A budapesti Füvészkert Magyarország első botanikus kertje. Az 1771-ben Nagyszombatban az orvostudomány, illetve az orvostan-hallgatók képzésének segítésére alapított botanikus kert, több költözés után, 1847-től található jelenlegi helyén. Ismertségéhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy Molnár Ferenc közismert regényében, A Pál utcai fiúkban a botanikus kert öreg pálmaháza nyújtott búvóhelyet Nemecsek Ernő és barátai számára. A 2008 óta hivatalos névként szolgáló „Füvészkert” elnevezés ennek a regénynek köszönhetően maradt meg, és terjedt el a köztudatban.

AJÁNLÓ

A kert talán legfőbb nevezetessége az országban első és sokáig egyetlen Victoria-ház, de büszkeségei közé tartoznak a kert legöregebb fái, mint például a 150 évnél is idősebb páfrányfenyők, vagy az orchidea- és a több száz fajt bemutató kaktuszgyűjteménye, akárcsak az Ausztrál-ház és a többi érdekesség. A kertben összességében megtalálható mintegy nyolcezerfajta növényből a hazai flóra védett növényei 150 fajt számlálnak.

A kert eleinte a latin Hortus Botanicus nevet viselte, melyet az 1788-ban kiadott első magcsere-katalógusának címe is őriz, vagy Botanikus Kert-nek nevezték a latin név magyar megfelelőjeként. A „füvészkert” szó a botanikus kert nyelvújítás korából származó szinonimája, megmaradását és elterjedését Molnár Ferenc közismert A Pál utcai fiúk című regényének köszönheti.

1960 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2005 szeptemberétől a Magyar Örökség díj tulajdonosa, 2006 májusában pedig mint Kulturális Örökség is védelem alá került. Alapterülete 3,1 hektár, az üvegházak területe meghaladja a 2000 m²-t. Látogatását megkönnyíti központi elhelyezkedése és az is, hogy tömegközlekedéssel jól megközelíthető.

Európában az első botanikus kert a dél-itáliai Salernóban, 1309-ben nyílt meg, s hamar híre kelt: Velence bő két évtizeddel később hozta létre a magáét. Magyarországon a nagy humanista tudós és szervező, Oláh Miklós esztergomi érsek szorgalmazta először, hogy európai mintára teremtsenek egy élő növénygyűjteményt, erre a célra 1565 körül a pozsonyi érsekségnek telket vásárolt. A díszkert megépítését már nem élte meg, az utódjára, Forgách Ferenc érsekre várt.

A botanikus kert Lippay György idején bontakozott ki teljes pompájában, az érsek testvére és unokaöccse bőségesen illusztrált háromkötetes műben voltaképpen a kertészet kézikönyvét állította össze. Bár az érsekségi kertben is kiemelt figyelmet szenteltek a gyógynövényeknek, az első tudományos gonddal telepített füvészkertet Mária Terézia szerepvállalásával, a nagyszombati egyetem orvoskarán belül hozták létre.

Az 1635-ben alapított egyetemen csaknem másfél évszázadon keresztül két kar működött, a királynő rendeletére lett valódi universitas. A botanika és gyógyszerész tanszék számára a kincstár vásárolta meg a telket, s a botanikus kertet 1769-től látogathatták a diákok.

Hamar kiderült, hogy a telek árterületen fekszik, így átköltöztek a jezsuiták birtokára, de az ottani körülmények sem voltak optimálisak. Mint ismeretes, az egyetemet Mária Terézia 1777-ben telepíttette át Budára. A zacskóban felhozott magvakat ideiglenesen az egyetem professzora, Winterl József Jakab a saját telkén ültette el.

A Füvészkert eredetileg nem Budapesten volt, elődjét 1771-ben Nagyszombaton alapította Winterl Jakab vegytan és botanika professzor.

Winterl Jakab (1739-1809)

A kert alapfeladata már a kezdetektől fogva az orvos- és gyógyszerészképzés segítése és a hazai flóra kutatása volt. Ezt 1777-ben az egyetemmel együtt Budára költöztették, s míg az egyetem a Budai Várnegyedbe került, addig Winterl a saját telkére mentette a növények jelentős részét. Ez majd csak egy év múlva kapott helyet a Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen.

Mikor 1782-ben II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, a Ferencesek korábbi kolostorkertjét, a mai Kossuth Lajos és Reáltanoda utca közötti területet jelölték ki az egyetemi botanikus kert létesítésére. Mivel az orvosi fakultás 1784-ben Pestre költözött, ez a lehetőség jó ötletnek tűnt, így megindult a kert kiépítése, melegházat, akváriumot és szolgálati lakásokat emeltek.

A kert akkori fejlesztéséhez kapcsolódik, hogy Winterl Jakab 1788-ban kiadta a botanikus kert első magcsere-katalógusát. E munkájában 1656 növényfajt írt le és 26 rézmetszettel illusztrált képet is mellékelt hozzá. A kert akkori helyét azonban kinőtte egy idő után, és a gyarapodó gyűjtemény számára más helyet kellett keresni.

Kitaibel Pál (1757-1817)

Winterl 1807-ben bekövetkezett halála után Kitaibel Pál vette át a kert vezetését és a gyűjtemény gondozását, aki amellett, hogy herbáriumot állított fel, tovább gyarapította a kert növényanyagát. A kert anyagát szakmai irányítása mellett 1808-ban Grassalkovich Antal herceg Ország úti birtokára költöztették át. Az új kert több éves kemény munka árán 1815-re Carl von Linné rendszere szerint készült el.

Haberle Károly (1764-1832)

Kitaibel halála után 1817-től az Erfurtból származó Haberle Károly professzort bízták meg az igazgatói feladatok ellátásával. Tevékenysége és kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén rövid idő alatt európai hírűvé fejlesztette az akkor már közel 10000 növényfajt bemutató kertet.

Egyetemi tanárként a gyakorlati foglalkozásokat itt tartotta és hallgatóinak rendszeresen botanikai tanulmányi kirándulásokat szervezett. Ez időben a főkertész Anton Rochel volt, aki orvosi pályáját adta fel azért, hogy a botanikának élhessen. Nevéhez köthető az európai hírű szibériai gyűjtemény létrehozása és a Bánság flórájának természettudományi felkutatása.

Haberle 1832-ben rablógyilkosság áldozata lett, s halálával véget ért a kert aranykora. Utódaként az igazgatói beosztásba Sadler József, a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusa került.

Sadler József (1791-1849)

A kert állaga ebben az időben vészesen leromlott és az 1838-as pesti árvíz miatt további nagy károkat szenvedett. A kialakult tarthatatlan helyzet orvoslására József nádor tett javaslatot. Kezdeményezésére méltóbb helyet kerestek a füvészkertnek és 1847-ben 80000 forintért megvásárolták Festetics Antal 10,1 hektáros ingatlanát. A gyűjtemény tehát ezután került a Józsefvárosba.

Az előző helyéhez képest itt újabb árvíztől sem kellett tartani, mert a környék magasan fekvő terület és ahogy Buza Péter írta: 1838-ban a pestiek tekintélyes hányada ide menekült, a Ludoviceum már álló épületében hált napokig, amíg a nagy víz levonult a város utcáiról. A 18 holdas területen Gerenday Józsefre vár a kert megtervezése és benépesítése, ő pedig nemcsak növényeket gyűjtött, hanem állatokat is.

A Lex Gerenday című családtörténet szerint az igazgató úr "saját költségén állatokat vásárolt, gyűjtött és tartott lakása körül az egyetemi füvészkertben. […] A tudós férfinek ez a kedvtelése nemcsak pénzáldozatot követelt, hanem rendkívüli munkával is járt, és egyáltalán nem lehet vádolni az asszonyt (Gerenday feleségét), ha agyában ilyen körülmények között az az eszme született meg, hogy állatkertek tartása nem lehet egyéni feladat, bármekkora tudós is az az egyén”.

Eszerint az asszonyi akarat mondatta ki Xantus Jánossal, Rómer Flórissal és persze a füvészkert igazgatójával egy állatkerti részvénytársaság alapítását 1862-ben. A tudós férfiaknak megelégedésül szolgált, hogy a tervezett állatkert "Pest városának rég nélkülözött díszül és hasznosan mulattató intézetül fog szolgálni”.

A Füvészkert kastélya

A reformkor modernizáló törekvései hatottak az egyetemre, és József nádor hathatós támogatásának köszönhetően a Füvészkert hozzájutott a Festetics család józsefvárosi birtokához. A megvásárolt területen Pollack Mihály tervei szerint átépített és bővített egykori vadászkastély lett a kert központi épülete: itt kaptak helyet a vezetéséhez szükséges irodák is.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukása utáni időszakban gyorsan váltották egymást az igazgatók; tevékenységüket és mozgásterüket a Bach-korszakban erősen korlátozták.

Az először kinevezett Gerenday József inkább a terveiről volt híres, hiszen többek között a Pesti Állatkert létrehozásán is fáradozott. A kertben oktató-előadótermet, és pálmaházat is tervezett, de ezeket nem tudta megvalósítani és a tervei megmaradtak az irattár számára. Miután 1862-ben elhunyt, pár hónapra Kováts Gyula, a Magyarhoni Földtani Társulat egyik alapítóját, a hazai ősnövénytan (paleobotanika) megteremtőjét bízták meg a vezetéssel. Az ő halála után, hasonlóképpen rövid időre Gönczy Pál, a pesti református gimnázium igazgatója, később a Vallás- és Oktatásügyi Minisztérium államtitkára, a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapító tagja vezette a kertet. A nevéhez fejlesztés is kötődik, hiszen ezernél több facsemete ültetésével járult hozzá a Füvészkert újjászületéséhez.

Linzbauer Ferenc (1807-1888)

A kert életében nagy változást hozott Linzbauer Ferenc sebészprofesszor igazgatósága, hiszen ekkor látványos és gyors fejlődésnek indult. Például 1864-65-ben építették fel az európai viszonylatban is jelentős méretű és ma is álló pálmaházat. Szintén ekkor készültek el a kertben ma is látható emlékoszlopok.

A pálmaház 1910-ben

Őt a XIX. század utolsó évtizedeiben Jurányi Lajos igazgató követte. Ez további fejlődést jelentett, és Fekete József főkertész munkásságának köszönhetően a kert újabb virágkorát élte; az ekkor már a 12000 fajt számláló gyűjtemény nemzetközi hírűvé vált.

1893-ban az amazonasi óriás-tündérrózsa számára külön épületet emeltek, amelyet a növény iránti tiszteletből Viktória-háznak neveztek el. Az eredetileg angolparkot formázó kertben látható volt egy természetes forrással táplált tó, a közepében szigettel és műromokkal. Ez a kertnek tájképileg is olyan látványt adott, mely méltán aratott nagy sikert az odalátogatók körében.

A kiegyezést követő időszakban Budapest látványos fejlődésnek indult, amely miatt Jurányi Lajos utóda, Mágócsy-Dietz Sándor sokat hadakozott, de a kert területének kétharmadát 1911-ig így is elvették a klinikák bővítéséhez és a tavat is feltöltötték az építkezések miatt.

A Füvész-kert és az Orczy-kert kapcsolata 1884-ben

A Füvészkert, az Orczy-kert és a Népliget arányai (kép: Google)

A szakmai szempontból is Európa-hírű Füvészkert területe jelentősen csökkent, és a világháború miatt nem is fejlesztették, amíg a két világháború között Tuzson János professzor ki nem harcolt ehhez némi támogatást. Új üvegházakat építettek a rovaremésztő növényeknek, a páfrányoknak és a kaktuszoknak. Ekkor készült el a Magyar-középhegység növényeit bemutató nagy sziklakert. A második világháborús bombázások és Budapest ostroma gyakorlatilag teljesen elpusztította a növényzetet és az építményeket.

A háború utáni helyreállítás nagyon lassan haladt; a kert csak az 1950-es évekre tért magához. Jelentős előrelépést Soó Rezső akadémikus munkássága hozott. Ő saját evolúciós rendszere szerint átalakíttatta a rendszertani gyűjteményt. A fejlődés és a törődés további jele, hogy 1960-ban sikerült elérnie a kert országos értékű természetvédelmi területté nyilvánítását. További jelentős fejlesztéssel 1965-66 között felújították a háború idején romba dőlt, műemlék jellegű pálmaházat, majd a kertben egy új kutatólaboratóriumot is létrehoztak.

A további fejlesztésekre sokat kellett várni, hiszen az elöregedő üvegházakat csak 1984-ben cserélték le korszerűbb bemutató házra, majd egy évvel később építettek még egy üvegházat. Ekkor - 1964-től nyugdíjba vonulásáig - Priszter Szaniszló vezette az intézményt. Gyarapították az üvegházakban a gyűjteményeket, szaporították az eladásra szánt növényfajokat. A Füvészkert mindenkori dolgozói és vezetői aktívan részt vettek a tudományos életben; a Botanikus Kert volt az 1992-től működő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének egyik alapító tagja. 1998-ban belépett a kert a Botanic Gardens Conservation International-be, a botanikus kertek egyik nemzetközi szervezetébe. A XXI.. századba lépve az Európai Unió pályázatain nyertek pénzt a kert fejlesztésére: 2009-ben közel 400 millió forintot, 2010-ben több mint 600 millió forintot. Ezekből a pénzekből történetének eddigi legnagyobb fejlesztésével létesítményeit korszerűsítik, a gyűjteményeit bővítik.

2017. júliusába a televízióban levetített ismeretterjesztő műsor után megrohamozták a látogatók a Füvészkert Viktória-házát, ahol az amazonasi tündérrózsa fejlődik évek óta zavartalanul.

Számos látogató a levél valódiságában kételkedve ujjával átszaggatta azokat, ami olyan mértékben károsította és egyben veszélyezteti a növény egészségét is, hogy a főkertész a ház bezárása mellett döntött, amíg az új levelek meg nem erősödnek.

Mindannyiunk sajnálatára így a Füvészkert programjainak egyik fénypontja is elmarad ebben az évben. Ez a tündérrózsa különleges éjszakai virágzása és a levélpróba kora ősszel, amelyet 1932 óta (közel) minden évben megtartanak. Ilyenkor a gyerekeket a kertészek segítségével ráültetik a vízen lebegő, bő másfél méter átmérőjű, erős levelekre. Volt alkalom, amikor több mint 52 kg-ot is elbírt egy levél.

A lakóházak között megbúvó zöld sziget (kép: Google)

Alapításakor lényegesen nagyobb területe volt a kertnek, mely a Klinikák építése miatt fokozatosan veszített területeket és lecsökkent a mai 3 hektáros nagyságra. A XX. század elejére a főváros növekedése miatt a környéken nagyszabású építkezések történtek. A kertet körbenőtte a város és ez az urbanizáció kihatott a kertre is. Jelentős területet veszített, valamint a romantikus tájat biztosító angolkert jellege átalakult. A kert eredeti méretének harmadára zsugorodott, korábban meglévő tava eltűnt, azonban így is számos meglepetést és érdekességet tartogat az odalátogatóknak.

A Füvészkert 2006 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem különleges oktatási egységeként működik és az elnyert uniós pályázatoknak köszönhetően átalakulóban van. A jelenlegi egyik legfontosabb feladata, hogy szolgálja az oktatás minden szintjét és a tudományos kutatást. Emellett azonban ügyelnek arra is, hogy széles körű ismeretterjesztést és természetvédelmi, környezetvédelmi nevelést adjon az odalátogatóknak. A veszélyeztetett fajok megőrzésével, mesterséges szaporításával pedig eredményesen hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

A kert más arca is ismert, hiszen nem csak a növényeiről kell szólni. Könyvtára az ELTE Könyvtárának szakkönyvtáraként működik és a botanika számára jelentős és becses értéket képviselnek az ott tárolt egyedülálló iratok és könyvek. A kertben azonban nem csak növények élnek, hiszen szeretik ezt a békés helyet a város madarai is, akik több fészket is raktak a kert fáin. Időszakosan emiatt madárlest szerveznek az ornitológusok és a kert rovarjait fénycsapda segítségével rendszeresen befogják és vizsgálják a kutatók.

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ