Magyarországon már a XIX. század elejétől kezdve történtek erőfeszítések egy rabbiszeminárium alapítására. Ebben az időszakban éleződött ki a feszültség Kelet- és Közép-Európa hagyománytisztelő, stetl-világban élő, elszigetelt zsidósága, és a Nyugat-Európai, felvilágosodás eszméit magukévá tevő, modernizálódó zsidóság között.
Magyarországon már a XIX. század elejétől kezdve
történtek erőfeszítések egy rabbiszeminárium alapítására. Ebben az
időszakban éleződött ki a feszültség Kelet- és Közép-Európa
hagyománytisztelő, stetl-világban élő, elszigetelt zsidósága, és a
Nyugat-Európai, felvilágosodás eszméit magukévá tevő, modernizálódó
zsidóság között.
A kétféle kultúra Magyarországon találkozott: a XIX.
század elejétől számos lengyelországi zsidó települt át Magyarországra.
Később sokan menekültek ide Németországból, Ausztriából, valamint
Morvaországból. Ahogy a judaista Moshe Carmilly-Weinberger írja, "készülődött
a rabbiszeminárium kérdése körüli harc a zsidó közösségekben".
Az ortodox rabbik megpróbálták a rabbiszeminárium alapítását
megakadályozni, és egy delegációt küldtek Ferenc József császárhoz
Bécsbe. Ferenc József azonban nemcsakhogy kiállt a rabbiképző iskola
alapítása mellett, de a finanszírozás kérdését is megoldotta: visszaadta
a magyar zsidóknak azt a pénzt, amit még az 1848-as forradalom
hadisarcként vetett ki rájuk. Így végül 1877. október 4-én nyitotta meg
kapuit az intézmény.
A rabbiképző 1890-ben
Az 1876-1877-ben felépült épület külső homlokzatát
Kolbenheyer Ferenc, belső kiképzését Freund Vilmos tervezte. A Budapest
VIII. kerületi Somogyi Béla (akkor Bodza) utca és Bérkocsis utca sarkán
álló hatalmas, kétemeletes épülettömböt Kolbenheyer Ferenc romantikus
stílusban építette. A lizéniákkal tagolt, sarokrizalitokkal,
vakárkádsoros, tagozott főpárkányzattal ellátott épület hármas
félköríves kialakítású, osztással tagozott, a rizalitokon elhelyezkedő
nagy ablakokkal került kialakításra, részben a Dohány utcai zsinagóga
stílusát utánozva. A nyugodt ritmusúnak tartott épület összes
ablaknyílásai és árkádos kapubejárata félköríves záródású. Az egész
homlokzatot vakárkádsoros attika zárta le. A telek 40.000, az épület
190.000, a berendezés 25.000 forintba került.
1944. március 19-én bevonultak Budapestre a német seregek. Másnap az SS
elfoglalta a Rabbiszeminárium épületét és begyűjtőhelyként alkalmazták.
Magyar zsidók és politikai foglyok ezreit deportálták innen a
megsemmisítő táborokba, főként Auschwitzba.
Az egyetemi könyvtár legértékesebb darabjait a vezetés még idejében
biztonságba helyezte a bevonuló katonák elől. A megmaradó könyvek
jelentős részét azonban lefoglalták a németek. "Adolf Eichmann
meglátogatta a Rabbiszemináriumot. Közvetlenül a könyvtárba ment,
gyorsan végignézte, majd bezárta az ajtót és magával vitte a kulcsot”
- írja Carmilly-Weinberger.
3000 kötetet vitetett Prágába, ahol a volt zsidónegyedben, a "Kihalt
fajok múzeumá”-ban akarta kiállítani az európai zsidóságot. Ezután csak
az 1980-as években találták meg a könyveket a prágai nemzeti múzeum
pincéjében és 1989-ben visszavitették Budapestre. A könyvtárára a
Rabbiképző Egyetem még ma is igen büszke. A világ legrangosabb zsidó
vallási könyvgyűjteménynek számít, Izraelé után.
A II. Világháború után a Rabbiszeminárium újra működni kezdett és már
két hónappal a német kapituláció után ismét kinyitotta kapuit. Azonban
az iskolarészben nem volt elég tanuló ahhoz, hogy a gimnáziumi funkciót
hosszútávon fenn lehessen tartani. Ehelyett egy tanárképzőt alapítottak,
ahol vallástanárnak, illetve hébertanárnak lehetett tanulni. Mindent
elölről kellett kezdeni.
A kommunista vezetés vallásellenessége ellenére a budapesti
Rabbiszeminárium megmaradt, egyetlenként Kelet-Európában. Cserébe
viszonylag erősen kellett a vezetéshez alkalmazkodni. A vallási életet
államilag szabályozták. Ennek szellemében létrehoztak egy vallási
minisztériumot, ami többek között a rabbiposztok betöltéséért volt
felelős. Ilyen módon a Rabbiképző is függött a politikai vezetéstől. A
tananyagnak is meg kellett felelnie a szocialista elvárásoknak.
Mint a vasfüggönytől keletre eső terület egyetlen rabbiképzője, a
szocializmus idejében Budapest fontos feladatot kapott. Egész
Kelet-Európából, sőt, még Izraelből is érkeztek a hallgatók, hogy
rabbinak vagy kántornak tanuljanak.
Az Országos Rabbiképző Intézet - ma Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem -
zsinagógája 1877 óta folyamatosan, megszakítás nélkül látja el
feladatát. A maga százhúsz férőhelyével, orgonájával a zsidó vallás
temploma, helyet ad a híveknek, hogy imáikkal az Örökkévaló Istent
fölkeressék. A zsinagóga ezenkívül színhelye tizenhárom éves fiúk
felnőtté (bár micvá) avatásának.
Képek
Hamarosan!