A Közgazdaságtudományi Egyetem főépülete a főváros pesti oldalán, a Dunával és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel szemben található. A neoreneszánsz épületet Ybl Miklós tervei alapján építették és 1874. május 1-jén adták át. A Fővámpalota egészen a második világháborúig fontos vámházként funkcionált. A mellette található és szintén az Egyetem részét képező, 1886-ban átadott Sóház a főépületet kiszolgáló irodáknak adott otthont.

AJÁNLÓ

Lónyay Menyhért pénzügyminiszter bízta meg Ybl Miklóst a Schopper platz-ra (ma Kossuth Lajos tér) építendő vámház tervének az elkészítésével. A kész terv 1870-re készült el, amit a városvezetés városrendezési okokra hivatkozva elutasítottak. Mikor a vámház terve a minisztertanács elé került, Andrássy Gyula miniszterelnök a város érvelése alapján hajlandónak mutatkozott a Schopper platzi építkezést felfüggeszteni, ha a Főváros telket biztosít a Duna partján a Sótér (ma Fővám tér) közelében, ahol a csatlakozó vasúti forgalom a város életét és fejlődését nem akadályozza. Ybl Miklós új tervei a kisajátítási eljárás miatt nem valósulhattak meg, de a harmadik tervet végül 1870. július 19-én hagyták jóvá.

A Fővámház terve (Pollack Mihály, 1836)

Mivel az építkezésre vonatkozó pénzügyminisztériumi adatok elvesztek, így a Vasárnapi Újság tudósításaira hagyatkozhatunk a munkálatokról: a földmunkákat már július 4-én elkezdték Wechselmann Ignác vezetésével, ahol közel ötszáz munkás dolgozott. A szükséges építési anyagokat hajón szállították az akkor épülő dunai rakpartra, így az közvetlen az építkezés területén volt elérhető (ekkor kezdték meg a Sugárút és a Nagykörút építését is). Mivel a gránit és a márvány beszerzésével gondol adódtak, így a szükséges kőfaragókat sem tudták a kellő mennyiségben felvenni, ezért mikor végül megérkezett hajókon a hiányzó márvány, velük együtt érkeztek a kőfaragók is. Az építkezésen kiváló cégek és iparosok dolgoztak, így a Schlick vasgyár, a Neuschloss cég; a szobrokat Sommer Ágoston, a lépcsőházi vasdíszítményeket Jungfer Gyula, a belső falak festését Scholz Róbert, az üvegezést pedig Róth Márk végezte. A Fővámház 1871. május 1-ére készült el.

A Fővámház épülete 1879-ben a Duna felől

A Fővámház épülete 1879-ben a Sótér (ma Fővám tér) felől

A Fővámház látványa a Gellért-hegyről (mellette balra épül fel 1897-ben a Központi Vásárcsarnok)

A Fővámház 1883-ban

A Sóház 1886-ban épült Ulrich Keresztély tervei szerint, az Ybl Miklós jegyezte Fővámház (mai Corvinus Egyetem) mögött, és azzal szerves egységben működött. Irodákat alakítottak ki benne a vámház dolgozóinak, illetve a közraktárak forgalmát és finanszírozását felügyelő irodák is itt működtek, raktárhelyiségek is üzemeltek. A II. világháborúban súlyosan megsérült épületet később részlegesen többször is felújították, majd 1999-ben egy általános rekonstrukción esett át. Még ebben az évben a Corvinus Egyetem kapta meg oktatási célokra.

A Fővámházban egyidejűleg négy hivatal működött: a vámhivatal, a pesti pénzügyigazgatóság, a központi árüzleti igazgatóság és a bányatermék igazgatóság. A Fővámház alá épült pincerendszerből négy, zsilippel elzárható alagúton volt kijárás a Duna-partra, amelyen akár vasúton is folyhatott a közlekedés. 1896-ra felépült a Ferenc József híd (ma Szabadság híd) és a Központi Vásárcsarnok is, amelyek által a Fővám téren és környékén nagyvárosias forgalom vette kezdetét.

A Fővám tér és a Kiskörút az 1890-es években Vásárcsarnokkal és Fővámházzal

1945-ben az épület igen súlyos sérüléseket szenvedett. Erős falazata és a Ferenc József híd melletti elhelyezkedése miatt mind a német, mind pedig a szovjet katonák fontos támpontnak használták. Az épület köré légvédelmi és harckocsi elhárító lövegeket telepítettek.

Az újjáépítés szinte reménytelennek látszott, és egyes vélemények szerint a felújításába még belekezdeni sem érdemes. Az 1945. október 22-ei műszaki felülvizsgálás során döntötték el végül, hogy mégis újjáépítik az épületet, bár még korántsem döntötték el, hogy ki veheti majd birtokba, ha elkészültek a munkálatokkal. Az 1946-ban kezdődött munkálatokat néhány hónapra felfüggesztették a Fővám tér forgalmának újraszabályozása miatt. Ez év nyarának végétől a pénzügyi tárca helyett a Magyar Újjáépítési Minisztérium végezte a további teendőket. A Fővámház élete gyakorlatilag itt zárult le.

Két évvel később, 1948-ban dőlt el, hogy az épület fog otthont adni az akkor önállóvá vált Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemnek. Az épület belsejét ezért teljesen megváltoztatták: beépítették a mellékudvarokat, a díszudvart pedig megisztották és aulát alakítottak ki benne. A Sóház felől új lépcsőházat építettek. Az Egyetem az 1950. tanévben vehette birtokba új központi épületét. 1952-ben létesült a pinceszinten található egyetemi menza. 1953-ban lifteket szereltek be, 1957-ben a földszinten laboratóriumot, 1963-ban pedig számítóközpontot.

A főépület legújabb rekonstrukciójára a rendszerváltáskor, 1989-90 között került sor: jelentős mértékben korszerűsítették az épületet, gyakorlatilag a teljes architektúrát visszaállították. A díszudvar térhatása visszakapta eredeti formáját, kibontották az elfalazott öntöttvas oszlopokat, a homlokzatot megtisztították, a tetőteret pedig beépítették.

A 2000-es felsőoktatási integráció során egybeolvasztották az Államigazgatási Főiskolával, így a neve Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem lett.

2003-ban a korábban a gödöllői Szent István Egyetem részét képező budai karok (a korábbi Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) is csatlakoztak az egyetemhez, ezt követően vette fel a Budapesti Corvinus Egyetem nevet.

2012. január 1-jével az Államigazgatási Főiskola átkerült az újonnan megalapított Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, így a Corvinus két campuson, hat karral folytatta működését. 2016. január 1-jével az egyetem átalakult, megtartva a gazdálkodástudományi, társadalomtudományi és közgazdaság-tudományi karát, ezáltal visszatérve tradicionális struktúrájához.

2019. július 1-jével az intézmény fenntartói jogai átkerültek a magyar államtól az állam által létrehozott Maecenas Universitatis Corvini közhasznú alapítványhoz. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója lett. A modellváltás állítólagos célja, hogy ez az egyetem a világ legjobb, nemzetközi szinten is elismert és a rangsorokban előkelő helyet elfoglaló intézményei közé kerülhessen. A Corvinus 2030-ra a közép-kelet-európai régió egyik legkiválóbb, nemzetközi egyetemévé szeretne válni a gazdaság- és társadalomtudományok területén.

A Fővámház és a Vásárcsarnok látványa madártávlatból (kép: Google)

Az egyetem nyugodt ritmusú, 170 méter hosszú főhomlokzata a Dunára néz. Középrizalitján tíz oszlopos portikusz van, felette erkéllyel, ennek bábsoros mellvédjén tíz antik istenszoborral. A Fővám téri homlokzat középtengelyében ugyanez a motívum ismétlődik, de csak hat oszloppal, és az erényeket allegorizáló hat szoborral. A déli homlokzat szobrai magyar ősfoglalkozásokat ábrázolnak. Valamennyi Sommer Ágost német szobrász műve. Az épület belső téralakítása Ybl egyik mesterműve. A főbejáraton át a hatalmas előcsarnokba jutunk, melyből monumentális díszlépcső vezet fel. A díszudvart az egyetem céljára történt átépítéskor, 1952-ben aulává képezték ki.

2021-ben elkezdődött a Sóház déli szárnyában az egyes gépészeti és elektromos műszaki rendszerek felújítása, továbbá az építőmesteri munkálatok.

2022-ben megjelent a pályázat a Sóház északi szárnyának felújítására is. Eszerint a nyertes kivitelező felújítja az alagsori zsibongót, a bejárati főkapukat, a külső homlokzati dísztégla burkolatot pedig javítani kell. A főbejárati kapu melletti dísztégla lábazat sérült vagy hiányozó elemeit a nyertes pályázónak pótolnia kell, mégpedig egyedi gyártású fagyálló klinker dísztéglából.

A munkálatok része az összes szint gépészeti és elektromos rendszerének felújítása, a tantermek világításának korszerűsítése, az irodák, közlekedők és kiszolgálóhelyiségek, oktatási termek festései, burkolatainak javítása vagy cseréje.

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ