Magyarországon már a XIX. század elejétől kezdve történtek erőfeszítések egy rabbiszeminárium alapítására. Ebben az időszakban éleződött ki a feszültség Kelet- és Közép-Európa hagyománytisztelő, stetl-világban élő, elszigetelt zsidósága, és a Nyugat-Európai, felvilágosodás eszméit magukévá tevő, modernizálódó zsidóság között.

AJÁNLÓ

Magyarországon már a XIX. század elejétől kezdve történtek erőfeszítések egy rabbiszeminárium alapítására. Ebben az időszakban éleződött ki a feszültség Kelet- és Közép-Európa hagyománytisztelő, stetl-világban élő, elszigetelt zsidósága, és a Nyugat-Európai, felvilágosodás eszméit magukévá tevő, modernizálódó zsidóság között.

A kétféle kultúra Magyarországon találkozott: a XIX. század elejétől számos lengyelországi zsidó települt át Magyarországra. Később sokan menekültek ide Németországból, Ausztriából, valamint Morvaországból. Ahogy a judaista Moshe Carmilly-Weinberger írja, "készülődött a rabbiszeminárium kérdése körüli harc a zsidó közösségekben".

Az ortodox rabbik megpróbálták a rabbiszeminárium alapítását megakadályozni, és egy delegációt küldtek Ferenc József császárhoz Bécsbe. Ferenc József azonban nemcsakhogy kiállt a rabbiképző iskola alapítása mellett, de a finanszírozás kérdését is megoldotta: visszaadta a magyar zsidóknak azt a pénzt, amit még az 1848-as forradalom hadisarcként vetett ki rájuk. Így végül 1877. október 4-én nyitotta meg kapuit az intézmény.

A rabbiképző 1890-ben

Az 1876-1877-ben felépült épület külső homlokzatát Kolbenheyer Ferenc, belső kiképzését Freund Vilmos tervezte. A Budapest VIII. kerületi Somogyi Béla (akkor Bodza) utca és Bérkocsis utca sarkán álló hatalmas, kétemeletes épülettömböt Kolbenheyer Ferenc romantikus stílusban építette. A lizéniákkal tagolt, sarokrizalitokkal, vakárkádsoros, tagozott főpárkányzattal ellátott épület hármas félköríves kialakítású, osztással tagozott, a rizalitokon elhelyezkedő nagy ablakokkal került kialakításra, részben a Dohány utcai zsinagóga stílusát utánozva. A nyugodt ritmusúnak tartott épület összes ablaknyílásai és árkádos kapubejárata félköríves záródású. Az egész homlokzatot vakárkádsoros attika zárta le. A telek 40.000, az épület 190.000, a berendezés 25.000 forintba került.

1944. március 19-én bevonultak Budapestre a német seregek. Másnap az SS elfoglalta a Rabbiszeminárium épületét és begyűjtőhelyként alkalmazták. Magyar zsidók és politikai foglyok ezreit deportálták innen a megsemmisítő táborokba, főként Auschwitzba.

Az egyetemi könyvtár legértékesebb darabjait a vezetés még idejében biztonságba helyezte a bevonuló katonák elől. A megmaradó könyvek jelentős részét azonban lefoglalták a németek. "Adolf Eichmann meglátogatta a Rabbiszemináriumot. Közvetlenül a könyvtárba ment, gyorsan végignézte, majd bezárta az ajtót és magával vitte a kulcsot” - írja Carmilly-Weinberger.

3000 kötetet vitetett Prágába, ahol a volt zsidónegyedben, a "Kihalt fajok múzeumá”-ban akarta kiállítani az európai zsidóságot. Ezután csak az 1980-as években találták meg a könyveket a prágai nemzeti múzeum pincéjében és 1989-ben visszavitették Budapestre. A könyvtárára a Rabbiképző Egyetem még ma is igen büszke. A világ legrangosabb zsidó vallási könyvgyűjteménynek számít, Izraelé után.

A II. Világháború után a Rabbiszeminárium újra működni kezdett és már két hónappal a német kapituláció után ismét kinyitotta kapuit. Azonban az iskolarészben nem volt elég tanuló ahhoz, hogy a gimnáziumi funkciót hosszútávon fenn lehessen tartani. Ehelyett egy tanárképzőt alapítottak, ahol vallástanárnak, illetve hébertanárnak lehetett tanulni. Mindent elölről kellett kezdeni.

A kommunista vezetés vallásellenessége ellenére a budapesti Rabbiszeminárium megmaradt, egyetlenként Kelet-Európában. Cserébe viszonylag erősen kellett a vezetéshez alkalmazkodni. A vallási életet államilag szabályozták. Ennek szellemében létrehoztak egy vallási minisztériumot, ami többek között a rabbiposztok betöltéséért volt felelős. Ilyen módon a Rabbiképző is függött a politikai vezetéstől. A tananyagnak is meg kellett felelnie a szocialista elvárásoknak.

Mint a vasfüggönytől keletre eső terület egyetlen rabbiképzője, a szocializmus idejében Budapest fontos feladatot kapott. Egész Kelet-Európából, sőt, még Izraelből is érkeztek a hallgatók, hogy rabbinak vagy kántornak tanuljanak.

Az Országos Rabbiképző Intézet - ma Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem - zsinagógája 1877 óta folyamatosan, megszakítás nélkül látja el feladatát. A maga százhúsz férőhelyével, orgonájával a zsidó vallás temploma, helyet ad a híveknek, hogy imáikkal az Örökkévaló Istent fölkeressék. A zsinagóga ezenkívül színhelye tizenhárom éves fiúk felnőtté (bár micvá) avatásának.

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ