 2020 nyarán elhárult az akadály a felújítás elől, köszönhetően annak, hogy a Fővárosi Törvényszék júniusban megsemmisítette az azt akadályozó kormányhivatali határozatot. Ezzel a döntéssel pedig a kirendelt igazságügyi szakértők is egyetértettek.

Unger-ház

V. kerület, Belváros, Múzeum körút 7.

Képek

Térkép

Adatok

Megközelítése

Ajánlott cikkek