Józsefvárosi pályaudvar

VIII. kerület, Józsefváros, Fiumei út

Írta: Varga Máté 2021. április

A józsefvárosi pályaudvar Budapest egyik fejállomása volt a VIII. kerületben, a Fiumei úton. A Magyar Államvasutak első fejpályaudvaraként nyílt meg 1867-ben, forgalma a 2005-ös menetrendváltással szűnt meg. Eredetileg teherforgalmat, majd elsősorban észak felé közlekedő személyforgalmat szolgált ki. Épületeinek egy része a mai napig áll, a helyére épített Sorsok Háza múzeum megnyitása évek óta várat magára.

A főváros vasútüzemi és építési hiányosságokkal küszködő vasúti létesítményeit készületlenül érte az új vasútvonalak megnyitását követő forgalmi igények megnövekedése. A Kiegyezés esztendejében (1867) Pesten és Budán mindössze öt állomás volt üzemben különböző vasúttársaságok kezelésében: a pesti indóház (Nyugati pályaudvar) és Kőbánya alsó állomás az Osztrák Államvasúttársaságé, a budai indóház (Déli pályaudvar) a Déli Vasúttársaságé, valamint a Magyar Északi Vasúttársaság által épített Losonczi pályaudvar (Józsefvárosi pályaudvar) és Kőbánya felső pályaudvar. Ez utóbbi kettő a MÁV első fővonalának pályaudvarai 1868-tól.

A politikai konszolidációt követő gazdasági fellendülés nyomán nagyszabású városrendezési tervek születtek, amelyek közül számos elképzelés a főváros területének nagyvasúti összeköttetéseit kívánta előmozdítani. A vasúti tervek megvalósítását nagymértékben sürgette az 1868-ban létrejött MÁV is, amely az új fővonalak kiépítésében már jelentős részt vállalt. A Losonczi pályudvar tehát 1868-1885 között a MÁV budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb és korszerűbb Keleti pályaudvarnak.

Az 1870-es térkép szélén, mint "Északi vasút" szerepel (ekkor a Keleti pályaudvar még nem létezett)

A Keleti pályaudvar megnyitása előtti időben a Vasárnapi Újság ír a Józsefvásrosi pályaudvarról: "Egész augusztus 16-ikáig a magyar államvasutak személyforgalma a József városi, úgynevezett losonczi indóházban szorult össze, egy szűk, dísztelen épületben, melyet mikor építettek, soha senki sem gondolta, hogy itt még valaha az ország legtöbb vasútjának^ végpontja lesz. Csak olyan harmadrendű vasút számára készült, oly szűkes körülmények közt, hogy mielőtt megnyílhatott volna, a vasút-társulat már csődöt mondott. Se a személyforgalomnak, se a teherforgalomnak nem volt elég. Évek óta nagy volt már itt a szorongás, mióta pedig a zimonyi vasút is megnyílt, elviselhetetlen lett; a szőnyi vasút utasait pedig lehetetlen volt idáig hozni, azok a budai indóházban szálltak ki és ültek föl. A józsefvárosi indóház most kizárólag teherszállításra maradt, de arra is szűk; rendező pályaudvart, hol a vonatokat állítják össze, a rákos-keresztúri állomásnál szerveztek".

1869. október 31-én a m. kir. közmunka és közlekedési miniszter 143 442. sz. rendelete a vasút nevét "Magyar Királyi Allamvasutakra" változtatta. A MÉV (Magyar Északi Vasút) megváltása, a kamatgaranciális vasúti rendszer végét jelentette hazánkban. Helyébe a vegyes vasúti rendszer lépett negyedszázadon át. A vasútvonalak folytatását Losoncig és Zólyomig 1871. május 3-án és június 18-án történt átadásával már a MÁV építette ki.

Tisza Lajos miniszter már 1872-ben előterjesztést készített a személyforgalom eltereléséről és a pályaudvar "árupályaudvarrá” alakításáról. A reprezentatív MÁV Központi Pályaudvar (a mai Keleti pályaudvar) 16 évvel később, 1884-ben nyilt meg, amely után a Józsefvárosi pályaudvar teherpályaudvarként működött, illetve a Keleti pályaudvart kisegítve, részben személyszállítási funkciókat is ellátva üzemelt évtizedeken át.

Az 1990-es években a Budapest belső részéről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a sorsát. A teherforgalom ma már Soroksár-Terminál állomásra érkezik, a személyvonatok pedig 2005. december 11-étől a Keleti pályaudvarra és Kőbánya-Kispest állomásra futnak be. Az utolsó személyvonat 10-én este 19:40-kor gördült ki a pályaudvarról Kunszentmiklós-Tass felé.

A józsefvárosi pályaudvar területe a Sorsok Háza megnyitása után (kép: Google)

A pályaudvaron 2014 tavaszára egy holokauszt oktatási és emlékközpont, a Sorsok Háza megnyitását tervezte a kormány, ám a projekt nem készült el határidőre.

2015. júniusában a józsefvárosi képviselőtestület felkérte a kerületi polgármestert, hogy kezdeményezzen párbeszédet a kompetens kormányzati vezetőkkel, hogy a terület állami beruházás keretében funkcióját tekintve is megújuljon, akár a

Liget Budapest Projekthez kapcsolódóan. A kulturális fejlesztés jelentősen emelné a városképet, de egyaránt jó hatással lenne a környék ingatlanáraira és az idegenforgalomra is. Másrészt, a kulturális intézmények megtelepedése a pályaudvar területén tökéletesen illeszkedne az önkormányzat által kiemelten kezelt Magdolna-, Orczy- és Ganz-negyedek fejlesztéséhez.

2018. júniusában felröppent a hír, miszerint strand és gyógyfürdő épülhet a volt józsefvárosi pályaudvar területén. A koncepciótervek szerint a körülbelül tízmedencés fürdő egyidejűleg mintegy félezer ember befogadására lenne alkalmas. Az MTI híre szerint a fürdő létesítésére vonatkozó terveket csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette Kocsis Máté, Józsefváros és Ferencváros fideszes országgyűlési képviselője, volt VIII. kerületi polgármester, Sára Botond (Fidesz-KDNP) kerületi alpolgármester és Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója. Kocsis Máté azt mondta, a strand a volt pályaudvar területén létrejövő szabadidő-, sport- és kulturális központ egyik része lesz.

Kocsis elmondta, hogy a ma még kihasználatlan, a Kőbányai út, Salgótarjáni út és Fiumei út által határolt hatalmas MÁV-területet négyfelé osztják: egy részét az MTK kapná meg a 2019-ben Budapesten megrendezendő Európai Makkabi Játékok, más néven a „zsidó olimpia” előkészítésére, ehhez kapcsolódva kapna egy-egy területet az éppen Kocsis Máté elnökletével működő Magyar Kézilabda-szövetség és a Magyar Labdarúgó-szövetség is, épülnének itt labdarúgó-edzőpályák is, valamint egy strandot is létrehoznának, így az egész terület egy nagy sportfejlesztés része lesz.

Szőke László, a BGYH vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta, ahhoz, hogy megbizonyosodjanak a víz minőségéről, előbb kutakat kell létesíteni, s annak költségei meghaladják a százmillió forintot, de valóban 1,5-2 milliárdos beruházásból két év alatt kialakítható egy fürdő.

2022. február 8-án lezárult a közbeszerzési eljárás, így kezdődhet a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) számára épített Sándor Károly Labdarúgó Akadémia új utánpótlás-nevelési központjának kialakítása. Az elhagyatottan álló Józsefvárosi pályaudvar helyén épülhet fel az Akadémia új utánpótlás-nevelési központja, ahol hat nagyméretű labdarúgópályát, egy kisebb palánkos műfüves pályát, valamint kiszolgáló helyiségeket alakítanak ki a rozsdaterületen 2022 novemberére.

Az állami tulajdonban lévő rozsdaterületen régóta terveznek egy sport- és rekreációs célú beruházást, végül a 150/2019 (VI.15) kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásként döntött a központ kialakításáról.

A projekt keretében hat nagyméretű labdarúgópálya épül, közte egy az MLSZ hatályos Infrastruktúra Szabályzata szerint NB III-as minősítésű, fedett lelátós, „F” alkategóriás pálya, három élőfüves „G” alkategóriás pálya és két műfüves „H” alkategóriás pálya. Ezen kívül egy palánkos kisméretű műfüves pályát is kialakítanak.

A közlemény szerint a főépületben öltözők, vizesblokkok, masszőr- és doppingellenőrző-helyiség, szertár, konyha és étkező, gépészeti és üzemeltetési helyiségek, irodák, tárgyaló, sajtószoba, videóelemző- és szerverhelyiség is lesznek. Ezen kívül korszerű konditerem, raktár, a kiemelt utánpótlás csapat helyiségei (öltöző, pihenő, iroda) és gépészeti helyiségek is itt kapnak helyet. A nyertes ajánlattevő a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt., amely nettó 6.899.919.800 forintért végzi a beruházást. A sportközpont építése várhatóan 2022. november 30-ra befejeződik.

Képek

Sorsok Háza

A Sorsok Háza a józsefvárosi pályaudvar helyén épült fel. Koncepciója szerint a kiállítás egy kényszermunkatábort formáz meg.

2013 szeptemberében jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a Józsefvárosi pályaudvar helyén új központot hoznak létre a vészkorszak áldozatainak emlékére. A megnyitó időpontját eredetileg 2014. április 16-ára, a holokauszt magyarországi emléknapjára tervezték, ami már akkor irreálisan rövid határidőnek tűnt.

Az építkezés 2013. december 17-én kezdődött meg. Ekkor palánkkal vették körbe a területet, majd megjelentek az első munkagépek. A területen lévő egykori szolgálati lakásokból aznap az utolsó család is kiköltözött. E lakókat kártalanították. A beruházásra ötmilliárd forintot (áfával együtt mintegy 6,6 milliárdot) szánt a Kormány, amelyből 2013-ban 440 milliót lehetett felhasználni. A szakmai koncepció kidolgozására Lázár János miniszterelnökségi államtitkár Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját kérte fel. A kivitelezés és a pénzügyi kérdések Fürjes Balázs, a budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos hivatalának hatáskörébe tartoztak.

2014. február 14-én a Mazsihisz levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben kifejtették, hogy a józsefvárosi Sorsok Háza helyett a magyar-zsidó együttélést bemutató intézményt hoznának létre. A Heisler András elnök, Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközségek elnöke és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató által jegyzett levél szerint a zsidó közösség aggodalommal tekint a Sorsok Háza megvalósulására. Szerintük egy ilyen intézmény és a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont kettőse nemcsak a világégés tragédiáját, hanem azt is képes lenne bemutatni, hogy milyen értékek jöttek létre a magyar nemzet számára, s milyen értékeket adott egymásnak a magyarság és zsidóság. Kitért arra is, hogy a józsefvárosi projekt elhagyása jelentős megtakarítással járna, amiből a Páva utcai központ technikai felújítása mellett az Együttélés Házára is jutna forrás. (a levélben azt is jelezték, hogy párbeszédet szeretnének kezdeményezni a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékműről is, mert álláspontjuk szerint a szobor által közvetített üzenet árt Magyarországnak).

Később a Mazsihisz közgyűlése arról döntött, hogy egyelőre nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain, majd arra kérték Magyarország miniszterelnökét, állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítását, állítsa le a józsefvárosi Sorsok Háza-projektet és "közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt" váltsa le a Veritas kutatóintézet éléről Szakály Sándort (aki az 1941-es kamanyec-podolszki deportálást "idegenrendészeti intézkedésnek" nevezte).

2015. nyarán végre elkészült a Sorsok Háza épületkomplexum. F. Kovács Attila tervében összetett felszíni és föld alatti térrendszert álmodott meg, rendezve az elhagyott vasútállomás környezetét is. A komplexum tulajdonképpen az ekkor 70 évvel ezelőtti események absztrakt leképzése: kortárs, épített formába szilárdítja a múlt egy szeletét. A lesüllyesztett bejárat és a hozzá vezető lépcsőzetes tér önmagában is rendezvényhelyszínként üzemelhet, oldalán corten acél pengefal és pergolás, rejtett világítású folyosó található.

Responsive image

2017. szeptember elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be, hogy a három éve készen lévő épületben nyíló holokauszt emlékközpontot az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel és a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal együttműködve alakítják ki.

2018. decemberében Izrael egyeztetéseket folytatott a magyar kormánnyal a Sorsok Háza múzeum jövőbeli tartalmáról. Az izraeli külügyminisztérium szorosan követte volna a folyamatot és figyelmeztette volna Schmidt Máriát, hogy Izrael ellenez minden történelemhamisítási kísérletet. A külügy szerint félő, hogy Schmidt folytatja eddigi narratíváját, ami szerint a népirtást kizárólag a németek hajtották végre Magyarországon, abban a magyar állam, és a magyar nép nem vett részt tevékenyen. A külügyminisztérium figyelmeztetése elé vágott azonban Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki maga kezdeményezett párbeszédet a magyar kormánnyal a Sorsok Házáról.

2019. januárjában Orbán Viktor Brazíliában tartózkodott Jair Bolsonaro beiktatásán, ahol találkozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is. A Times of Israel értesülései szerint tárgyalásukon Orbán azt mondta Netanjahunak, hogy hamarosan teljesen új tervekkel állnak elő a Sorsok Házával kapcsolatban.

2019. márciusában Magyarországon járt Paul Shapiro, a washingtoni Holokauszt Múzeum képviselője, és többek között Köves Slomóval, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijával tárgyalt az évek óta üresen álló Sorsok Házáról. A befolyásos amerikai intézmény korábban élesen bírálta a kormány emlékezetpolitikáját és tiltakoztak az ellen, hogy a Sorsok Házába tervezett kiállítás elhallgatná, hogy milyen felelősség terheli a magyar államot a vészkorszakért.

A múzeum megnyitását hátráltatta, hogy több nemzetközi zsidó szervezet - köztük az Európai Zsidó Kongresszus is - kifejezte nemtetszését a kormányzati emlékezetpolitikával és a kiállítás a magyar hatóságok felelősségét elhallgató koncepciójával kapcsolatban. Ekkor az akkor még kancelláriaminiszterként a projekért felelős Lázár János és Schmidt Mária személye és konfliktusa hátráltatta a kiállítás megnyitását, ezért a Kormány kénytelen volt írásba adni a nemzetközi szervezetek előtt, hogy Schmidtet és az általa vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt távol tartják a projekttől.

A Kormány ragaszkodott hozzá, hogy a Sorsok Házát csak akkor szabad megnyitni, ha a zsidó szervezetekkel konszenzusra jutnak, de az elhúzódó vitát látva Lázár János azt is felvetette, hogy ha nincs megegyezés, egyéb funkciót keresnek az épületkomplexumnak. Ez után döntött végül a Kormány az intézmény tulajdonának átadásáról.

2019. júniusában kiderült, hogy a kiállítás megtervezésével a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt emlékközpont egykori igazgatóját, Jitzhak Maist bízták meg.

"Jelenlegi terveink szerint mintegy tizennyolc hónap múlva nemcsak egy, a vészkorszakot minden látogatót megérintő módon bemutató létesítmény jön majd létre, hanem egy világszinten is teljesen egyedi holokauszt-múzeum" - árulta el Köves Slomó 2019. november végén a Sorsok Házáról a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Elmondta, hogy "nyolc hónappal ezelőtt a muzeológusokból és történészekből álló vezetői csoport által összeállított új koncepciót bemutattuk a kormánynak, amely támogatta elképzeléseinket. Azóta bevontunk a folyamatba további helyi szakértőket, valamint egy neves amerikai múzeumdizájner csapatot is. Mintegy hatvan holokauszt-túlélővel készítettünk interjút a múzeumi anyaghoz itthon, az Egyesült Államokban, Izraelben és Franciaországban, illetve megtettük az első lépéseket egy - a múzeumhoz elengedhetetlen - nagy műtárgyi gyűjtemény beszerzéséhez".

2019. októberében az EMIH logójával ellátott, House of Fates - Vision Document című 34 oldalas angol nyelvű anyag nyilvánosságra került, amely a múzeum koncepciójába enged némi betekintést. Ezen dokumentum alapján készült az előadás, melyet Köves Slomó júniusban prezentált. Történész, muzeológus és holokauszt-oktatási szakértők szerint a dokumentum színvonala rendben van és koherens a szerkezete, viszont az egész egy zagyva közhely-gyűjtemény, amelyről ordít, hogy olyan külföldiek írták, akik nem ismerik a magyar holokauszt történetét. Az látszik, hogy a Schmidt Mária-féle koncepció leginkább kritizált elemei kikerültek az anyagból, amelyre a készítők odafigyeltek.

Az idő közeledtével a megnyitó végül elmaradt. 2021. január közepén Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy a kiállítás részletes forgatókönyve elkészült, valamint "nemzetközi akadémiai tanácsadó testületünk tagjai ezt áttekintik, hogy kritikai javaslataikat megtehessék. Ezzel egy időben dolgozunk már a belsőépítészeti kiviteli terveken és a multimédiás tartalmakon is. Mindez körülbelül még egy-másfél évet fog igénybe venni”.

Józsefvárosi pályaudvar

VIII. kerület, Józsefváros, Fiumei út

Képek

Sorsok Háza

Térkép

Adatok

Megközelítése

Ajánlott cikkek