Képviselőház

VIII. kerület, Józsefváros, Bródy Sándor utca 8.

"Minden háznak megvan a maga története. Ezredéves alkotmányunk változó viszontagságai alatt egyik helyről a másikra vándorolt ország gyűlésünk, s még legállandóbb tanyája volt Budán, a Rákosmezőn s az ujabb időkben Pozsony ban, itt is csak ideiglenes hajlékokban. Az 1843. I. évi pozsonyi országgyülés fejezte ki végre azon óhajtását, hogy a haza fővárosában, Pesten állandó országháza épittessék. Ennek folytán jutalomdijak is tüzettek ki, s mintegy 32 épitészeti terv be is küldetett az e czélra kinevezett bizottsághoz. Ezen tervek közül - ugy emlékezünk Feszl épitész terve találtatott legalkalmasabbnak s e szerint a diszes országháza a terjedelmes ujtér (most Erzsébettéri park) közepén, hol ma az ideiglenes német szinház disztelenkedik, lett volna felépítendő. Ezen épitési ügy egyik leghatalmasabb pártfogója gr. Széchenyi István volt, mindamellett az idök akkor nem voltak kedvezők e szép terv teljes megérlelésére s keresztülvitelére. A dolog jobb időkre halasztatott.

Az 1847-i országgyülés ismét a pozsonyi kaszárnya alaku ország házban gyült össze. 1848-ban Pestre költözött ugyan át, de akkor is csak a városi régi redoute termekben ütötte fel sátorát. Midőn 1861-ben ujra össze voltak hivandók a nemzet képviselői, ezek számára egyszerre két helyiség rendeztetett be, előbb a budai un. országház nagy tereme, s később, miután a közvélemény a „zárt várban" tartandó országgyülés ellen hangosan nyilatkozott, Pesten a nemzeti muzeum dísztereme, mely vendégszerető ajtait folyvást nyitva tartá a nemzet képviselői előtt, az országgyülés teljes feloszlatásáig.

Midőn ez év tavaszán ismét a magyar országgyülés összehívásának szüksége merült fel, habár ideiglenes országháza építésének kérdése is ujra szőnyegre került. A „Pesti Napló" egy tárgyavatott czikkben fejteget ez épités elhalaszthatlanságának szükségét. E felszólalás az egész haza közkívánatát fejezte ki s ez csakhamar illető helyen kell méltánylatra is talált, mert már aug. 5-én ki lőn adva azon legfelsőbb királyi rendelet, melynél fogva egy ideiglenes országos képviselőház épitése haladék nélkül, azonnal foganatba volt veendő. B. Sennyey Pál tárnok nagy buzgósággal sietteté ez ügy valósítását. Egy két hét alatt a hely kijelölése, a Pest várossal elintézend jogi kérdések, tervrajzok kiírása s más efféle elő munkálatok be valának fejezve. A benyujtott pályatervek közül a kormányilag kinevezett bizottság Ybl Miklós ismert derék építészünk tervét fogadta el.

Végre szept. 11-én az épitési munka is elkezdődött s azóta ernyedetlen szorgalommal, csaknem lázas sietséggel folyton folyik. A köteles szerződés szerint ez épületnek szombaton, decz. 9-én teljesen készen kell állania. E sietség daczára is az uj képviselőház tömör, erős, u. n. nyers téglaépület (Eohziegelbau) lesz, s szolid anyagokból, a technikai szakismeretek teljes fel használásával fog készülni. Nagy kezességül szolgál, hogy az épités anyagi részét a tevékeny és erélyes Diescher építőmester vállalta el, ki az uj vigadói épület, az akadémia palotája s több más ujabb emlékszerü épület felállítása körül fényes jelét adta már ugy épitészeti képességeinek, mint különösen ügyvezetése erélyének. S szinte lehet lennek látszik, a mit óhajtunk, hogy az uj képviselőház, a mint Ybl tervezte, (a mint homlokzatát mellékelt képünk mutatja) mától (okt. 1) fogva, 70 nap alatt teljesen elkészülve, keblébe fogadhassa a nemzet akkorára összehivott képviselőit - de bízunk a határozott ígéretekben s az ég segit jó kedvében, mely a rosz idő s az elemek alkalmatlan dulásait ez idén talán későbbre fogja ha lasztani.

A Képviselőház épülete a múzeumkertből nézve

A mi ez épület belső szervezetét illeti, az a megállapitott terv szerint következőleg lesz berendezve: A herczeg Sándor-utczában, egy 728 ölnyi területen, a nemzeti muzeummal átellenben, hol még nehány hét előtt egy hadiszekerészeti laktanya állt, három hónap alatt felépül az ideiglenes országház, s megnyílnak termei a tanácskozó honatyák számára. Az épület szilárd anyagokból, téglákból fog alkottatni; a födélzet érczlemezekből álland. Habár az épület ideiglenes lesz is, külseje mégis szép és diszes lesz. Az épület homlokzatán fog Magyarország czimere s a nemzeti lobogó díszelegni. Az ülésterembe a feljárat a képviselők számára üvegfedéllel födetik. Ezen feljárat alatt lesz a bemenet a főkapun át az előcsarnokba, hol a kapus lakik. Ezen előcsarnokon át tiz széles lépcsőn föl felé haladva egy másik kisebb előterem nyilik, melynek balfelén a képviselők ruhatára s jobbra az els emeleten a bizottmányi termek lesznek. Ezen kisebb előteremből a társalgó-teremmel összeköttetésben álló 8 a nagy terem hosszában vonuló folyosóra juthatni. A nagy gyülésterem épület közepét foglalja el, s talaja az utcza helyszínétől számitva kissé magasabb lesz, valamint a Vígadó nagy terménél kevéssel tágasabb.

A bejárattal szemben, a terem fenékhosszában álland az elnök, két alelnök, 4 jegyző, végre a 6 gyorsíró emelvénye; az elnöké legmagasabbra emeltetik. A követek a gyülési, bizottmányi s társalgási termekbe oly bejáratok s helyiségeken át jutnak, melyek a közönség számára fönhagyott helyisé gektől teljesen elkülönitvék. A nagy gyülésteremből az elnöki szék mögött a már emlitett nagy társalgási terembe juthatni. Ettől jobbra van az étterem s csemegetár; balra a hivatalos helyiségek a registratura s az iroda igazgató számára, végre ezekkel összeköttetésben egy társalgási terem. A kisebb előcsarnoktól jobbra van egy szoba előszobával a quaestor, balra egy terem szintén előszobával a ház elnöke száimára.

A közönség az országházba két bejáraton át juthat, mely a két kis előterem két végén lesz. Innen a terem karzataira lépcsők vezetnek. A terem végén szintén két lépcsőzet, melyek két külön páholyba vezetnek. A folyosó két oldalán lesznek az árnyékszékek stb. a követek, s a kis előcsarnok két felén a közönség kényelmére. Mig mindezen nevezett helyiségek az épület fenék-színén lesznek, addig az elsö emelet utcza felőli része 5 nagy bizottmány; s egy gyorsíró-termet foglal magában. A terem mindkét felöli hosszában s félmagasságában lesznek a karzatok. Ezek legnagyobb része a hallgatóság számára hagyatík fönn, mindaz által mindkét felén ezeknek egy külön páholy marad a felsőházi tagok, a hölgyek, ujságirók haszná latára.

A társalgóteremmel egy szabad lépcsőzet által a könyvtár s két nagyobb bizottmányi terem lesz összeköttetésben. Miután a felsőház üléseit a mumban tartja, ott a szükséges átalakítások megtétetnek, s a rácsozatnak az országház felőli részén kapu nyittatik a közlekedés megkönnyebbítése végett" - Vasárnapi Újság, 1865. október 1.

A Képviselőház nagyterme