A palotát a 33 évesen özveggyé vált, hétgyermekes Pálffy Pálné építtette 1867-1869 között Ybl Miklós tervei alapján.

AJÁNLÓ

Pálffy Pál Pozsony vármegye örökös főispánja, a Szent István-rend vitéze, császári és királyi kapitány volt. 1855. május 9-én nőül vette Károlyi Geraldina grófnőt (1836-1915), aki gróf Károlyi István és gróf Esterházy Franciska lánya volt. Feleségével boldog családi életet éltek Malackán, hét gyermekük született és széles baráti körrel rendelkeztek.

Pálffy Pál (1827-1866)

Későbbi palotájuk telke akkor még egy nagyobb, összefüggő föld része volt, amit Ybl Miklós és Wechselmann Ignác vásárolt meg, tudván, hogy néhány év múltán e helyen a gazdagok mágnásnegyede fog megszületni, miáltal nagyot kaszálhatnak a felaprózott és eladott telkeken.

A család az 1860-as évek közepén vásárolta meg az akkor már híressé vált palotanegyed saroktelkét, de mire a házépítés elkezdődhetett volna, Pálffy Pál 38 évesen elhunyt. A palota építését már megözvegyült felesége kezdte el 1867-ben, amit Ybl Miklós tervei alapján 1869-ben fejezett be (a mester régi ismertségben állt a Károlyi családdal - egyik első jelentős munkája éppen a fóti kastélytól nem messze álló templom volt). A keskeny telek beépítése szokatlan, az épületszárnyak nem az utcára, hanem a tűzfalak vonalára simulnak, egy kis utcai sarokkertet és egy hátsó keskeny belső udvart hagyva szabadon. A bejárat az északi telekhatárra, a reprezentatív funkciók a kissé megemelt földszintre kerültek.

Az épület alaprajza
(a palotának két kertje is lett: egy utcasarkon lévő, növényekkel beültetett parkocska és egy hátsó, gazdasági jellegű udvar)

A kert felőli homlokzat rajza

Az Eszterházy (ma Ötpacsirta) utca felőli homlokzat

A palota kívülről igen visszafogott képet mutat, az architektúra XV. Lajos-korabeli franciás jellegű kialakítása minden bizonnyal a megrendelő határozott kívánsága volt. Feltételezhetően a grófilé kérésére a mester a francia rokokóra jellemző módon a pompát kizárólag az épület belsejében fejtette ki, míg az épület kívülről minden dísztől mentes. Az épület stilisztikailag a romantikus, francia-rokokó és az olasz-reneszánsz formaelemeket felhasználó eklektika.

A palota földszintjén és első emeletén lakott a grófi család. A földszinten helyezkedett el az ebédlő, a szalon, és a grófné szobája, az emeleten voltak a hálószobák és a gyermekek szobái. A második emeleten és a manzárdban kiadó lakrészek voltak. Ezeket, a kor szokása szerint, arisztokrata fiatalembereknek adták bérbe. A belső udvarból külön lépcsők vezettek a fenti szintekre. A jobboldali szárnyban istálló is volt. A lovakat azonban a közvetlen környezet nem fogadta szívesen, feljelentés miatt az istállót át kellett építeni.

1891-ben a palota körüli utcákat burkolattal látták el. A Főváros eredetileg fakockákat akart letenni mindenhová, de Pálffy grófné és Wenckheim Frigyes gróf kérelemmel fordult a Közmunkatanácshoz, hogy a járdákat és a szegélyeket ne fával, hanem trachyttal burkolják le. A Főváros ebbe beleegyezett, de annyi kikötése volt, hogy a fakocka és a kőkocka közötti különbséget (3391 forintot) a kérelem beadói fizessék ki.

Megjegyzendő, hogy a Főváros ezekben az években nagyszabású útborkolási munkálatokat végzett, amelynek költségeit az utak mentén lévő házak tulajdonosaira terhelte rá. Ennek a lakosság egy része nem igazán örült, ezért sorozatosan folyamodtak kérelemmel a város vezetése felé, hogy a díjat engedjék el. Pálffy Pálné is köztük volt, aki 1898-ban kérvényezte, hogy az általa működtetett Bakáts téri Erzsébet Kórházat mentesítsék a kövezési adó alól.

Gróf Pálffy Pálné volt az első, aki szeretett volna az egyszerű jótékonykodáson túllépni és egy hosszabb távú eredményt elérni a karitatív munkával. Mindezt a katolikus szociális nevelésen keresztül látta megvalósíthatónak. 1896-ban alapította meg az Országos Katolikus Nővédő Egyesületet, amelynek 1915-ben bekövetkezett haláláig volt az elnöke. Ezen egyesület a nők védelmét hivatott szolgálni: az alkoholizmus és népbetegségek elleni előadásokkal, társasjátékokkal, karénekkel, tánccal, kirándulásokkal, színielőadásokkal foglalkoztatták őket. Keretébe tartozott a Katolikus Anyák Köre, a Katolikus Munkásnő Otthona, a Hermina Otthon, valamint vidéki fiókegyesületek. De Pálffyné volt a Patronage-egyesület alapító elnöknője is, amely az erkölcsi züllés veszélyének kitett gyermekek megmentése érdekében működött.

A család a házat eredeti funkciójában használta évekig, majd 1937-ben eladták a Márta Ápolónő Egyesületnek (Kékkeresztes Márta Betegápolók rendje), akik már jelentősen átépítették, hogy a betegellátás funkcióinak megfeleljen. A betegápoló egyesület 1926-ban alakult meg a Kékkeresztes Márta Betegápolók rendjének felügyeletével.

"A Márta Ápolónői Egyesület intelligens urinőket képez hivatásos ápolónőkké. Vallásos keretek között élnek, de független világi nők maradnak. Megélhetésük tisztviselői fizetéssel (nyugdíjjal) biztosítva lesz, ha a két éves kurzust elvégezték. A kurzus alatt is gondoskodnak szállásukról, kosztjukról, zsebpénzről. Feltétel: egészséges, vallásos urinők legyenek, lehetőleg 20-30 év között legalább négy középiskolával" - írja az Esztergom 1927. július 3-án.

1926-ban, egy fiatal nő, Trugly Margit hosszú betegségéből felépülve elhatározta, ha felgyógyul, olyan fiatal lányokat gyűjt maga köré, akik készek a betegek nyomorúságát enyhíteni és a betegápolást hivatásuknak tekintik. Ugyanakkor jól képzettek, intelligensek és tiszta erkölcsüek. Az egyesületet a mindig szorgoskodó, emberszerető, Jézust követő Márta életformájának mintájára hívták életre. A Márta Betegápoló Egyesület tagjai nem riadtak vissza a 15-20 ágyas kórtermektől, a háború súlyos sebesültjeitől, s a munka mellett tanultak, majd három év múlva sikeres vizsgát tettek. Jelvényük a kék kereszt lett, jelszavuk: "a törvény teljessége a szeretet".

Vásárokat rendeztek a vakok által készített tárgyakból, minden fillérüket a közös kasszákba rakták, s bankkölcsönök segítségével vásárolhatták meg az akkor már elhanyagolt külsejű Pálffy-palotát, amelynek megszépült homlokzatán már ott ragyogott jelképük, a kék kereszt. A Márták 22 évig dolgoztak a Rókus Kórházban. Ez idő alatt 350 nővér nemzetközileg is elismert betegápolói oklevelet szerzett. Elsősorban itt látták el áldozatos munkával a nővéri feladatokat.

A II. világháborús sérülések helyreállításakor a Márta Betegápoló Egyesületet a kommunisták 1948-ban feloszlatták, majd az épületet az Egészségügyi Szakszervezetnek adták. Az épület felújításakor a Reviczky utcai szárny egy részét a szomszéd házhoz csatolták.

A Szabó Ervin Könyvtárnak a Pálffy-palotát 1995-ben sikerült megszereznie: a Fővárosi Közgyűlés 1306/1995. /X.26./ számú határozata az "Ötpacsirta utca 4. szám alatt található épületet" a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kezelésébe adta, s hozzájárult a Fehérhajó utcai épületrész eladásához (125 millióért), amelynek révén az átalakítás költségei az utolsó pillanatban előteremthetővé váltak. A határozat előtt a könyvtár vezetősége úgy döntött: a Zenei Gyűjteményt és a Gazdasági Igazgatóságot helyezi el ebben az épületben.

Az 1996-ban elkezdett rekonstrukció során Hegedűs Péter építész az eredeti, Ybl Miklós által megrajzolt állapot visszaállításához ragaszkodott. 1998 őszére készültek el a felújítással, átalakítással, berendezkedéssel, majd október 13-án Demszky Gábor főpolgármester adta át az épületet.

A Pálffy-palota 1996-ban
(az istálló a Reviczky utcai szárny földszintjén épült, s ha jól megfigyeljük az épületet, a furcsa ablakkiosztás még ma is árulkodik erről)

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár úgy döntött, hogy a teljes épületet a Zenei Gyűjtemény és központi irodák céljára hasznosítja. E funkciók elhelyezését az épület eredeti térbeli rendszerének megtartásával, a válaszfalazások jelentős részének megszüntetésével és a gépészeti-, és elektromos rendszerek újbóli-, az igényeknek és előírásoknak megfelelő elkészítésével érték el a tervezők. A földszint, a félemelet és az első emelet a Zenei Gyűjtemény és járulékos helyiségeinek, míg a II. emelet és a manzárd szint a központi irodáknak ad otthon.

Az épület legközelebbi felújítása 2019-ben kezdődött el és 2020-ig tartott. Ebben újrafestették a falakat, felújították a padlót, új ablakok és ajtók kerültek beépítésre, lecserélték a tetőt és beszerelték a klímákat.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ