Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Jog- és Államtudományi Kar)

VIII. kerület, Józsefváros, Szentkirályi utca 28-30.

Írta: Varga Máté 2021. április

Az 1635-ben Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyházi egyetem az 1770-es évek folyamán állami (királyi) kezelésbe került, így azt nem lehetett a maga egészében katolikus szellemben működtetni. Ezért újra meg újra felmerült annak gondolata, hogy a Hittudományi Kar leválasztásával, vagy attól függetlenül új alapítású katolikus egyetemet hozzanak létre. A Szentkirályi utcai épületeket Ámon József és Hofhauser Antal tervei szerint építették 1898-ban.

Az Egyetem Szentkirályi utcai egysége három épületből áll: a 26., 28. és 30-as számú épületekből

Szent István Társulat

A Szentkirályi utca 30. számú, koraeklektikus stílusú ház 1871-ben épült, Ámon József tervei alapján. Az épületben Rózsa Kálmán nyomdája működött, majd 1911-ben a Szent István Társulat vásárolta meg nyomdája, a Stephaneum Nyomda számára.

A Stephaneum Nyomda a 28-as számú épületben működött. Monotype és linotype szedőgépekkel, betű- és tömöntödével, könyvkötészettel fölszerelt nyomda, mely az egyházi hivatalos nyomtatványokon kívül vallásos lapokat, valamint orvosi és jogi szakfolyóiratokat nyomtatott. Üzletköre az egész országra kiterjedt.

A Szent István Társulat egy 1848-ban alapított, katolikus szellemű nyomdatermékeket előállító és terjesztő, a püspöki kar erkölcsi támogatását élvező, tagdíjat fizető s ezért illetménykötetben részesülő társulati tagsággal rendelkező üzleti vállalat; a legrégibb - alapításától kezdve napjainkig folyamatosan létező - magyarországi könyvkiadó.

Alapítója Fogarasy Mihály volt, a budai tankerület iskoláinak főigazgatója. Alapszabályába foglalt célja volt, hogy "Jó és olcsó könyvek kiadásával s terjesztésével fejtegetni a keresztény katolikus religio hit- és erkölcstanát, annak boldogító s fönntartó elveit megismertetni, az ellenirányú iratok benyomása ellen védeni s általában egyéb tudományos, közhasznú s népszerű könyveket is akkép szerkeszteni, hogy a katolikus szent hitvallásnak áldásos szelleme hassa át azokat, s terjesztésök által a vallásos meggyőződés, mely minden erkölcsiségnek s anyagi kifejlődésnek legtisztább s kiapadhatatlan forrása, mindinkább erősödjék és szilárduljon".

Megjelenő hetilapjában, a Katholikus Néplapban 1849. januárjáig ismertették a szabadságharc eseményeit. Emiatt a szabadságharc bukása után betiltották őket, s majd csak 1852. szeptember 22-én kaphatott engedélyt a rendőrhatóságtól közgyűlés tartására. Ekkor határoztak arról, hogy felveszik Szent István nevét. Ezt a hatóság 1854-ben hagyta jóvá.

Az új név felvétele indította meg a tevékenységének újabb irányát: a tudományos művek kiadását a Hartvik-féle Szent István-életrajz kritikai kiadásával. De felmerült egy további feladat is: megindították a Kárpát-medencében ekkor megtalálható imakönyvek, egyházi énekek gyűjtését, műemléképületek, régi egyházi műtárgyak regisztrálását, valamint a búcsújáróhelyek történetének, szokásrendjének összeírását, tervbe véve ezek tudatos feldolgozását.

1857-ben a vezetősége átalakult: a jobbára protokolláris feladatokat ellátó elnök mellett az alelnök köztiszteletben álló, tudományokban jártas pap lett, ezután ő határozta meg a Társulat működésének irányát, tartalmát, programját. A vezetőség elsőnek figyelt fel a határokon kívül élő moldvai és bukovinai csángók magyar nyelvű iskolázásának fontosságára, tankönyvküldeményeivel ezek iskoláit is ellátva. E kezdeményezésből jött létre 1861-ben a Szent László Társulat.

A Társulat az 1868. évi népiskolai törvény után új, korszerű népiskolai tankönyvsorozatokkal jelentkezett, amire azért is szükség volt, mert a papi kar rendelkezése szerint a népiskolákban minden tantárgyból kizárólag a Társulat által kiadott tankönyvek használhatók, más kiadóké nem. A Társulat pénzgazdálkodása - időszakos hullámzások után - ekkorra már megszilárdult, ezért 1871-ben saját székházat vásárolt a pesti belvárosban, a mai Királyi Pál utca 13. szám alatt.

Mintegy 26 évvel később a Társulatnak lehetősége nyílt rá, hogy egy funkcióit és tekintélyét jól reprezentáló székházat építtessen magának, amelyben helyet kap a saját nyomda is. Az elnökség Hofhauser Antal (1853-1923) műépítészt, műegyetemi tanárt kérte fel a tervek elkészítésére. 1898. decemberében adták át a háromemeletes neogót palotát a Szentkirályi utca 28. szám alatt, amely 1948 tavaszáig adott otthont a Társulatnak.

Az építészről nem sokat tudunk: német eredetű budai polgárcsaládban született. Édesapja, Hofhauser Lajos kőfaragómesterként működött, édesanyja Heichele Hermin. 1875-től tanult a bécsi Képzőművészeti Akaédmián, ahol Pecz Samu évfolyamtársa volt. Tanulmányait követően visszatért Budapestre, majd 1880-ban megbízást kapott a Tömösi szorosban felállítandó Honvéd emlékmű megtervezésére, amelyet az édesapja kivitelezett. Az 1880-as évektől több megbízást is kapott és számos templomot neogótikus stílusban tervezett Budapesten, illetve több vidéki városban. 1909. május 29-én Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette a nála 22 évvel fiatalabb Deutsch Klára Máriát, akitől később elvált. Nyelvrákban hunyt el a budapesti János kórházban, halála után hamar elfeledték.

1922-ben a Társulat minden vállalkozását egyesítette a Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó név alatt. Ezt 1948. március 25-én minden vagyonával, épületeivel, nyomdájával, raktáraival, könyvesboltjaival és pénzkészletével államosították. Fennállásuk századik évfordulóját május elsején ünnepelték meg, teljes titoktartás mellett. A kommunista rezsim az államosítás ellenére rövidesen megbízta őket azzal a feladattal, hogy gondozza az addig megjelent katolikus kiadványokat, ugyanis az állami nyomdák nem vállalták el a feladatot. A nyomtatványokat emellett át kellett adniuk a Ecclesia Szövetkezetnek, amely azokat terjesztette. A Társulat vezetősége a Ferenciek terén, a Kárpátia Étterem fölötti bérelt helyiségben működött tovább. 1951-től 1989-ig szigorú cenzúra alá estek a kiadványaik. A rendszerváltásra a tagok létszáma a kommunisták erőteljes egyházellenessége miatt alaposan lecsökkent, hiszen a nagy erőkkel folyó vallásellenes propaganda hatására jelentősen megcsappant a vallásos könyvek iránt érdeklődők száma.

1989 után a kiszolgáltatottsága, diszkrimináltsága megszűnt; bármit kiadhatott, de most már erős versenyhelyzetben. 1992-ben létrejött a Stephanus Alapítvány a katolikus szellemű tudományosság és művészetek ösztönzésére.

Az Egyetem beköltözése

A hazai katolikus egyetemalapítási kísérletek egészen az 1990-es évekig sikertelenek maradtak. Ennek végső oka egyrészt az volt, hogy a Magyar Királyság és a Katolikus Egyház teljes jogi elválasztása mindvégig nem történt meg, így legalább a hittudományi oktatás katolikus azonossága állami intézményen belül konkordátum nélkül is védhetőnek látszott. Másrészt 1948. és 1989. között a kommunista ideológia nem tette lehetővé az új katolikus felsőoktatás kibontakozását.

1989. folyamán állami részről javaslatok hangzottak el a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia visszacsatolására az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez. Mivel azonban a budapesti Hittudományi Kar 1989-ben tisztán egyházi intézmény volt, az állam egyoldalú intézkedéssel nem egyesíthette azt állami egyetemmel. A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállítására csak 1990. elején (II. 9-én) került sor. Francesco Colasuonno érsek (a későbbi bíboros) felvetése volt, hogy a meglévő egyházi hittudományi fakultást újabb karok alapításával katolikus egyetemmé kellene alakítani. Ezzel ugyanis a hittudomány és az Egyház kiléphetne a szellemi elszigeteltségből, katolikus szellemben lehetne oktatni világi tudományokat, de az intézmény megőrizné önállóságát és egyházi jellegét.

Az 1989. október 23-án módosított Alkotmány (1989. évi XXXI. törvény) 60.§ (3) bekezdése hangsúlyozottan kimondta az állam és az egyház elválasztott működését. 1990. augusztus 15-én kiadásra került az Ex corde Ecclesiae kezdetű apostoli rendelkezés a katolikus egyetemekről. Ez lehetővé teszi, hogy az Apostoli Szentszéken kívül más hivatalos egyházi jogi személyek, pl. püspöki karok vagy szerzetesrendek is katolikus egyetemet alapíthassanak.

2019. januárban megjelent a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fejlesztésének tervezési közbeszerzése. A "Bródy projekt” elnevezésű beruházás két épület megvalósítását foglalja magába a budapesti VIII. kerületben. A fejlesztés fő eleme a Szentkirályi utca 26. alatt létesítendő új campus épület, mely az oktatás számára létesül több mint 2500 négyzetméteren. Vele párhuzamosan építik át a Bródy Sándor utca 15. alatt lévő műemléki épületet, mely az egyetem irodáinak ad majd otthont.

A tervezési feladat elsődleges célja, hogy az egyetem számára egy olyan új épületet hozzanak létre, amely kielégíti a funkcionális igényeket azáltal, hogy növeli az oktatási területet. Az intézmény céljai közt szerepel az is, hogy kialakítsa az egyetem nagyobb jelenléttel bíró belvárosi campusát. A tervezés során a történelmi értékek megőrzése is szempont a modern és korszerű kialakítás mellett.