A maga korában különlegesen modernnek számító épület Lajta Béla tervei alapján készült 1910-1913 között. A rizalitokkal és pillérekkel tagolt téglahomlokzatot a székely népi fafaragás technikájára emlékeztető domborművek díszítik, melyek az ipar és kereskedelem emblémáit, valamint magyar népi motívumokat ábrázolnak.

AJÁNLÓ

Az iskolapalotaként emlegetett épület valóban minden szempontból megfelelt a kor követelményeinek: kielégítette a nevelés, a higiénia és a kereskedelmi szakoktatás céljait. Bárczy István polgármester építőprogramjának első ciklusában kapott megbízást Lajta Béla építész a kivitelezésre, s a saját tervei alapján impozáns épületet emelt. A merész, függélyes szerkezetű homlokzat, az erősen kiképzett pillérek, a mértéktartóan díszített rizalitok kiemelik a négyemeletes épületet a bérházak jellegtelen egyhangúságából. De nemcsak a homlokzat, hanem az egész épület a legapróbb részletekig modern és célszerű.

Lajta Béla Bartók és Kodály munkásságát követve a népi építészet és iparművészet emlékeit gyűjtötte azzal a céllal, hogy ezeket a modern építészet alapelveinek és formáinak alkalmazásával felhasználja egy újabb magyar építészeti stílus alapjaiként. Lechner Ödön és Kós Károly mellett Lajta Béla (1875-1920) volt a századforduló harmadik jeles s az előbbiekkel egyenrangú építésze. A fiatal Lechner-tanítványból a modern törekvések magyarországi vezéralakja lett.

Az épületbe lépve szemünk elé tárul a földszint tágas, bár sötét aulája, mennyezetén jellegzetes, "a parasztmenyecskék kendőiről vett mintákkal". Jobbra a tornaterem bejárata, mellette az alapításra emlékeztető tábla látható. Ugyancsak a földszinten található Pór Bertalan "Az ifjúság a tanítómesterrel" című mozaikképe, amelynek alkotója a "Nyolcak" művészcsoport legaktívabb, legmarkánsabb tagja volt.

Az első világháborús emlékmű

Az I. emeletre impozáns lépcsősor vezet, ahol az első fordulóban találjuk eredeti alakjában az I. világháborúban elesett tanulók emlékművét, melynek felállítását 1924-ben az iskola Széchenyi Ifjúsági Köre kezdeményezett. Lux Elek szobrászművész alkotásának ellenértékét saját bevételből és adományokból gyűjtötték össze, s 1933-ban állították fel.

A kicsiny lift belső tere

Az épület 1912-ben nemcsak az akkori jelennek, hanem a jövőnek is épült: tágas folyosói, a ruhatári részlegek (amelyeket ma már sajnos nem eredeti funkciójukban használunk), a tantermek a mai igényeknek is megfelelnek. A korabeli leírás szerint "az osztályokba vezető ajtók csillagszerű ragyogó színekben pompázó díszítésekkel a magyar parasztházak bejáratára emlékeztetnek. A tantermek hatalmas ablakokkal, könnyen mosható csempefalazattal, és váltakozó nagy táblákkal vannak ellátva".

A főbejárattal szembeni földszinti folyosó

A földszinti aula mennyezete

Az 1923-1924-es tanévnek jelentős esemény volt a Kereskedelmi Szakkönyvtár megalapítása, amely azt jelentette, hogy a meglévő könyvtárhelyiségben, koncentráltan fejlesztik a szakmai könyvállományt, s célként a felnőttek továbbképzését, a szaktudományok terén való önálló búvárkodást jelölték meg. A könyvtár 1106 kötettel indult, de az adományozás és tervszerű beszerzés eredményeként 1926-ban már 2357 kötet meglétéről ad tudósítást az Évkönyv.

A könyvtár egyik és másik fele

E könyvtár eredeti berendezésével ma is a negyedik emeleten található, s több mint 16.000 kötettel együtt szolgálja a felnőttek és a diákok tudásigényét. A könyvtár helyisége tetővilágítással, ferde asztallapjaival a leglátogatottabb helyisége iskolánknak.

A 3. és a 4. emeleten két előadótermet találunk (vegytani, és természet tudományi), melyeket az elmúlt év során az eredetivel megegyező módon újítottak fel, megőrizve mindkét előadóterem emelkedő padsoros berendezését és a nagyméretű kísérleti, előkészítő tanári asztalt.

Az igazgatói szoba bútorai 1912-ből

A tanári szoba

Az iskola utcai homlokzatának rajza

Az iskola látványa a magasból (kép: Google)

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ