Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia

VIII. kerület, Józsefváros, Ludovika tér 6.

Írta: Varga Máté 2021. április

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (latinos nevén: Ludoviceum), a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon. Az intézmény 1836-ban elkészült monumentális főépülete Budapest VIII. kerületében, a Ludovika téren áll, Pollack Mihály tervei alapján épült klasszicista stílusban. 2014-es felújítását követően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nevet kapta.

A magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia felállításának ötletétől a megvalósulásáig több mint fél évszázad telt el. S még akkor is több dátumot említhetünk, amelyek mind az akadémia megnyitásának tekinthetők. Mert igaz, hogy az alapítást az 1808. évi VII. törvénycikk mondotta ki, de a magyar ifjakat magyar nyelven képző intézmény csak 1872-ben nyitotta meg kapuit.

A Ludovika Akadémia felállítását az 1808. évi országgyűlés VII. törvénycikke mondta ki, hogy az akadémia "kizárólag a magyar ifjaknak a katonai tudományokban leendő kiképzésére szolgáland”. Nevét Habsburg-Estei Mária Ludovika magyar királynéról, I. Ferenc király harmadik feleségéről nyerte, aki koronázási tiszteletdíjából 50 000 forintot ajánlott föl építésére (a második legnagyobb összeg - 30 ezer forint - Pest városától érkezett, Buda 8 ezer forinttal járult hozzá).

Az alapítás körülményeiről érdemes megjegyezni, hogy I. Ferenc "a karok és rendek óhaját kegyes helyeslésével jóváhagyta s a katonai akadémia elhelyezésére Váczon az egykori Terézia épületet ajándékozta”. Az uralkodó harmadik felesége, Mária Ludovika királyné koronázási ajándékából ötvenezer koronát ajánlott fel az akadémia céljaira, a lovagias magyarok pedig a királynéról nevezték el az intézményt. Ám hiába volt együtt minden a magyar tisztképzés megindításához, erre mégis várni kellett: előbb el kellett adni a váci épületet, hogy annak árából vehessenek egy megfelelő pesti telket. Céljaira végül 1829-ben 60 ezer forintért megvették az Orczy-kertet, amelyhez Pest városa további területeket engedett át.

Közadakozás útján és egyes hazafiak alapítványából tekintélyes összeg gyűlt össze. Az 1812. évi II törvénycikkben tükröződtek a Ludovika-akadémia részére folytatólag tett ajánlatok, amelyeket részletezett: Horvát- és Szlavonországok, Zala vármegye, Hont vármegye, Torontál vármegye, Arad vármegye, Bács vármegye, Pest vármegye, Trencsén vármegye, Temes vármegye, Nyitra vármegye, Nógrád vármegye, és a városok (Debrecen, Pest és Buda) fő- és köznemesei jelentős adományokat tettek. Közülük, mindenféle rangú nemes úr igyekezett ajánlani egy bizonyos összeget a saját vagyonától függően, például: Verhovácz Miksa, zágrábi püspök 12 000 forintot, gróf zajezdai Patatich Bertalan, Pozsega vármegye főispánja 10 000 forintot, Zalából, gróf németújvári Batthyány Ferenc, királyi kamarás 10 000 forintot, gróf Szapáry Péter, királyi kamarás 1000, lovászi és szentmargitai Sümeghy József, zalai első alispán és királyi kamarás 1000 forintot, stb.

Nevét Mária Ludovika királynéról, I. Ferenc magyar király harmadik feleségéről nyerte, aki koronázási tiszteletdíjából 50.000 forintot ajánlott föl építésére. Közadakozás útján és egyes hazafiak alapítványából (ilyen Buttler János gróf 126.000 forintos alapítványa) tekintélyes összeg gyűlt össze. József nádor 1831-ben tette le az épület alapkövét. A Hazai 's Külföldi Tudósítások lelkesen számolt be a nagy ünnepségről.

Ezen az 1830-as térképen már kész parkot is ábrázolnak az épület előtt, holott - állítólag - csak 1831-ben történt meg az alapkőletétel

És bár az épület 1836-ban elkészült, képzésre nem nyílott lehetőség, éppen a magyar oktatási nyelv tilalma miatt. Évekig üresen állt az épület, s a nagy pesti árvíz idején, 1838-ban az árvízkárosultaknak nyújtott menedéket.

1839-ben adják át az Akadémia lovardáját. A Lovarda kiszolgálása az északi homlokzat mögötti ún. Huszár-udvarból történt. A hajdan itt álló Illés-kutat az 1830-as években elbontották.

Az 1848-49. évi magyar kormány 1848. november 23-án a tanintézet megnyitását rendelte el, ami a szabadságharc lázas eseményei miatt csak 1849. január első napjaiban történhetett meg. Windischgraz Alfréd herceg, osztrák tábornagy 1849. január 5-én Pestre történt bevonulása azonban megszüntette a honvédtisztképző intézet működését és az épületet azonnal tábori kórházná alakította át. Ebben a minőségben szerepelt az épület Budavár visszafogialősa után is, amikor az elmenekült magyar kormány 1849. junius elején ismét visszahelyezhette székhelyét a magyar fővárosba.

A szabadságharc bukása után az osztrákok a Ludovika-alapra is rátették a kezüket, s az igazi képzésre csak az 1872. évi XVI. tc. biztosított lehetőséget. Mint honvédtisztképző intézet 1872. november 1-én kezdhette meg tevékenységét.

1853. március 3-án felakasztják az Üllői út mentén Gasparics Kilián, Jubál Károly és Noszlopy Gáspár hazafiakat.

Noszlopy Gáspár a 48-49-es szabadságharc alatt hiányosan felszerelt, mintegy háromezer fős csapatával gerillaharcot vívott az ismét támadó Nugent táborszernagy ellen, majd az orosz intervenció után harcolva Komárom felé vonult vissza. Egységéből megszervezték a 127. zászlóaljat, Noszlopy azonban nem maradt a várban, hanem a Bakony vidékén szervezett gerillaharcra alkalmas csapatot. 1850. április 1-jén a császári hatóságok elfogták, de még az ítélet előtt megszökött. Kapcsolatba került a Makk József és Jubál Károly vezette illegális szervezkedéssel. 1852-ben a Bakonyba menekült és újra szabadcsapatot szervezett. A nagy erőkkel megindított nyomozás eredményeként a csoport valamennyi tagját letartóztatták. Noszlopy Gáspárt november 16-án fogták el, tárgyalására Bécsben került sor, ahol 1853. február 27-én a Mária Terézia-féle katonai fenyítő eljárás 61., illetve a haditörvényszék 5. cikkelye alapján felségárulásért kötél általi halálra ítélték. Az ítélet végrehajtására Pestre szállították, majd március 3-án Jubál Károly tanárral, Gasparics Kilián és Sárközy Soma ügyvéddel együtt a város határában, az Üllői út mentén felakasztották; Noszlopynak végig kellett néznie társai halálát. A kivégzetteket a régi ferencvárosi temető árkába kaparták el. Özvegy Damjanich Jánosné kezdeményezésére 15 évvel később exhumálták és a Kerepesi temetőbe szállították további nyolc társával együtt. Földi maradványaik fölé 1870. november 1-jén síremléket állítottak.

A Ludovika rendeltetése az volt, hogy a hadköteles kort még el nem ért (14-17 éves) önkéntesen jelentkező ifjakat tényleges állományú tisztekké képezze ki, illetve a ténylegesen szolgáló honvédtiszteknek teremtett lehetőséget a hadtudományok terén felsőfokú tanulmányok végzésére. E kétféle rendeltetésnek megfelelően a Ludovikában kétféle oktatás zajlott: a tisztképzés és a felsőfokú képzés. Az akadémiai címet és annak megfelelő szintű oktatást 1897-ben vezették be báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége idején.

Századeleji életkép: Puskándi Róza szakácsnő az akadémia tiszthelyetteseinek társaságában 1890 körül

A Ludovikán folytatott oktatást ekkor egyenrangúsították a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémia által nyújtott képzéssel. A Bécsújhelyi Akadémia és a honvéd Ludovika Akadémia egyenértékűségét úgy is biztosították, hogy onnan néhány honvéd tisztet, de főleg a Ludovikából számos közös-tisztet avattak fel.

Az utolsó év elején jelentkező ludovikásokat némely tantárgyban és a szolgálati, valamint gyakorlati szabályzatokban az év folyamán németül vizsgáztatták, és így közös-tisztekké képezték ki. Ez különösen a huszárságnál volt fontos, mert az ott szolgáló magyar nemzetiségű huszárokhoz ily módon 2-3 évenként, minden közös-huszár ezredbe, friss honvéd nevelkedésű fiatal tiszt kerülhetett.

A tisztképző oktatásnak 4 évfolyama volt. Évente 90 növendéket vettek fel, ezek közül 34-et magánalapítványok kamataiból láttak el; 10-et az állam költségén képeztek ki; 23 növendéket egész fizetéses (600 Ft.), 23-at pedig félfizetéses (300 Ft.) helyre vettek fel. Azokat a kadétok, akik a tanulmányaikat kielégítő eredménnyel végezték el, a magyar királyi honvédséghez hadapródokként sorozták be, a kitűnő eredménnyel végzett növendékek hadnagyi rangot kaptak.

1919. június 24-én délután 4 órakor a Róbert Károly körúti Engels (volt Vilmos) laktanya udvarán 20 ágyúlövés dördült el. A volt Ludovika Akadémia parkjában felállított üteg 10 lövéssel továbbította a jelt. Erre az óbudai hajógyár térségében a dunai flotilla három hajója: a „Csuka” őrnaszád, a „Maros” monitor és a „Pozsony” őrnaszád legénysége, tisztjeinek ösztönzésére, árbocra húzta a magyar királyság címerével díszített piros, fehér, zöld lobogót és megindult dél felé. Kezdetét vette a nagyszabásúnak kitervelt budapesti ellenforradalmi puccs.

Az ifjú ludovikások forradalmárok ellen hamarosan a Cinkotán állomásozó vörös csapatokat gyűjtötték össze. A Ludovika bevétele súlyos áldozatokat követelt. A 24 éves zsidó származású Lőwy Béla hadnagy a 32. gyalogezred 30 újoncával behatolt az Akadémia épületébe, Bartha őrnagyot felelősségre vonta a fegyveres készenlét miatt és Haubrich nevében követelte a géppuskák azonnali átadását. Az ellenforradalom megbukott, azonban a letartóztatott kadétok közül ügy kapcsán egyetlen tisztet sem végeztek ki, a fellázított növendékeket pedig "internálásban eltöltendő nevelési munkára” ítélték. A rend helyreállítása után, a bátor kezdeményezés még jobban növelte az akadémia tekintélyét.

1930. augusztus 18-án Horthy Miklós részt vesz a Ludovikán tartandó tisztavatáson.

1930. augusztus 22-én a Pravda röviden beszámol Ferenc József születésének százéves fordulója alkalmával megtartott ünnepélyről. A Budapestről érkezett jelentés szerint az összes lapok vezércikkben foglalkoznak az elhunyt király dicsőséges uralkodásával. Tudvalévő hogy a Ludovika Akadémiában a kimustrált tiszteket rendesen Szent István napján avatják fel. Ezúttal ez Ferenc József emlékünnepén történt, amelyen Horthy kormányzó is megjelent, lelkesítő beszédet tartott, s amelyben Ferenc Józsefet, mint az osztrák-magyar hadsereg ideális alakját mutatta be és Ferenc József uralkodásának idejét arany korszaknak nevezte. A Ferenc Józsefnek állított emlékművet Horthy kormányzó leplezte le. Ugyanekkor a Pravda megemlékezik a Szent Imre ünnepségekről is és a Horthy Miklós téren felállított Szent Imre szobor leleplezéséről. Izabella főhercegnő beszéd kíséretében adta át a szobrot Horthy kormányzónak, aki a szobrot leleplezte.

1930. október 19-én tartották meg az Akadémián a Ludovika Akadémia alapkőletételének 100. évfordulóját. Az ünnepség reggel öt órakor az intézet kápolnájában istentisztelettel kezdődött, amelyet Hász István tábori püspök celebrált. Ezzel egyidejűleg Veress Jenő tábori alesperes tartott református istentiszteletet a díszteremben. Az ünnepség főpontja az akadémia főépületének homlokfalába épített emlékmű leleplezése volt. A művészi hatású emlékmű Turi-Jobbágy Miklós szobrászművész alkotása és az intézet megalapítását megörökítő márványlap felett az intézet alapítójának Mária Ludovika királynénak bronz mellszobrát ábrázolja, két tisztelgő ludovikással, akik közül az egyik a mai, a másik pedig a száz évvel ezelőtti egyenruhában áll.

Az Üllői út villamossal 1942 körül (háttérben a Ludovika; kép: Fortepan.hu)

A II. világháború után a kommunista rezsim a Ludovika épületét – hasonlóan a Budai várnegyedben lévő Honvédelmi Minisztérium épületéhez – méltatlanul pusztulni hagyta. 1947-től két évig a Tisztképző Honvéd Kossuth Akadémia működött a főépületben. A főépületet ezután évtizedeken át az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának egyes tanszékei használták. A szárnyépületbe 1949-től a Kossuth Tüzér Tiszti Iskola került, amelyet 1957-ben bezártak. Ezt követően a szárnyépületbe civil oktatás költözött.

1960-tól itt működött a Bem József Gimnázium, 1961-1971 közt Bem József Gimnázium és Ipari Szakközépiskola néven. Ezt követte a Bem József Óvónői Szakközépiskola, majd a Budapesti Óvónői és Pedagógiai Szakközépiskola. Amikor a Ludovika főépülete előtti tér visszakapta az eredeti Ludovika tér nevet, egy rövid időre (2001-2003) az iskola is felvette a Ludovika Humán Szakképző Intézet és Gimnázium nevet. 2004-ben a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium költözött a szárnyépületbe. Az iskola 2017 novemberében elköltözött a Ludovika szárnyépületéből, s ezzel megteremtette a lehetőséget az épület felújítására. A főépület állaga az évtizedek során folyamatosan romlott, az egykori monumentális épületkomplexum siralmas, elhanyagolt állapotba került.

A történelmi főépület melletti egykori emeletes lovardában 1958-ban megnyitották az Alfa Filmszínházat. A mintegy 2000 m2 alapterületű, ezer fő feletti befogadóképességű mozi a főváros legnagyobbjai közé tartozott. A mozi 1990-ben bezárt, az egykori lovarda tetőszerkezete pedig 1992-ben leégett.

Az 1990-es években a szárnyépület déli oldalán álló vívótermet újjáépítették a Bárka Színház számára. 1994-ben kormányhatározat született arról, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum kiállításait, gyűjteményeit és kutatólaboratóriumait a Ludovika épületegyüttesében helyezzék el. 1995-ben elindult az építkezés, ami az akkori tervek szerint 2002-re, a Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulójára fejeződött volna be. 1996-ra elkészült az első kiállítási pavilon, ekkor költözött be az Ásvány- és Kőzettár az épületbe. Az első látogatókat 1996. október 29-én fogadták. Az épület 1996-ban megkapta a Budapest Építészeti Nívódíjat.

A főépület tetőterét 1999-re átépítették, ide költözött az Embertani Tár, az Állattár Madár- és Emlősgyűjteményének nagy része és az Ökológiai Kutatócsoport. Az átalakítások mellett bővítésre is sor került: 2004-ben adták át a múzeum térszint alatti részét. Ekkor jelentek meg a Ludovika belső udvarában a felszín alatti kiállítóterek piramis alakú ablakai. 2006-ra készült el az Őslénytani és Földtani Tár a magasföldszinten. Az épület felújításának finanszírozása a kész tervek ellenére a 2008-as gazdasági válság határása leállt.

2009. május 15-én a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, mint a valamikori Ludovika Akadémia jogutódja, a magyar katonai felsőoktatás utolsó, számos intézményből összegyúrt felsőoktatási intézménye 100 napos ünnepségét hagyományteremtő célzattal az Orczy-kertben a valamikori Ludovika Akadémia előtt tartotta meg. A rendezvényen a ZMNE hallgatói századainak menetdal versenye mellett számos programban vehettek részt Józsefváros polgárai.

2011-ben hivatalosan is újjászerveződött a Ludovika Zászlóalj: a Hősök terén avatott tisztek 2010. augusztus 20-án - 1944 után először - kardrántással és "A hazáért mindhalálig!" felkiáltással elevenítették fel eskütételük alkalmával az akadémia tisztavatásainak emlékét.

A korábbi felújított részek ellenére ekkorra már az enyészeté lett az épület nagyobb és jelentősebb része. A Ludovika Akadémia legszebb terei - a Hősök Folyosója, a kápolna, a Díszterem, a belső udvar - megtépázott, rossz állapotba kerültek, bár a Ludovika Akadémia történelmi főépülete még elhanyagoltságában is méltóságteljesnek hatott.

Az Orbán-kormány 2012. évi határozatnak megfelelően első lépésben a Ludovika Akadémia történelmi főépületének teljes körű műemléki rekonstrukciója kezdődött meg, emellett visszaállították az épület eredeti funkcióit, beleértve a történelmi és az oktatási tereket is. Ennek köszönhetően mára újra teljes pompájukban, eredeti állapotukban láthatók az épület jellegzetesebb, építészetileg és történelmileg is legfontosabb részei: a főlépcsőház, a Díszterem, a belső udvar, a Hősök Folyosója és a kápolna. A Ludovika Akadémia felújított épületét 2014. március 31-én adták át. A felújítás emlékét tábla őrzi az aula bal oldali lépcsősorának félemeletén.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A Pollack Mihály által tervezett egykori Ludovika Akadémia felújított épülete előtt Orbán Viktor miniszterelnök, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Vas Imre, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tagja, Patyi András, az egyetem rektora, Fürjes Balázs, az intézmény felújításáért felelős kormánybiztos, valamint Szánti Gábor, az egyetem diákönkormányzatának elnöke közreműködésével vágta át ünnepélyesen a nemzeti színű szalagot. A főépület udvarán található kis harangot is felújították, ennek hangjára nyitotta meg jelképesen ismét kapuit a Ludovika.

A magyar kormány 2012-ben döntött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezéséről, a Ludovika Campus felújításról és ennek első elemeként a főépület műemléki rekonstrukciójáról. Egyben döntött az intézmény egységes campus funkciójához kapcsolódó további oktatási- és sportlétesítmények felépítéséről az Orczy-parkban. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság pedig történelmi emlékhellyé nyilvánította a főépületet.

Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzeti, keresztény kormányok regnálásuk alatt három egyetemet alapítottak: a budapesti Andrássyt, az erdélyi Sapientiát és a közszolgálati egyetemet, utóbbi a minőségi közigazgatás és rendvédelem személyi utánpótlását biztosítja. A miniszterelnök szerint az egyetemalapítások is azt mutatják, hogy bár meg kell küzdeni a jelen nehézségeivel, "egy nemzeti kormánynak a tekintetét a jövő horizontjára kell függesztenie". Orbán Viktor kiemelte: ahogy egy ország, egy közösség, egy ember, úgy egy épület sem szakítható el a saját sorsától. 1872-ben a Ludovika átadása a magyar nemzet győzelme volt egy olyan rendszer felett, amely a nemzetei önrendelkezéshez szükséges három fontos területet tagadott meg a tőlünk: az önálló, nemzeti érdeket képviselő diplomáciát, hadsereget és a nemzeti bankot.

A Ludovika Akadémia egészen a kommunizmusig, a magyar katonai felsőoktatás kiemelkedő intézménye "úgy forrt egybe a hazafias neveléssel és a magyar virtussal, mint a Nemzeti Színház a magyar kultúrával". Az intézmény feltámadását azonban a rendszerváltás sem hozta meg - folytatta -, mert az akkori városvezetés úgy kezelt mindent, ami egy mondatban szerepelt a nemzeti szóval, mint egy letűnt kor maradványát. "Így lett kis híján az enyészeté - a Várbazárhoz hasonlóan - a Ludovika Campus is", amely leginkább egy világháborús film díszletére emlékeztette az embert - mondta. A miniszterelnök kijelentette: ma már újra régi fényében tündököl a Ludovika campusa. Jelezte egyúttal azt is, hogy folytatódni fog az építkezés. 2010 után a magyarok úgy döntöttek, visszaszerzik, ami az övék, és nem hagyják, hogy legszebb épületeik rommá legyenek - fogalmazott a kormányfő, aki szerint 2010-ben egyrészt helyre kellett állítani az országot a katasztrofális eredményekkel járó előző nyolc év után, másrészt helyre kellett állítani Budapestet is "két zavaros évtized" után.

A miniszterelnök hozzátette: kormánya 2010 után egy olyan erős állam építésébe kezdett, amely egységesen és gyorsan tud cselekedni, mert nincs erős ország korszerű, összhangban dolgozni képes közigazgatás nélkül. A tavalyi dunai árvíz is megmutatta, hogy az egység és a gyorsaság megmentett emberi életekben és megőrzött anyagi javakban mérhető - tette hozzá. Ennek az együttműködésnek talán a legfontosabb lépcsőfoka a Nemzeti Közszolgálati Egyetem - "az átalakított magyar felsőoktatás zászlóshajója" -, ahol minden oktató és hallgató biztosan a haza szolgálatában áll - mondta Orbán Viktor, aki ezt követően átadta az intézmény kulcsát az egyetem rektorának.

Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora először a köszönet hangján szólt, örömét kifejezve, hogy az egyetem otthonra lelt a Ludovikán. Kiemelte, mint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem első rektora azzal a nehézséggel nézett szembe, hogy az intézmény nem rendelkezett egységes telephellyel, campusszal. Az épület és intézmény múltját felidézve arra emlékeztetett, hogy a magyar nyelvű tisztképzés alkotmányos önállóságunk egyik záloga volt. "A Ludovika-főépületbe költözés nemcsak fizikai, hanem egyben szellemi honfoglalás is". - tette hozzá. Patyi András büszkén jelentette, hogy mindössze 11 hónap alatt ment végbe ez a páratlan műemléki rekonstrukció, amelynek eredményeként csodálhatjuk kívülről-belülről a Ludovika főépületét.

Az egyes kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos, Fürjes Balázs személyes emlékeket idézett a ludovikások szellemiségéről, hazaszeretetéről, hiszen édesapja 1944-ben az utolsó végzős tisztek között volt. Mintegy hetven éven keresztül a „szétesés és az enyészet" jellemezte az épületet, de elhatározták: "ha törik, ha szakad", 2014 tavaszára újjáépítik a Ludovikát - mondta Fürjes Balázs, hozzátéve: most már készen áll a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fogadására. Kitért arra is, hogy a főépület után a campus további épületei is építésre készen állnak, az utolsó cm2-ig megtervezettek, az építéshez szükséges engedélyeket megkapták. Ha az uniós források itthoni kezelői is teszik a dolgukat, nyáron folytatódik az építkezés. Ezzel együtt újjáépítik az Orczy-kertet uszodával, sportcsarnokkal. Otthonosabb, rendezettebb, élhetőbb lesz a Józsefváros - hangsúlyozta a kormánybiztos.

Vas Imre - a Fidesz-KDNP helyi képviselőjelöltje - köszönetet mondott a kormánynak a beruházás megvalósításáért. Elmondta, hogy ezzel a 38 milliárdos egyetemi fejlesztéssel megszépül Józsefváros legnagyobb kertje az Orczy-park, és egyúttal elindul az egész Orczy negyed megújulása is. „A Közszolgálati Egyetemmel együtt újabb 4-5 ezer diák jelenik meg a kerületben; honvéd- és rendőrtiszt hallgatók sétálnak majd az utcáinkon, ezáltal javulni fog a környék közbiztonsága, továbbá fejlődni fognak a közszolgáltatások, munkahelyek teremtődnek, mindez hozzájárul Józsefváros újjáépítéséhez” - hangsúlyozta Vas Imre.

A rendezvényen részt vett - mások mellett - Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar Főnöke, Papp Károly országos rendőrfőkapitány, Bakondi György, országos katasztrófavédelmi főigazgató, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Tarlós István főpolgármester, Kocsis Máté, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke, VIII. kerületi polgármester és Farkas Flórián az Országos Roma Önkormányzat elnöke is.

A Ludovika Akadémia felállítását az 1808. évi országgyűlés mondta ki. Nevét I. Ferenc császár és magyar király harmadik feleségéről, Mária Ludovikáról kapta, aki az egyik legnagyobb alapítványtevője is volt az intézménynek. A magyar nyelvű, önálló magyar tisztképzés a reformkor programja volt, a nemzeti szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelem jegyében. A bécsi adminisztráció ahol csak tudta, akadályozta a Ludovika felépítését, a magyar tisztképzés megvalósítását. Az építkezést pártoló József nádor 1831-ben tette le az épület alapkövét, az épület 1836-ra épült meg.

Azért ennyi idő alatt, mert a környékbeli téglagyárak nem bírták ellátni téglával az építkezést. Pollack az építkezést is maga irányította. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia 1872. november 21-én nyílt meg és szolgálta a magyar honvédtiszt képzést 1944-ig. A II. világháború után az egykor volt Ludovika Akadémia környezetével, az Orczy-parkkal, az Orczy térrel és a Ludovika térrel együtt a lassú enyészet sorsára jutott. A régi pompáját visszanyerő épületbe már az idén beköltözik az egyetemi központ, a központi könyvtár valamint a nemzetközi intézet. A Ludovika-főépület felújítása 4,7 milliárd forintba került.