József távbeszélő központ

VIII. kerület, Józsefváros, Horváth Mihály tér

Írta: Varga Máté 2021. április

A postai épületek között az új technikát szolgáló távbeszélő központok újszerű követelményeik és műszaki-szerkezeti sajátosságaik révén váltak kiemelkedő jelentőségűvé.

Teréz távbeszélő központ

Az első, kis távbeszélőközpontokat bérházakba telepítették és ezek egy lakásnál nagyobb területet nem foglaltak el. A Főposta épületében berendezett "Belváros" központ az előfizetők számának növekedése során szűkké vált. A hálózat súlypontját gondos számítással határozták meg és döntöttek a kereskedelmi negyedbe kerülő "Teréz" központ helyéről, azaz a Terézvárosban a Nagymező és Hajós utca közötti telek beépítéséről.

A tervező, Balázs Ernő francia reneszánsz stílusban alkotott pályázati terve alapján 1904-re készült el a központ. A szárazon sajtolt májszínű téglaburkolaton a tagozatok műkövet utánzó durva vakolásúak. A két utcai részt összekötő 10m széles és 7m magas kapcsolóterem mennyezetbordái halhólyagos vonalvezetésűek, de reneszánsz profilozású tagozatokkal. A látogató közönség részére a főlépcső felőli rövid oldalon pódiumot készítettek, a vele szemben levő oldalon pedig Ferencz József császár és király olajba festett képe volt látható.

A födémek üregesek voltak, a terem falai pedig 8 cm légréssel elhelyezett, fajanszberakással díszített falambériát kaptak. Ezekben az üregekben minden irányban vezették a kábeleket. Jelentős volt azonban a tűzveszély. A tetőcserepek alatti léceket kétszer impregnálták. Két m3 átmérőjű kutat építettek az oltóvíz biztosítására. Az épület szerkezeteit az akkori legjobb anyagokból és technológiával készítették.

Az egész épület 1 méter vastag betonlepényen áll. Az alapfalazatok habarcsa román cement. A pillérek - hacsak nem vasszerkezetiek - gránit és kongó vagy keramittégla anyagúak. A falak szigetelésére ólombetétes szigetelőlemezt alkalmaztak. A műszaki berendezések alatt 600 kg/m2 teherbírásúak a födémek, de a próbaterhelés során kitűnt, hogy a szerkezetek hatszoros hordképességűek. A födém az automata központot mégsem bírta el, később (1931) újra kellett készíteni. Érdekes megoldásúak voltak az öltözőszekrények, amelyeket gépileg szellőztettek és vízelvezetéssel láttak el, hogy esős időben a nedves ruházat ne menjen tönkre.

A helyközi távbeszélő-forgalom hamarosan minden várakozást fölülmúló méreteket öltött. A Nagymező utcai központot ismételten bővíteni kellett.

A telefonos-kisasszonyok

Az első telefonos-kisasszony Matkovics Júlia volt, aki 1881-ben vizsgázott le távbeszélő-kezelésből, később az ő feladata lett betanítani utódait is. A központok bővülésével a telefonkezelők száma is növekedett, jellegzetes, a csak hangjukat hallók számára kicsit rejtélyes szereplői voltak a távközlés történetének. Láthatatlan bájuk sok írót megihletett, hírhedt türelmetlenségük pedig számos korabeli újságcikk témája volt. Mivel a telefonközpontok indulásakor még nem gondolkoztak számokban, a kisasszonyoknak meg kellett tanulniuk az összes előfizető nevét, sokak címét és szakmáját is.

A századfordulón már több ezer előfizető adatait kellett memorizálniuk a kisasszonyoknak, ami állandó panaszokat eredményezett, ezért 1899-ben elhatározták, hogy bevezetik a szám szerinti nyilvántartást. Az előfizetők felháborodása azonban elsöpörte az egyébként józan gondolatot. Jellemző a kor társadalmi viszonyaira, hogy az ügyfelek nem voltak hajlandóak saját maguk kikeresni a jegyzékből a hívott telefonszámát, ezért végül az ötletet elvetették. 1901-ben azonban már nem lehetett tovább halasztani a reformot: 5300 előfizető volt a fővárosban, július 1-jén bevezették a telefonszámokat.

A második telefonközponti épület Budapesten a mai Horváth Mihály téren álló "József" volt (azaz a józsefvárosi), amelynek átadása az első világháború miatt igencsak késett, és - noha az épület már 1913-ban elkészült - a telefonközpont az üzemet csak 1917-ben vette fel.

József távbeszélő központ

A József-nek nevezett második budapesti nagyközpont részére a Mária Terézia (ma Horváth Mihály) téren vettek három földszintes bérházat. Külföldi tanulmányok és a Teréz központnál szerzett tapasztalatok alapján itt is a tűzbiztonság szempontjai kerültek előtérbe, ezért Ray Rezső Vilmos a szoros értelemben vett távbeszélő-szolgálati helyiségeket a Német utca mentén helyezte el, a központot több teremre osztva és az ötemeletes irodahelyiségeket magában foglaló épületrésszel csak közlekedőhelyiségekkel összekapcsolva. Az utóbbiak közül ki kell emelni a rendkívül impozáns térhatást nyújtó lépcsőházat; ez a tűz és pánik esetére méretezve 11 méter széles, 50 méter hosszú, forduló nélküli és egyenes karú.

A Szent József plébániatemplom 1896-ban
(balra, a kis házak helyén épül fel pár évvel később a távbeszélő központ)

A József Távbeszélő központ volt Magyarországon az első olyan vasbeton szerkezetű épület, amely állami megrendelésre készült. Ray Rezső tervei alapján 1910-ben kezdték el építeni. Az Ő nevéhez fűződik a budafoki Törley-mauzóleum, a Törley-kastély és -gyár, valamint a margitszigeti víztorony is. Az épület 1913-ban készült el.

A közös előcsarnokból nyíló két nagy helyi kapcsolóterem egyenként 22,70 méter hosszú, 15 méter széles és 12,50 méter magas. Ezen a magasságon belül galérián is ültek kezelőnők. Akusztikai okokból poligonális függőkupolák fedik a termeket, ezzel küszöbölve ki a nagymértékű visszhang keletkezését. A kábeleket kettős, alul-fölül bordás födémekben vezették. Ezt a Zielinszky Szilárd által tervezett szerkezetet a vasbeton korai alkalmazásának tekinthetjük.

A pince mennyezetén homokkal töltött vasteknőt képeztek ki, amely a központ altermében elhelyezett kábelrendezőt lég- és tűzmentesen zárta el. A téren, Pázmány Péter szobra mellett, ásott kút biztosította a vizet a klímaberendezés hűtéséhez. Ez a II. világháborúban a vízszolgáltatás szünetelése idején a környező lakosság részére fontos vízszerzési lehetőséget nyújtott.

A szigorú tűzrendészeti és távbeszélő-technikai előírások az épület külsejét illetően is nagyon megkötötték a tervező kezét. Ezek a szokásostól eltérő megszorítások különleges építészeti megoldásokhoz vezettek. A tér felőli homlokzaton neonnal feltűnik a két egymástól eltérő épülettömeg. Ahelyett, hogy azokat az építész egymáshoz hasonlóvá igyekezett volna tenni, a különbséget hangsúlyozta. A kis emeletmagasságú helyiségeket sejtető sűrű, jórészt függőlegesen összefogott ablakrendszerű magasabb tömeghez képest egyetlen óriás ablakával es hatalmas sík felületeivel az alacsonyabb tömb dominál. Az összetartozást néhány részlet az eltérés ellenére is érezteti. Ilyen az épület minden sarkát kiemelő felépítmény, szobor vagy oromzat. A nagy ablak kivételével azonosak az ablakosztások, a lábazat és az efölötti rusztikázott sávok. Az utóbbiakat a magasabb épületrészen velük egymagasságú, széles, de rövid félpillérek váltják fel. Az áttört attika mindenütt egyforma. Sok a szecessziós, igen erőteljes, egyéni formálású részlet. A lakatosmunkákon, éspedig a lépcsőházi lámpákon és a korlátokon ez különösen szembeötlő.

A városrendezési okokból később lebontott Kőbánya központ épületéből az Edison-arcképes üvegfestményt a József-központ tanácstermének ablakába építették be.

Ray Rezső építészete leginkább a vasbeton szerkezetek alkalmazásában tűnt ki. Együtt dolgozott Zielinszki Szilárddal, aki Magyarország első műszaki doktora volt, s aki a vasbeton alkalmazásában európai szinten is az úttörők közé tartozott.

Ray és Zielinszki rendszeres együttműködése így valóságos technológiai reformot jelentett, s kimagasló jelentőséggel bír a modern magyar építészet történetében. Ray ugyanis megpróbálta a vasbeton nyújtotta térformálási lehetőségeket művészeti eszközként használni.

A József Telefonközpont egyszerre volt a modernitás és a tradíció palotája. Palota abban az értelemben, hogy van kastélyszárnya (irodák), tornya és várrésze. Utóbbi oldalhomlokzata majdhogynem szimmetrikus, saroktornyos, közép-rizalitos, tizenegy tengelyű faszád. A Horváth Mihály térre néző homlokzat egyszerre modern, romantikus és barokk.

A központi csarnok oromfala szinte az épület arca: ovális kis ablakok a szemei, háromosztású egyetlen nagy-ablaka a ház szája. A várkastélyforma a budapesti szecesszió sikere; a főváros középületei között ugyanis alig épült valami ebben a stílusban.

Az épületet 1919-ben a vörösök, 1956-ban a Ludovika növendékei használták erődítménynek. 1947-48-ban Szendrői Jenő tervei alapján újjáépítették, de 1962-ben romos állapotáról cikkezik a Józsefváros nevű újság. 1999-ben a T-Com fejlesztéseinek köszönhetően az épületben lekapcsolták a budapesten még utolsóként működő 7A2 típusú rotary központot.

Az épületet képzőművészeti alkotások is díszítik. A homlokzat biatorbágyi kőből készült domborműve a távbeszélést ábrázolja; az egymással beszélgető nő és férfi modellje Ray Rezső és felesége volt. Az 1913-ban elhelyezett művet Dankó József alkotta. A kocsibehajtó kapu pillérén álló, carrarai márványból mintázott trombitás gyereket Lueger dekorszobrász készítette. A kapualjban Sződy Szilárd szobrászművész bronz domborműve látható a Puskás testvérek arcképével.

A két gépkapcsolótermet freskók díszítették, amelyek a II. világháborúban elpusztultak. Vajda Zsigmond műve az ókor hírközlését a tűzjelzéssel és kürttel, a későbbit a delizsánsszal ábrázolta, Raksányi Dezső pedig a vezetékes és drótnélküli távírót, távbeszélőt illusztrálta a feltalálókkal.

Képek

A budapesti második telefonközpont új palotája

Vasárnapi Újság, 1910.
"A budapesti középületek architektonikus tekintetben nem igen állják meg a kritikát. Legtöbbnél a méretek aránytalansága és az épület elhelyezése miatt nem érvényesül a tervező alkotása s így akárhány díszes palotája van a fővárosnak, mely fel sem tűnhetik a házak tömkelegében. Az utóbbi időben azonban két arányban mutatkozik újítás a középítkezési téren. Az egyik, hogy az ilyen újabb paloták építését nem tervezik olyan helyekre, a hol teljesen elvesznek a bérpaloták soraiban, a másik pedig, hogy az épületek architektonikus szépségére és berendezésére is külön súlyt fektetnek. Ez a czél lebegett kereskedelmi kormányunk előtt, midőn a budapesti második telefonközpont palotáját nem helyezték el valamelyik utczasorba s annak tervezését, felépítését nem végezték sablonszerű házi kezelésben.

Az új budapesti telefonközpont palotájának felépítésével a kormány Ray Rezső műépítészt bizta meg, kinek terve igen jól helyezkedik el a Mária Terézia-tér és Német-utcza sarkán levő telektömbön. Eltekintve ennek az új palotának igazán csinos külső formájától, annak belső berendezése is oly mintaszerű, hogy az új palota terveit máris több külföldi telefonigazgatóság kérte el tanulmányozás czéljából. Az új telefonközpont berendezésénél a tervező műépítész kiváló gondot fordított arra, hogy azok az újítások, melyek az idők folyamán az ilyen technikai épületeknél szükségessé váltak, mind meglegyenek. A palota két részből áll. Az első, mely a hivatalos helyiségeket foglalja magában a világosságra és tűzbiztonságra való tekintettel az épület utczai részén lesz, a második részben a személyzet talál elhelyezést, de azonkívül egy fiók postahivatal és egy anyagraktár is lesz az épületben. A. kapcsoló-termek, melyek nagysága eddig egyedülálló, valósággal imponálni fognak méreteikkel. A tervező műépítész ezeket a kapcsoló-termeket, hol 18,000 előfizetőnek fogják telefonforgalmát lebonyolítani, úgy rendezte be, hogy a termeket erkélyekkel ketté osztotta.

Ez a négy telefonterem összeköttetésben áll egy nagy központi hall-al, melynek hetven méter a hoszsza és tizenkét méter a szélessége. Ennek az összeköttetésnek kiváló előnyét akkor látjuk Ray Rezső alkotásában, ha valami pánik vagy tűzveszély keletkezik az épületben. Ekkor az összes személyzet az oldalajtókon mindenünnen a központi hall-ba juthat, honnan veszély nélkül juthat ki a szabadba. Telefonközpontoknál a tűzveszélyre kétszeres gondot kell fordítani s e berendezéssel nagyon emelte az épületben alkalmazottak tűzbiztonságát. A legutóbb leégett párisi telefonközpont tűzkatasztrófájának tanulságait használta fel e helyütt Ray Rezső, hol az alkalmazottaknak más útjuk nem volt a menekülésre, mint az ablakokon való kiugrás a lángtengeren keresztül. Ezzel az új palotával határozottan gazdagodni fog szebb középületeink száma".

Responsive image