A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az épületet, azzal a céllal, hogy a magyar történelem két véres korszakának (fasizmus és kommunizmus) bemutatására múzeumot hozzon létre. Az egy éves munka során az Andrássy út 60. szám alatti épület kívül-belül teljesen megújult.

AJÁNLÓ

A háromemeletes, neoreneszánsz épület 1880-ban Feszty Adolf tervei alapján polgári lakóháznak épült. A házat, amely Perlmutter Izsák festőművész tulajdona volt, a festő 1932-ben bekövetkezett halála után a Magyar Zsidó Múzeum és a Budapesti Zsidó Hitközség pesti jogelődje, a Pesti Izraelita Hitközség örökölte, de a haszonélvezeti jog Perlmutter özvegyét és leányát illette meg.

1937-ben új lakók béreltek helyiségeket a házban: a magyar nemzetiszocialista mozgalom Szálasi-féle szárnya, amely előrevetítette az elkövetkezendő két évtized kegyetlenségeit, amelyeknek az épület szemtanújává vált.

Bár a Horthy-rendszer bebörtönözte Szálasit, hívei 1940-ben történt szabadulásáig is zavartalanul tartották gyűléseiket az Andrássy úti villában, amely 1940 után lett a főhadiszállásuk, majd Szálasitól a Hűség Háza nevet kapta. 1944 őszén a sikertelen kiugrási kísérlet után a nyilasok vették át az uralmat Magyarországon. A Hűség Háza ekkor már begyűjtőhely és börtön is lett, itt tartották fogva és kínozták az ellenállókat és az ellenségnek kikiáltott áldozatokat.

"Bokor Dénes nyilaspárt szolgálatvezető a Hűség Háza, volt parancsnokának ügyében a politikai rendőrség most fejezte be a nyomozást. A nagyszámmal kihallgatott tanuk vallomásai alapján Bokor Dénes előéletéről és nyilas szerepléséről a rendőrség a következő tinyállíst álltpitotta meg:  Bokor, mint sütősegéd 1939-ben lépett be a pártszervezetbe, ahol első tevékenysége az volt, hogy plakátokat ragasztott. Később már Hubay Kálmán testőrévé lépett elő, akit mindehová elkísért, vidéki választási körútján. Az elmúlt évben már hatékonyabban kapcsolódott bele a pártmunkába. Imrédy-ellenes röpcédulákat terjesztett, de aztán internálták. Amikor onnan kiszabadult, a Városmajor utca 37. szám alatti pártházban a pártszolgálat vezetője lett, az év január 6-án pedig a Hűség Háza parancsnoka.

A rendőrség megállepitása szerint az első gyilkosságot közvetlen a hatalom átvétele után hajtotta végre, amikoris az egyrik mártonhegyi villában agyonlőtt egy hadapródrmestert. Október vége felé az ő vezetésével vittek el a nyilasok a Városmajor utca 14 számú házból mintegy harminc zsidót a téglagyárba. Bokor több pártszolgálatossal nemcsak zsidó lakásokat keresett fel, hanem kórhazakba, szanatóriumokba is bement, ahonnan a zsidókat a pártházba vitték, összeverték és a téglagyárba szállították őket. Tanúvallomások szerint december 15-én ötven zsidót hallgatott ki kegyetlen kínzások kíséretében és rájuk parancsolt, mondjak azt, hogy elestek és összzezúzták magukat. Több alkalommal mintegy hétszáz ember kivégzésére adott parancsot, három ízben maga is volt kiszálláson, amikor is körülbelül hatvan zsidót lőtt agyon. Az áldozatok nagy része a svábhegyi Gestapotól került a pártházba, ahol december 24-én harmadmagával 15-20 zsidót lőtt egyon" - írja 1945. április 4-én a  Külföldi-Belföldi Hírek a büntetőtörvényszék tárgyalásainak megkezdése kapcsán.

1945 tavaszán, a szovjet csapatok bevonulásával véget ért a II. világháború és a nyilaskeresztes párt uralma is. Az Andrássy úti ház új gazdát kapott. A kommunisták hatalmát biztosítani hivatott politikai rendőrség vezetője, Péter Gábor kifejezetten ezt a házat kérte főhadiszállásnak a szervezet számára. A későbbi ÁVO és ÁVH emberei átalakítási munkálatokba kezdtek. Ennek oka az volt, hogy az egyre növekvő számú fogvatartottat nem tudták a cellákban elhelyezni. A környező épületek alatti pincéket is birtokba véve, pincebörtön-labirintust alakítottak ki az Andrássy út 60. szám alatt. A kommunista rendszer ellenségeinek kikiáltott embereket itt kínozták, ölték meg és csikartak ki belőlük vallomásokat.

Az egykor Hűség Háza, majd ÁVH székház 1956-ig szolgált az állami terror központjaként. Ezt követően az épületet átalakították, majd különböző cégek székházaként, illetve irodaházként működött. A pincében minden nyomot eltüntettek és KISZ klubot rendeztek be.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az épületet, hogy egy olyan múzeumot hozzon létre, amely a magyar történelem e két véres korszakát mutatja be. Az épületet Sándor János építész és Ferenczfy-Kovács Attila belsőépítész tervei alapján alakították át. A történelmi-szakmai koncepció Schmidt Mária nevéhez fűződik.
 

A múzeum

A belsőépítészeti tervek, a múzeum kiállításának arculata és a külső homlokzat F. Kovács Attila építész munkája. A Terror Háza Múzeum rekonstrukciós terveit Sándor János és Újszászy Kálmán építészek készítették, a kivitelező az Architekton Rt. volt.

A kiállítás zenéjét Kovács Ákos szerezte. Történelmi tárlathoz illő, letisztult, időtlen hangszerelésű, több tételes vonószenekari mű hangzik fel a múzeumban, különleges térhatású keverésekkel és hanghatásokkal.

Az átalakítás során az épület emlékművé vált, a fekete paszpartu (díszpárkány, pengefalak) keretbe foglalja, kontrasztjával kiemeli a múzeumot az Andrássy úti épületek sorából, és történelmi súlyának megfelelően a figyelmet magára a házra irányítja.

A 2002. február 24-én 17 órakor megnyílt, a maga nemében egyedülálló Terror Háza Múzeum az épületben fogva tartott, megkínzott és meggyilkolt honfitársainknak kíván emléket állítani, a borzalmak kézzelfogható bemutatása mellett azonban azt is példázza, hogy a szabadságért hozott áldozat nem volt hiábavaló. A XX. század két legkegyetlenebb rendszere elleni harcból végül a szabadság és függetlenség erői kerültek ki győztesen.

A Terror Háza Múzeum homlokzata (kép: Google)

A Berlini Fal Emlékmű a múzeum előtti sétányon (kép: Google)

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ