IX. kerület, Ferencváros, Vámház körút 1-3.

A Központi Vásárcsarnoknak három szintje van: az alagsori rész a legkisebb és forgalma is alacsony, míg a földszinten hatalmas tumultus uralkodik, s a kereskedelem legjava is itt bonyolódik le. E két szinten többnyire élelmiszereket árulnak. Az emeleti szint pedig tulajdonképpen egy körkörös árkádsor, ahol vendéglátóhelyek és ajándékok sora várja az érdeklődőket. Az emeletről kitűnő rálátás nyílik a földszinti árusítóhelyekre.

Alagsori szint

A pince Pecz Samu elképzelése szerint kettős feladatot látott el: egyrészről az itteni hűtőrekeszekben és a dróthálóval körülzárt raktárakban tárolták az élelmiszereket, másrészt itt helyezték el a csarnok gépészeti berendezéseit. Itt volt a kazánház a három gőzkazánnal – ezek fáradt-gőzével fűtötték az alagsort –, a villamos világítást biztosító gépek és innen indultak az áruszállítást megkönnyítő liftek. A pince szellőzését az alagsori ablakok előtt a külső járdába nyúló aknákon keresztül biztosították.

A felújítást követően az 1994 őszi avatóünnepség után a nagyközönség elsősorban az eredeti szépségükben helyreállított szerkezetekre, a hely stílusához illő pavilonokra, a modern berendezésekre csodálkozott rá. Az igazi változások azonban a színfalak mögött, elsősorban a föld alatti terekben zajlottak. Az építkezés során az jelentette a legfőbb gondot, hogy kezdetben megoldhatatlannak tűnt a Sóház utcai, szint alatti rakodóútvonal megteremtése az ugyanott lévő főgyűjtőcsatorna érintetlenül hagyásával. Az építészek végül úgy döntöttek, az áruszállító teherautókat szolgáló lehajtó-rámpát a csatorna és az épület közé illesztik be. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a csarnok Sóház utcai hosszfőfalát az utcaszint alatt mintegy száz méteren pillérekkel váltották ki. Ennek érdekében a kőlábazat mögé húsz méteres hídtartókat építettek be. Az átalakításnak köszönhetően ma már akár tíz teherautó is lehajthat a pincébe, ahol aztán kényelmesen kirakodhatnak róluk.

Az építkezésnek ugyancsak része volt, hogy a rendezési tervnek megfelelően meg kellett teremteni a kapcsolatot a majdani Dél-Buda–Rákospalota metróhoz kapcsolódó, később megépítendő Fővám téri aluljáróval és a Csarnok térre tervezett mélygarázzsal. Ha ezek megszületnek, a vásárlók egyenesen a pince Pipa utcai oldalára juthatnak belőlük. Mindebből ma még csak az új üzletutca látható: a látogatók elől korábban elzárt területen élelmiszer-áruház, néhány különlegességeket árusító üzlet, és több olyan bolt kapott helyet, amelynek illata a földszinti terekben kellemetlen lenne. Így kerültek le az alagsorba a savanyúságot kínáló pavilonok és a halasok is. A közlekedést mozgólépcsők segítik.

A felújítás nagy eredményének mondható, hogy az egykor oly nagy vitát kiváltó alagutat is helyreállították. A folyosó még a második világháborúban sérült meg, negyven méter hosszan be is omlott. Mivel a Dunán már nem folyik áruszállítás, az alagút új szerepet kapott: segít abban, hogy az élelmiszerszállító útvonalaktól távolabb hagyja el a z épületet a csarnokban keletkező hulladék. A rakparti kaput az eredeti terveknek megfelelően újították fel, még a feliratát is újraaranyozták. A pince biztonságáról egy vízzáró kapu gondoskodik.

A Központi Vásárcsarnok alagsori szintjére a főbejáratok melletti mozgólépcsőkön lehet lejutni, valamint használhatjuk még a földszinti árusítótér szélein található keskeny lépcsőket is. Az alagsorban a Duna felőli (Sóház utcai) oldalon található néhány árusítóhely, míg a Pipa utca felőli oldalon raktárak vannak.

A Vámház körúti oldal mozgólépcsőjét használva a halárusító üzletsorra jutunk. Itt egymást érik a mindenféle tengeri élőlényt árusító kis boltok, s aki először jár itt, hirtelenjében azt se tudja melyik boltban vegye meg a betevőt. Halak hegyén-hátán, élve vagy holtan, nyersen vagy konzervdobozban.

Az alagsori folyosó a főbejárat felől (balra találhatók az üzletek, jobbra a csarnok Sóház utcai fala)

Ami elsőnek szembetűnik ha leérünk, hogy alig látni vevőket. A folyosón csak néhány ember szédeleg, pedig a kirakatok majdhogynem roskadásig vannak tele áruval. Az üresség okára nem jöttem rá. Elképzelhető, hogy az étkezési szokások miatt vesznek a magyarok ennyire kevés halat, vagy pedig mindenkinek megvan a saját beszerzési forrása, s a Vásárcsarnok halfolyosóján csak a környékbeliek és a turisták fordulnak meg.

Halak egészben, filézve és lefejezve

Az alagsorban szakaszosan váltakoznak a folyosóra nyíló és a beugrókba nyíló pultok, ahol egymás mellett és szemben is található egy-egy üzlet. Azt tudom, hogy az árusítást megpróbálták kategóriák alapján elosztani az épületben, csak azt nem értem ennek mi a logikája: ugyanis az egymás mellett elhelyezett, azonos portékát áruló boltok vagy egymás konkurenciái lesznek, vagy szigorúan megegyezésen alapuló "csendestársak".

A folyosó oldalában nyíló egyik beugró boltjai: kettő a széleken, egy pedig a folyosóval szemben

A magyarok átlag halfogyasztása állítólag lassan, de biztosan elindult felfelé, és éves szinten nagyjából 30 dekával fogyasztunk több halat, mint tettük ezt tavaly ilyenkor. A nagy kérdés az, hogy vannak-e olyan kereskedők, akiktől igenis minőségi, friss és megbízható halat tudunk vásárolni, és ki tudják-e szolgálni a megnövekedett igényeinket? Sajnos nincs tengerünk és kis ország vagyunk, s ez rányomja bélyegét arra, hogy az átlag halkereskedések termékkínálata (legyen az egy nagykereskedelmi áruházlánc halas-pultja vagy egy vásárcsarnok átlag halkereskedője) nem akar vagy nem tud lépést tartani a megnövekedett fogyasztói igényekkel, és nem emeli be a szortimentbe a különlegesebb halakat. Valószínűleg a magyar átlagkeresetből ezt nem is lehetne működtetni.

Az egyik bolt krétával telefirkált táblájára a következő árakat jegyezték fel: Füstölt halak: pisztráng 3900 Ft/kg, hering 2900 Ft/kg, hering filé 3200 Ft/kg, makréla 3700 Ft/kg, makréla filé 3900 Ft/kg, lazac filé 6600 Ft/kg; továbbá: fekete kagyló 2100 Ft/kg, vongole 2500 Ft/kg, tenger gyümölcse 3500 Ft/kg, garnéla 5100 Ft/kg...

Az alagsori folyosón továbbhaladva, a halas-pultok után a savanyúságárusokhoz jutunk. Itt szintén csak hébe-hóba látni néhány embert, bár az is lehet, hogy csak ott jártamkor pangott a vásárlási kedv. A pultok mindenesetre roskadásig tele vannak mindenféle savanyított zöldséggel, a hűtők pultjainak tetején pedig jópofa kis savanyúságos üvegek sorakoznak.

A savanyúságos pultok sora

Az egyik bolt árukészlete

A Stark Sauer Kft. savanyúságos boltja mellett található a Solvent Kereskedőház húsboltja. Ez utóbbi 1870-ben alakult Pesten, mint bélfeldolgozó- és kereskedelmi cég, s azóta családi vállalkozásként működik. A cég a hosszú évek során folyamatosan szélesedő termékkörnek, bővülő választéknak és a felhalmozódott tapasztalatnak köszönhetően immár a legnagyobb tradícióval rendelkező élelmiszeripari beszállító, s vevőköreik között megtalálhatóak a Pick, a Gyulai Húskombinát és a Sága is. A részvénytársaság kereskedelmi főtevékenysége mellett növekvő mértékben saját termelő tevékenységet is folytat, elsősorban a természetes bél feldolgozása, osztályozása, illetve az ipari fűszerkeverékek gyártása területén. A Vásárcsarnokban található boltjukban számtalan műbelet és igazi belet is kapni, valamint az ezekbe töltött kolbászokat és szalámikat, valamint hentesárut is.

Savanyúságosok kínálata

A folyosón tovább haladva sajnos látunk pár üresen álló üzlethelyiséget: pár éve még itt volt az Ázsia Bt. fűszerboltja is, amelynek cégtábláját a mai napig nem vették le. Magam gyakran jártam ide fűszerekért, s a bolt anno még jelentős forgalmat generált az alagsorban, de aki keresné az ne szontyolodjon el, mert a bolt nem zárt be csak elköltözött, méghozzá a Vásárcsarnok mellé, a Pipa utca sarkára.

Az üres üzlethelyiségek mellett elhaladva a Vásárcsarnok utolsó negyedébe jutunk, ahol különféle háztartási portékát, lábasokat, késeket, reszelőket, gyalut, fakanalat, szőtt kosarakat árulnak, no és táskákat is, képeslapok társaságában. Mindezt roskadásig megrakodott asztalokon.

Az alagsori folyosó vége felé: háztartási eszközök garmadája

A mozgó pultokon túljutva érünk el a Vásárcsarnok hátsó mozgólépcsőjéhez: itt korábban az egyik áruházlánc üzlethelyisége volt, de a legutóbbi információm szerint most a 4-es metró lejárata készül a színfalak mögött. Ettől pár méterre nyílt meg a Steak Shop húsboltja, ahol kifejezetten steak-húsokat forgalmaznak meglehetősen bő választékban.

A Steak Shop első nekifutásra egy átlagos kis húsboltnak tűnik

A Steak Shop árukínálatának egy része

A Steak Shopban a steak-húsok mellett többféle húskészítmény is kapható, például különféle hentesáruk és kolbászok is. A kolbászok közül a Tarjáni csípős mangalicakolbászt és az István Gazda féle kolbászokat emelném ki. Ez utóbbiról elmondhatjuk, hogy saját disznó inazott húsából, csabai recept alapján készítik, s adalékanyagokat nem tartalmaz. A kolbászt előző nap vágott magyar disznóból készítik, a húst durvára inazás után saját zsiradékával keverik, majd egyedi módszerű füstölés útján tartósítják. Csípős és csemege változatban kapható.

A pultban ABC-sorrendben, múzeumi rend közepette mutatják be (árusítják) a steaknek való húsokat

Ami a hűtő pultján és afölött látható

A húsboltot elhagyva a hátsó mozgólépcsőhöz jutunk, amely alatt valamiféle poros sziklakert és néhány pad foglal helyet. Mivel ezen a részen egy ajándékbolton és egy sajtbolton kívül már gyakorlatilag nincs semmi más, ezért utunkat a felszín felé törve folytatjuk, ahol a menetrendszerinti tumultus fogad minket :)

Földszint

A Vásárcsarnok földszintjén zajlik a nagy-nagy kereskedelemi kavalkád nap mint nap, s aki ebbe a "szentélybe" belép, garantáltan elcsodálkozik azon a pazar látványon, ami elé tárul. A Vásárcsarnok csarnokában állva az ember tekintete belevész abba a szín kavalkádba, ami a különféle pultok és üzletek portékái felől árad. Bárhonnan is toppanunk be a csarnokba, elveszünk a bőséges kínálat zűrzavarában: zöldségesek, hentespultok, különféle húsüzletek, pékáruk és tejtermékek garmadája sorakozik előttünk, az ajándékboltok kínálatáról már nem is beszélve. Itt, a földszinten van a csarnok szíve, a pezsgés, a választék, az élet. Felsorolni is nehéz, hogy mi minden kapható itt, bár az is igaz, hogy leginkább a külföldi turisták számára lett kialakítva minden.

A hátsó kapun belépve félhomályos környezetben botorkálhatunk

A csarnok hátsó bejárata mellett mozgólépcső, portásfülke, irodák és mosdók találhatók. Ide helyezték el azokat a vitrineket is, amelyekben mindenféle ehető és mérgező gombák ismertető preparátumait láthatjuk. Elvileg ennek alapján az ember meg tudja állapítani, hogy az általa gyűjtött gomba ehető-e vagy sem, de inkább azt ajánljuk, hogy az erre szakosodott szakértőt kérjük fel a bevizsgálásra. Ilyen installáció egyébként a Fehérvári úti vásárcsarnokban is kihelyezésre került. A legnagyobb hibája az itteni kihelyezésnek az, hogy teljes homály fedi, s lámpák híján alig látni belőle valamit. Persze, miután a szemünk hozzászokott a félhomályhoz azért felismerni a vitrinek tartalmát, de áttekinthetőbb és szebb lenne a kiállítás, ha LED-lámpák alá helyezték volna el őket. Bővebben lásd Gombák című boxunkat!

Az ehető és mérgező gombákat bemutató vitrinek egy része

A földszinti részen nincs meghatározó rendszer az árusítóhelyek tartalmát illetően: zöldséges után ajándékbolt, utána egy hentes majd szalámi üzlet, mellette tejbolt vagy pékáru bolt követik egymást. Ha rászánunk egy kis időt, akkor alaposan végigjárva a helyet, hamar kiismerjük a helyet a forgatagban.

Az ajándékboltok egyike

A földszinti ajándékboltok igazából nem a klasszikus értelemben vett ajándékokat árusítják, hanem a magyar étel-alapanyagok jellegzetességeit, turistacsalogató külsőbe öltöztetve. Látványra keleti bazárhangulatú az összkép, de közelebbről megvizsgálva hamar szembetűnik, hogy ezek bizony a magyar konyha elengedhetetlen fűszereit rejtik magukban. Leginkább a hungarikumnak számító magyar fűszerpaprikák találhatók meg a kínálatban, s ezek is mindenféle súlyban, formában vagy kiszerelésben. Van itt fémdobozos változat, liszteszsákot imitáló kis vászontartók, tubusos krémek vagy darált üveges formák, tasakosak és konzervek is; a lényeg itt a magyar csípős vagy édes (csemege) paprika. Túlnyomórészt eköré épül fel az egész kirakat.

Fűszerpaprika minden formában és mennyiségben

A fűszerpaprikákon kívül persze kapni itt mást is: hegyekben áll a gänseleber, azaz a 2013 óta hungarikumnak számító libamájpástétom, amit a fekete színű konzervdobozáról már messziről felismerni. Az itthonotthonvan.hu szerint "a sült libamáj receptjét már az 1500-as években Bornemissza Anna által készített receptkönyvben is megtaláljuk. Ez is bizonyítja, hogy Magyarországon a hízott libatenyésztés több mint négyszáz éves múltra tekint vissza. A hízott libamáj királyi étel és hungarikum. Olyan csemege, amelyet a külföldiek keresve keresnek a hazai étlapokon, s az itthoni gourmet-turizmus legfőbb mozgatórugója. Védjegy, mert a magyar libamáj világhírű. Szívesen fogyasztják Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Spanyolországban, Kanadában, Szaúd-Arábiában, de kedvelt ínyencség a távoli Kínában és Japánban is. Az 1800 tonnás hazai termelés a világtermelés több mint nyolcvan százalékát adja".

Libamájkonzervek hegyén-hátán

A pulton egyébként szárított, fűszerezett gombák is megtalálhatóak, csakúgy, mint a különféle ízesítésű tubusos húskrémek, a magyar termelői méz vagy a pálinka. Igaz, itt nem olcsó az áru, de ki ki ízlése és tudása szerint vehet igazi ajándéknak valót hazai vagy külföldi ismerősének ajándékba. A Chili Trade Kft. paprikakrémes ajándékcsomagját és kék-fehér dobozos fűszerpaprikáját vihetik haza konyhájukba azok a turisták, akik igazi hungarikumot szeretnének beszerezni látogatásuk során. (lásd: ajándéktárgyak).

A földszinten emellett több pékbolt és tejtermékeket árusító üzlet is van, ahol olcsóbb és drágább termékek közül válogathatunk. A főbejárat környékén pékáru és sajtbolt a jellemző, míg beljebb teljes házi tejet és vajat kaphatunk.

Vaj a pulton (olcsóbb, mint a bolti csomagolt)

Emeleti szint

A galériára felvezető lépcsők megmászása után érdemes megállni egy pillanatra, mert visszafordulva, a magasból láthatjuk az épület masszív szerkezetét és az alatta sorakozó pavilonok csoportjait. Ha beteltek a látvánnyal, az emeleti szinten sok-sok érdekességet találhatnak.

Az emeleten leginkább ajándéktárgyakat, hímzett, csipkézett ruhákat és terítőket találunk, valamint itt kaptak helyet az étkezők, kávézók, sörözők és egy étterem is (jelenleg átépítés alatt).

Az emeleti körfolyosóról lépcsők vezetnek le a földszintre

Végül, ha már körbejárták az épületet, és szívesen megpihennének, akkor sétáljanak el a lángossütő, kolbászsütő vagy a halsütő standok előtt, ahol az ínyencek is megtalálják a kedvükre való mennyei csemegét. Ha mi magunk semmit sem szeretnénk vásárolni, akkor is megéri körbesétálni, mert elég pár perc, hogy magunkba szívjuk a helyi élet pezsgését és megismerkedjünk egy lenyűgöző épülettel.

Étkezés

A Központi Vásárcsarnok emeleti szintjén találhatók a vendéglátóhelyek, mint például a sörözők, kávézók vagy a lángost árusító üzletek sora. Az amúgy is keskeny függőfolyosón hömpölygő tömeg az étkezőhelyek környékén sajnos torlódást okoz, ezért aki arra jár, kénytelen lelassítani és kissé tülekedve továbbhaladni célja felé.

A különböző büfék sora

A magyar konyha jellegzetességei

A büfékben a magyar konyha jellegzetességeit kapni, úgy mint sült csirke, sült krumpli, sült kolbász, sült hurka, töltött káposzta, párolt káposzta, rizs, stb., stb. Itt ugyanazt kapja a vásárló, mint bármely más vásárcsarnokban vagy piacon, annyi különbséggel, hogy a Központi Vásárcsarnok egy, a külföldi turisták számára kialakított kirakat, és az árak is ehhez mérten magasak.

Nem hinném, hogy az étel itt finomabb lenne, mint máshol, de mindenképp látványos. A külföldieknek kell mindez, ha már a magazinok ezt a helyet reklámozzák számukra. Ha az épület jellegét nem számítjuk, akkor étkezés szempontjából elmondható, a Fehérvári úti vásárcsarnokban nagyobb a választék és jóval olcsóbb is minden (a 47-es villamos épp arrafelé megy).

Ahol azok a nagy és tömött lángosok készülnek

Aki szeretné megkóstolni a Vásárcsarnok különlegességét, a mindent bele lángost, annak ajánljuk --- XY néni --- büféjét, ahol a szemünk előtt sütik és tömik a turisták szája íze szerint kialakított ételt. Itt mintegy 30 féle variációban készülnek a lángosok: a lista a sima fokhagymás, sajtos-tejfölös lángostól indul, a gombás, káposztáson át folytatódik a virslis, kaviáros vagy baconös lángosig bezárólag. Az ár a 290 forintostól a 900 forintosig terjed, de az ún. Rusztikus Lángos ára 990-1290 Ft között mozog. Ez utóbbiban található juhtúró, csirke gyros, bacon, gomba és hagyma is. A turisták meghalnak érte, és többen le is fotózzák, amint az előttük lévő forró fémlapon éppen készül a különleges étel.

Méz

Mint minden más áruféleségből, a különböző méztermelők mézeiből is temérdek féle áll a rendelkezésünkre: lépszelet, propolisz, selyemfű méz, medvehagyma méz, gesztenyeméz, akácméz, virágméz, napraforgóméz, repceméz, hársméz különféle kiszerelésben.

Szárított gombák

A szárított gombák közül számtalan fajta van forgalomban, ennek ellenére csak vargányával találkoztam a Vásárcsarnokban. Február lévén lehet, hogy a készletek már kimerültek? Vargányából viszont nagy mennyiségben kaphatunk.

Gomba-installáció

Mint lapunk elején már említettük, a Vásárcsarnok hátsó bejáratánál található néhány vitrin, ahol az ehető és mérgező gombák egyes fajtáit mutatják be élőhelyük szerint csoportosítva, mint például lomberdei, fenyőerdei vagy réten növő gombák. Hasznos kis útmutató ez, hiszen nem csak felismerhetjük általa a veszélyes gombákat, de a temérdek fajta egymás mellé helyezve kis rálátást biztosít a gombafélék sokszínűségére.

A közismert gombák között akad néhány érdekes vagy szokatlan gomba fajta is, mint például a lila pénzecskegomba vagy a fodros káposztagomba. Ezek a kucsmagombához és az óriás pöfeteghez hasonlóan rögtön felismerhetőek, de azért azt ajánljuk, hogy leszedés után és fogyasztás előtt mindenképpen mutassák meg azt egy gombaszakértőnek. Már csak azért is, mert lehet, hogy védett gombáról van szó.

Lila pénzecskegomba és fodros káposztagomba

A lila pénzecskegomba ehető, de étkezési szempontból jelentéktelen, apró termetű gomba. Júliustól októberig savanyú talajú lomb és fenyőerdőkben gyakori, gyakran mohapárnákban találhatjuk, sokszor seregesen növő, nem ritka faj. Más pénzecskegomba fajokkal könnyen összetéveszthető! A fodros káposztagomba feltűnően nagy testű gomba, átmérője elérheti akár a fél métert is. Színe halvány krémszínű, termőrétege szalagszerűen tagolt, a lebenyeinek ellaposodó vége barnás árnyalatú. Csak a fiatal, még krémszínű, törékeny példányai ehetők, mert később a termőrétege megkeményedik, és keserű lesz. A begyűjtött gombát alapos mosás után apróra kell törni, lisztbe forgatva kisütni, vagy fokhagymás tojásrántotta készíthető belőle.

A fenyőerdei gombák vitrinje

Az erdei szömörcsög fallosz formájú külseje miatt különböző elnevezésekkel illették, például szemérmetlen vagy szemtelen szömörcsög. Részben a föld alatt elhelyezkedő fiatal termőteste tojás alakú, és zárt burokban van. A burok középső rétege vastag, zöldes színű, szivacsos-kocsonyás állományú. A gomba ilyenkor még szagtalan. Ebből az úgynevezett boszorkánytojásból néhány óra alatt kifejlődik a teljes gombatest. A többé-kevésbé hegyes, harang alakú, csupán 3-4, néha 5 centiméter széles kalap a kucsmagombákra emlékeztet, de külső felülete, a spórákat tartalmazó termőréteg feketés-zöld színű, és hamar elnyálkásodva erős dögszagot áraszt. Fehér hengeres tönkje 30 centiméter hosszúra is megnyúlik. Az erdei szömörcsög kellemetlen szaga miatt eltántorítja az embereket a fogyasztásától, pedig forrázás után ezt a szagot elveszíti. A gomba tetején található "süveg" felhasználhatatlan, a tönköt egyes vidékeken nyersen eszik, máshol ecetes savanyúságként használják fel, íze a retekre emlékeztet. A fiatal, burokba zárt példányok, az ún. "boszorkánytojások" többféleképpen felhasznáhatók, salátának, vagy különböző mártásokkal fogyasztják.

Erdei szömörcsög és óriás pöfeteg

Az óriás pöfeteg a tápanyagokban gazdag réteken, legelőkön, kertekben, erdőszéleken fordul elő leggyakrabban. Egész Európában előfordul, de nem mindenhol gyakori. Akár 40 centiméteres átmérőjűre és több kilogramm súlyúra is megnőhet. Fiatalon külső felszíne fehér és finoman pelyhes, később megbarnul. Belső spóratermő rétege kezdetben fehér, majd ez is megbarnul, és porszerűvé válik. Fiatal fehér, rugalmas húsú példányait kell gyűjteni, amelyeknek bőre könnyen lehúzható. Tisztítás, felszeletelést követően, vajban párolva, rántva vagy bundázva fogyasztható. A pöfetegeknek több ehető fajuk van, amelyek kisebb átmérőjűek, méretük a 6‑8 cm-t nem haladja meg, de nem szabad összetéveszteni a gyilkos galóca, fiatal, még burokba zárt példányaival. A pöfetegféléknek mérgező fajai is vannak, amelyeknek felszíne barnásabb, repedezettebb, és húsuk szürkés, szürkésbarna, vagy fekete. Egyikük például az áltrifla.

Akit érdekel még néhány különleges gombafajta, az a Vásárcsarnokban lévő vitrinekben végignézheti őket. A gombák leírását a Wikipédiáról lestem. Sajnos a nevükön és fogyaszthatóságukon kívül a gombákról egyéb ismertető nincs kitéve.

Szárított magvak és aszalt gyümölcsök

A főbejárat után, a jobb oldali folyosó elején van egy kicsiny pult, ahol szárított magvakat, gyümölcsbeleket és aszalt gyümölcsöket kapni. A választék nem túl nagy, de a magyar konyha szükségleteihez mérten épp elég. Ilyenek, mint például a hagyományos dióbél, a pekan dió, a kesu dió, a para dió, a szezám mag, a makadámia, a pisztácia, a mogyoró vagy a mandula.

Ajándékok

A Központi Vásárcsarnok ajándékboltjai közül szinte mindegyik ugyanazt a portékát kínálja eladásra, de ez érthető is akkor, ha tudjuk, hogy egy-egy tulajdonos több bolt tulajdonosa is. Ha valaki nem vásárol az egyik pavilonban, majd megveszi a másikban. Egyikben ez a termék az olcsóbb, a másikban meg az.

A földszinten míg élelmiszer jellegű ajándékokat kapunk - úgy mint fűszerpaprika vagy méz, s ezeket is mindenféle színű és méretű kiszerelésben -, addig az emeleten azokhoz az ajándékokhoz juthatunk, amelyek díszként, játékként vagy egyéb használati tárgyként hasznosulhatnak.

Mindenféle Budapest témájú kulcstartó (Budapest feliratú, paprikás, lánchidas, stb.)

A kötelező kellék: Budapest feliratú és témájú bögrék, poharak és tányérok

Faragott Télapó figurák, a hasukon különféle vallásos jelenettel, valamint színes zenélő körhinták, szintén fából

Az egyik kedvencem a fából faragott kis Télapók (vagy Mikulások), amelyek hasa különféle vallási, illetve bibliai jelenetet ábrázolnak. Érdekességük e figuráknak, hogy nem csak színükben, de kalapjukban, öltözékükben, botjukban és szakállukban is különböznek egymástól. Az árát nem néztem, de ígérem bejegyzem, ha legközelebb arra járok.

Hűtőmágnesek széles választéka

A hűtőmágnes kötelező darabja a kínálatnak, de sajnos nincs közöttük egyetlen egy egyedi darab se. A képeslapképet mutató, régi Budapest-fotós hűtőmágnesek jópofák, de az unalomig ismert Országház, Hősök tere fényképek már közhelynek számítanak. Ha a cseheknél lehet Kisvakond, nálunk miért nem lehet valami hasonló? Pedig mesehősökből mi sem állunk rosszabbul, mint más nemzetek fiai: Süsü, Pom Pom, Kockásfülű nyúl - hogy csak párat említsek meg. Jó ötletnek tartanám a hivatalos Budapest feliratot (lásd itt) és a város címerét is, de sajnos ezeket nem kapni. Az Országházat és a Hősök terét ábrázoló mágnesekkel csak az a gond, hogy minőségében olyanok, mintha egy sima képeslapot ragasztanék a hűtőre.

A textiles pavilonok sora

A matyó hímzéses házi áldás többféle nyelven a nagy magyar és a kis magyar címerrel, valamint képeslapok és kötények

Fából készült figurák széles választéka

A figurák nem csak tetszetősek és viccesek, de az áruk is kedvező a hely rangjához mérve

Továbbhaladva a soron, láthatunk még Welly márkájú fém autómodelleket (leginkább a volt szocialista országok autóremekeit), üvegbe gravírozott Budapest műemlékeket (például Lánchidat és Halászbástyát) vagy autós fémbögréket, amelyekből elképesztő választék áll a rendelkezésünkre.

Valaki úgy érezte van esélye a festett, felakasztós tojáshéjaknak is, így egy egész pultnyit találunk az autók mellett mindenféle színben és témában. Első ránézésre nekem a lila alapszínre festett, népviseletbe öltözött figurák tetszettek, de jó pofák még a "baromfiudvar lakói" és a "madárvilág" sorozat bármelyike is. Ezeknek darabja 800 forintba kerül, s bár nem olcsó, a karácsonyi fenyőfának biztosan a legszebb díszévé válhatnak.

Nagyon tetszenek még - a földszinten is kapható - faragott, festett dísz evőeszközök, mint fakanál vagy favilla. Ezekből is többféle kapható. Az egyik anyagában kezeletlen, nyers fa, amelynek csupán a nyelét faragták és festették népiesen öltözött figurákká, mindenféle magyar népi motívumokkal körítve, a másik pedig piros vagy fehér vászonzsákos fűszerpaprika mellé adott, festett fejű fakanalat takar. Némelyik csomag kis fűszerszóró lapátocskát is tartalmaz.

Hogy mindezek mennyire lehetnek mindennapi használati tárgyak, nem tudom, mindenesetre jó néhány mosogatást biztos kibírnak. Mint dísztárgyak tényleg szépek, de magam felesleges porfogónak vélem őket, ha csak a falon lógva árválkodnak. A vászonzsákok is jó pofák, de ha kiürülnek, vajon mit csináljunk velük? Töltsük meg műanyag tasakos paprikával? Mivel a fűszerpaprika a nem megfelelő tárolás alatt könnyen megromlik, ezért kétlem, hogy érdemes volna ezekben tartani a fűszerpaprikát. Épp ezért magától értetődő, hogy inkább a rendesen lezárható, dobozos változatot vigyük haza.

Hogy ajándéknak számít e vagy inkább egyszerű élelmiszernek, nem tudom, de megemlíteném a Chili-Trade kft. által gyártott, díszdobozos fűszerpaprikát is, amely többféle kiszerelésben kapható a Vásárcsarnok pultjain. Szerintem küllemében a legszebb ajándék, amit a csarnokban kapni lehet. Ebből is többféle változat létezik, s ha választani kellene, nem tudnám megmondani, hogy melyik legyen az.

A kék-fehér dobozos változatok

A Chili-Trade kft. fűszerpaprikái garantáltan magyar paprikából készülnek, szigorú ellenőrzés mellett. A paprika termesztéséről és feldolgozásáról egy átfogó cikket olvashatnak honlapunkon a Fűszerpaprika című oldalon.