A Drechsler-palota néven emlegetett neoreneszánsz stílusú épület Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült 1883-1886 között. Itt működött 1949-től 2002-ig az Állami Balett Intézet illetve jogutódja, a Magyar Táncművészeti Főiskola. 2002-től kezdve hosszú évekig elhagyatottan állt, majd tulajdonosváltás során 2021-ben kezdtek neki a felújításának.

AJÁNLÓ

A mai palota helyén korábban több kisebb lakóház állt, amelyeket a Sugárút 1872-ben kezdődő építkezésével egy időben bontottak le. Az üres telket 1881-ben vette meg a Magyar Királyi Államvasutak, hogy 1883-1886 között ráépíthesse a négyemeletes Hivatali és Szolgáltató Nyugdíjintézetének bérházát. Az eklektikus palotát Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte.

Amikor 1882-ben Lechner felkérést kapott Pártos Gyulával közösen, hogy építsenek bérpalotát a MÁV nyugdíjintézete számára, még nem talált rá a saját, markánsan "magyar szecessziós” stílusára. Akkoriban tért haza hároméves franciaországi útjáról, amelyen harminc vidéki kastély renoválásában vett részt, így nem meglepő, hogy a Drechsler-palota – Lechner kísérletező törekvései mellett – erőteljesen mutatja a francia reneszánsz jellegzetességeit is.

A palota 1902-ben

Még tartott az építkezés, amikor 1884-ben megnyilt az épület árkádos földszintjén Dreschler Béla kávéháza és étterme. A jó kapcsolatokat ápoló zsidó üzeletember alatt hamar népszerűvé vált a vendéglő. Ennek is köszönhető, hogy az 1885. október 10-én megrendezett estélyen maga a walesi herceg is részt vett (a későbbi VII. Edward király), amikor meghívást kapott Széchenyi Béla (1837-1918) tanácsos és koronaőr tiszteletére rendezett vacsorán. De az épületben megfordultak a világhírű Henrik Ibsen (1828-1906) norvég drámaíró, színházi rendező; Giacomo Puccini (1858-1924) olasz operett-szerző; Gustav Mahler (1860-1911) osztrák zeneszerző, a budapesti Operaház igazgatója, Goldmark Károly (1830-1915) osztrák-magyar zeneszerző, hegedűművész; Ruggero Leoncavallo (1857-1919) olasz zeneszerző is. Ide járt Mikszáth Kálmán (1847-1910), Krúdy Gyula (1878-1933) és Jókai Mór (1825-1904) író is. 1906-ban szintén a Drechsler Kávéházban kezdte el működését a Muskátli Asztaltársaság is, amelynek tagja volt többek között Mednyánszky László (1852-1919), Csók István (1865-1961), Ferenczy Károly (1862-1917), Thorma János (1870-1937), Réti István (1872-1945), Hollósy Simon (1857-1918) festőművészek, valamint több neves író, színész és operaénekes.

Épp az ilyen illusztris vendégek miatt számított a hely fényűzőnek, ahol még tekepálya, sörcsarnok és az Auróra-körnek helyett adó női szalon is volt, amelyek a pince és földszinten elhelyezkedő helyiségeket foglalták el. Az épület villanyvilágítása és gőzfőtése a kor legmagasabb technikai felszereltségét jelentette.

Az épület földszintjén és első emeletén működő vendéglő 1908-ban tulajdonost és nevet is váltott: a híres Dréher Antal sörgyáros üzemeltette azt Dréher Nagyvendéglő néven.

Az épület ismertebb lakója volt 1879-től Blaskovics Fridolin a MÁV igazgatója és itt töltötte gyermekéveit fia, dr. Blaskovics László (1869-1938) szemészprofesszor is, a Szigony utcai II., majd a Mária utcai Szemklinika vezetője. Szintén itt tartott fent egy luxuslakosztályt 1889-től báró Madarassy-Beck Miksa (1839-1924) bankár, közgazdász, a Magyar Leszámítoló és Váltó Bank igazgatója és fia, báró dr. Madarassy-Beck Marcell (1873-1945) bankár; 1892-től haraszti Hirsch József (1867-1942) építész, szobrász, bronzöntő; 1892-től Kalmár Péter osztrák császári, magyar és szerb királyi, illetve meiningeni hercegi udvari fényképész, az Operaház hivatalos fotósa.

A palota fényére egy tragikus eset árnyéka vetült, amikor 1909. november 7-én lángra kap az épület, amelyről valamennyi lap beszámolt. A Szabadság még aznap esti lapszámában megemlíti az esetet: "Nagy tűz a fővárosban. Budapesti tudósítónk jelenti: Az Andrássy-uton, szemben az Operával, óriási tűzvész pusztitott ma este. Az államvasutak nyugdíjintézetének palotája gyulladt ki. A ház 4 emeletes és minden oldalról utcára nyílik. A tűzoltók csak elkésve érkeztek, mert a rendőr, aki a telefonon a tűzoltókat kérte, nem kapott kapcsolást a központban. A vizfelszivó gép is nehezen jött működésbe, úgy hogy 11 órára C3ak nehezen tudták lokalizálni a tüzet. Az Operában ez alatt folyt az előadás, de közben a közönség megneszelte a tüzet és kitódultak az utcára. A közönség a mellék ajtókon át pánik nélkül távozott".

A palota leégett tetőszerkezete másnap

Az épület teljes fedélszéke leégett, ledőltek a tornyai, és a rekonstrukciót követő években jó néhány kevéssé előnyös átalakításon esett át.

A Pesti Napló beszámolója szerint az utcán bámészkodó tömeg figyelme a ház gondnokára (magyar államvasúti titkár), Luger Kamillóra szegeződött, aki életét kockáztatva próbált feljutni a tűz közelében lévő lakásába, hogy kimentse az előző nap összeszedett negyedéves házbért a fiókból, összesen negyvenezer koronát. Ezt a tűzoltóknak - némi lakossági segítséggel - sikerült megakadályozniuk, és bár mire a tüzet eloltották, a kár nagyságát nagyjából háromszázezer koronára becsülték - a fiókba zárt házbér viszont épségben megúszta.

1916-ban újabb tulajdonosváltás történt. Erdélyi Frigyes irányítása alatt Opera néven működik tovább a vendéglő, amely Ady, Bölöni és Krúdy törzshelye volt (Ady ekkor az épületben bérelt lakást).

1922-től Vezeklő Pincének, majd Andrássynak, végül 1927-től Upor (Ungerleider) József (1877-1938) vezetése alatt Upornak hívták.

Az étterem pincehelyiségében 1922. szeptember 16-án nyitotta meg a Lénárd Béla (1892-1959) kabarészínész irányítása alatt a Faun Kabaré, amelynek zenei vezetője Grósz Alfréd (1879-1944) zeneszerző, irodalmi vezetője pedig Kálmán Jenő (1885-1968) újságíró, humorista volt. Társulatához tartoztak: Szentiványi Kálmán, Virágh Jenő, Kőváry Gyula, Vágó Ilonka, Gyöngyi László, Sebő Miklós, Hites Olga, Almássy Mária, Fazekas Erzsi és Sándor Stefi. A Faun Kabaré nem egészen egy évig működött, s ez alatt négy műsort mutatott be.

Az Upor Kávézó fölötti szinten működött a hírhedt csendőr-főparancsnokság, amelynek működése sok-sok panaszt szült az Országgyűlés felé.

Amikor az Upor elindult, abban az évben hunyt el a híres kávézós, Dreschler Béla, akinek haláláról így tudósított a Vendéglátósok Lapja 1927. október 5-én:

"Meghalt Drechsler Béla vendéglős. A múlt héten hétfőn éjszaka szívszélhüdés érte a főváros egyik híres vendéglősét, Drechsler Bélát. Drechsler neve egyidőben fogalom volt Budapesten, Az Operával szemben volt vendéglője, amelynek étterme Budapest egyik látványossága volt. Budapest színe-java járt étkezni a konyhájáról híres Drechsler-vendéglőbe. A híres vendéglő halála után meghalt ő is, a vendéglős, Drechsler Béla. Hetvenegy éves korában szívszélhüdés ölte meg. Valamikor divat volt és természetes volt a Drechslernél vacsorázni, vagy egy korsó sört inni délben az Operával szemközti Pilseninél. A divatot az alapító Drechsler Béla teremtette, aki világvárosi éttermet létesített a palotában, melyet később róla neveztek el Drechsler- palotának. Kitűnő konyhája volt és kitűnő pincérei. Az egykori Pest hamar felkapta, s olyan népszerű volt, mint kartársai: a Wampetich, meg a Kolegerszky. Mielőtt az Operával szemközti vendéglőt megnyitotta volna, ő vezette a Sándor nccai régi képviselőház vendéglőjét és büfféjét, s a képviselők és politikusok egy része innen is átjött utána új, nagy vendéglőjébe. A művészek is szerették őt is, meg a főztjét is. A híres „Muskátli-asztal“ tulajdonképpen a Drechsler- vendéglőben született. Azt mondják, ő volt az első, aki bevezette nálunk a vendéglői szeparékat, azaz a szeparé- vacsorákat, ahol mágnások, zsentrik és bank- igazgatók fordultak meg, továbbá az Opera balettündérei, akiket bőkezű lovagok itt vendégeltek meg pezsgővel és kaviárral. Egyszóval fogalom lett a neve, nagy vagyont szerzett és népszerű, kedvelt alakja lett a fővárosnak. Aztán jöttek a mostoha idők, melyek nem kímélték őt sem, meg a vendéglőjét sem. Abban az időben más szenzációk is voltak és a földindulásban nem keltett különösebb meglepetést, hogy Drechsler Béla abbahagyta a mesterségét és vendéglője gazdát cserélt. Csak egykori törzspublikuma sajnálta, mely sehogy sem tudta megszokni az új Drechslert és a mai Pest fiatalsága már a nevére sem emlékszik talán. Volt idő, amikor halászcsárda jelleget kapott a régi, híres Drechsler-vendéglő, ahová ^piros- betűs felírások csábították a publikumot. Éveken át azután lecsúszott a Drechsler; s csak nemrég alakította át újra a nem is tudni már hányadik új tulajdonos nagyvárosi vendéglővé. De mai formájában sem a régi Drechsler többé, minden jó tulajdonsága dacára, aminthogy nem is lehet az, hiszen hiányzik belőle Drechsler Béla. Amióta visszavonult, folyton betegeskedett. Bizonyára az tépte és marcangolta a szívét, hogy amit egy hosszú élet munkájával felépített, elveszett, semmivé lett. Beteg szívére nem is voltorvosság, amultkeddrevirradóéjszakán meghalt Drechsler Béla, aki nem sok esztendővel élte túl vendéglőjének halálát és a Drechsler egykori híres felírását már csak egy szerény fakereszten hirdeti az a név, mely hozzátartozott a régi, boldog; Budapest elszállt emlékeihez".

1928. július 18-án tűz ütött ki a palota tetőterében, amely az teljes terjedelmében égett.

"Leégett Budapesten a vasutigazgatóság Andrássy-uti palotája. Megsemmisítő tűzkatasztróla fenyegette ma hajnalban a magyar főváros legelőkelőbb palotasorait - Hat városrész tűzoltóságának nehéz és önfeláldozó munkája - Sok tűzoltó megsebesült" - kezdi másnapi cikkét a Prágai Magyar Hírlap.

"Budapest, julius 18. Hatalmas tűzvész pusztított ma Budapest legelőkelőbb negyedében az Andrássy-uton s bár a további, még végzetesebb veszedelmet a tűz lokalizálásával sikerült elhárítani, a pusztító elemek által okozott kár így is hatalmas méreteket öltött és az oltási munkálatok közben néhány tűzoltó is kissebb-nagyobb sérüléseket szenvedett. Hajnali, fél öt óra tájban a Rózsa-utca sarkán szolgálatot teljesítő rendőrőrszem nagy megdöbbenéssel vette észre, hogy a vasútigazgatóság Andrássy-uti hatalmas palotájának tetőzetéből lángnyelv csapott ki. Azonnal mozgósította a tüzőrséget s rövid percek alatt az értesítésre ki is vonult a 6., 7., 8. és 9., majd az 5. és 6. kerület tűzoltósága teljes felszereléssel, hogy a hagy gyorsasággal terjedő tűznek gátat vessen és a magyar székesfővárosnak ezt a legelőkelőbb negyedét a pusztulástól megmentse. Amikor a tűzoltóság fölvonult, a hatalmas palota tetőzetének 200 méteres frontja állott már lángokban. A palota környékét természetesen azonnal elzárták, mert tartani lehetett attól, hogy a tetőzet beomlik s emberéletben is nagyobb kárt okozhat. A kora hajnali órák dacára Is több ezer ember gyűlt össze a tűz közelében, akik borzadva szemlélték a tűzoltók hős munkáját.

A tűzoltóság emberfölötti erővel végezte kötelességét s a délelőtti órákig, amikor is sikerült a tüzet annyira lokalizálni, hogy a közvetlen veszedelem elmúlt, tizenegy tűzoltót kellett a mentőknek beszállitaniok a Szent Rókus kórházba. A kórházba szállított tűzoltók legnagyobb része égési sebeket szenvedett, de többen a nagy hőségtől ájultak el s nébányan füst- mérgezést szenvedtek. A könnyebben sebesült tűzoltókat a palota környékén helyezték el a hordágyakra s amikor magukhoz tértek, újból hozzáláttak a mentési munkálatokhoz.

Hamarosan kilakoltatták az egész épületét, mert a legfelsőbb emelet teljesen átázott, az ötödik emeleti szobák is kigyulladtak, majd hatalmas robajjal beomlott a negyedik és ötödik emelet közötti lépcsőház. Kilenc óra tájban a hatalmas vizisugarak nyomására a palota Izabella-utcai kupolája is összeroppant. Attól tartanak, hogy az elnökségi lépcső is be fog szakadni. Végre délelőtt fél tíz órára sikerült a tüzet lokalizálni, bár a felső emeleteken a tűz még lappang. A szomszédos házak veszélyen kivül vannak.

Érdekes felemlíteni, hogy a tűz alkalmával jelen volt a véletlenül Budapesten tartózkodó magdeburgi tüzoltófőparancsnok, aki tainulmánykörúton van Közép-európában. A magdeburgi tüzoltófőparancsnok nagy elismeréssel adózott, amikor a székesfőváros tűzoltóságának emberfeletti derekas munkáját látta.

A rendőrség szakbizottsága azonnal vizsgálatot indított a tűz keletkezése okának felderítésére. A vizsgálat alapján a palota tetőzetén a keddi napon tatarozási munkálatokat végző harminc bádogosmunkást előállították és kihallgatták. Azt hiszik ugyanis, hogy a tüzet vagy a munkások által eldobott cigaretta, vagy pedig véletlenül a padlás gerendái között felejtett forrasztó lámpa okozta. Az okot pontosan kideríteni még nem sikerült. A vizsgálatot folytatják.

A MÁV igazgatósági palotájának égése alkalmával, amint eddig felületesen megállapitottak, számos, szinte pótolhatatlan érték veszett el. A legfelsőbb emeleten, ahol a nagy modellterem volt elhelyezve, amelynek teteje beomlott, számos felbecsülhetetlen értékű tervrajz és valamennyi ott felhalmozott speciális villamossági és vasútmodell pillanatok alatt megsemmisült. Beszakadt ugyancsak a rajzterem mennyezete is és az ott lévő felszerelés is teljesen elpusztult. A kár megállapítása még korántsem végleges".

Két nap múltán a vizsgálat megállapította, hogy a tűz egy izzó kályha miatt történt, amit a tetőn dolgozó bádogosok felejtettek nyitva. A rendőrség emiatt letartóztatta Rufián István bádogos mestert és hét segédjét.

1936-ban a Faun Kabaré megszünt, amely társulatot váltotta a Nagymező utca 40. szám alól ide átköltöző Femina nevű mulató, amelynek művészeti vezetője Szentiványi Kálmán (1883-1950) színész volt. A táncszámok, kuplék, sanzonok mellett Szőke Szakáll (1884-1955) színész bohózatai is helyet kaptak a műsorban. (Szőke Szakáll (Gerő Jenő - Gärtner Sándor) 1930-tól a német UFA-filmgyár sztárja, 1942-től pedig Hollywood keresett karakterszínésze lett). A Femina művészeti igazgatója Bródy István (1882-1941) rendező volt. Mindössze egyetlen műsoráról (Pesti Nótáskönyv) tudunk, amelynek Páger Antal (1899-1986) volt a főszereplője.

1939-be itt alakult meg, s tartotta fent központi irodáját a Nemzeti Parasztpárt. 1945-ben úgyszintén itt alapították meg dr. Batta László minisztériumi osztálytanácsos vezetése mellett a Hadifoglyok és a Hozzátartozók Országos Szövetségét, amelynek több mint 10 ezer tagja volt.

Magyarországon iskolarendszerű táncművészképzés ezen időkben még nem létezett. A balettkar utánpótlás-nevelése érdekében a Magyar Királyi Operaházban 1884-től működött balettiskola, de ennek rögzített tanterve nem volt. Változás csak fél évszázad múlva, 1937-ben történt Nádasi Ferenc balettmester belépésével, aki évfolyamokra bontott képzést és követelményrendszert vezetett be.

A MÁV-bérházban 1948-ban szüntette be a vendéglátást és színjátszást a főváros új kommunista vezetése, majd egy évvel később államosították is az épületet. Mivel a kommunista államvezetés helyet akart biztosítani az állami balettképzésnek, ezért a MÁV-bérház tűnt ehhez a legkézenfekvőbbnek, hiszen az Operával szemben helyezkedett el, ahonnan a balettképzés fél évszázaddal ezelőtt kiindult. Az így megújított operaházi balettiskolát egészítette ki a kormányzat 1950 januárjában a Táncművészeti Iskola megnyitásával, végül a két intézmény egyesítésével 1950 szeptemberében létrejött az Állami Balett Intézet.

Az intézetet 1983. szeptember 1-jei hatállyal – nevének változatlanul hagyása mellett – főiskolává szervezték át. A meglevő balettművész és táncpedagógus szakokat főiskolai szakokká alakították és további szakokat hoztak létre koreográfusok és táncelméleti szakírók számára. Az átszervezés mindenekelőtt a kilenc éves képzési idejű balettművész szakot érintette, mert itt meg kellett oldani az életkori párhuzam kérdését. Az eredmény a hazai felsőoktatás történetében a mai napig páratlan. A balettművész szakon a felsőfokú képzés első két éve egybeesik a gimnázium utolsó két osztályával, így e szakon ma az érettségi után akár egy éven belül oklevél szerezhető. Ugyanezt a megoldást követte az 1998-ban főiskolai szintre emelt néptánc-színházi táncművész szak, amelynek hat éves képzési idejéből az utolsó négy minősült felsőfokú képzésnek. A lényegesen kibővült képzési kínálat és a főiskolai jogállás egyértelmű feltüntetése végett az Állami Balett Intézet nevét 1990. július 1-jei hatállyal Magyar Táncművészeti Főiskolára változtatták.

Miközben a képzés átszervezése zajlott, a Horn-kormány vezette Állam 1997-ben (a teljes kiárusítás jegyében) 220 millió forintért eladta az épületet egy izraeli cégnek, amely 10 évvel későbbi már 7,5 milliárd forintért adott túl rajta egy portugál vállalatnak. Az épület 1997 óta állt üresen, miközben állaga folyamatosan romlott.

2019 tavaszán röppent fel a hír, hogy végre elkezdik az egykori Balettintézet felújítását, de a látványos építkezésre még sokáig kellett várni. Az újabb hír csak 2020 októberén érkezett: a generáltervezői munkát végző Bánáti + Hartvig Építész Iroda nyilvánossá tette a látványterveket, amelyek alapján a Drechsler-palotában születő ötcsillagos luxusszálloda díszítésében, formáiban olyan kulturális értékek is megjelennek majd, amelyek Magyarországhoz, Budapesthez vagy konkrétan az épülethez kötődnek - fátyolszerű tüneményekkel, színhasználatával a luxushotel megidézi a falak között majd fél évszázadon át működő Balettintézet hangulatát is.

A tervezési munka három és fél évet vett igénybe és 2020 májusban adták át a kivitelezési terveket. A feladat nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a munkában az építészektől kezdve a restaurátortól a műemléki, szakmérnöki tervezőkig mintegy 15 szakág csapata, nagyjából 100-120 szakember vett részt.

"A Drechsler-palota nem pusztán műemlék, hanem egy városképi jelentőségű épület. Így a tervezés során evidens volt számunkra, hogy az összes külső díszítményt, műemléki elemet, amely a keletkezéskor még ékesítette az épületet, de az idők során lepusztult, helyre kell állítanunk. A munkánkat nehezítette, hogy az eredeti tervek csak hiányosan álltak rendelkezésünkre. Az viszont nagy segítség volt, hogy Hadik András és Fehérvári Zoltán jóvoltából készült a palotáról egy kiváló műemléki hatástanulmány és értékleltár, amelyek hiánytalanul felsorolták a védendő értékeket. Ezek közé tartoznak a földszinti belső kapualjak, a belső udvar tere, az épületen belüli U alakú közlekedőrendszer a rendkívül díszes, finom gipszarchitektúrát tartalmazó sarokterekkel, az eredeti homlokzati architektúra, a nyílászárók és a tető díszítményei. Megannyi, már nem létező apró részletet pedig a meglévő irodalomból bányásztunk elő és rekonstruáltunk Baliga Kornél segítségével. Az épület kívülről garantáltan az eredeti pompájában fog tündökölni, mindenféle változtatás nélkül” – jelentette ki a tervező.

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ