A Szent István Kórház, eredeti nevén Szent István Közkórház egy nagy múltú egészségügyi intézmény, amelyet 1885-ben építettek Hauszmann Alajos tervei alapján. A kórház jelenleg a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház és Rendelőintézet részeként üzemel.
A főváros tanácsa 1876-ban határozta el a kórház építését és 1880-ban Hauszmann Alajos pályanyertes tervét fogadta el, őt bízta meg az építkezéssel, amelyre az 1881-ben felvett hatmillió forintos kölcsönből egymillió pengőt engedélyezett. A Hausmann Alajos tervei alapján épített kórház nyolc paviIlonból állott és 656 ágya volt. Az építkezés 1,400.000 forintba került, három'esztendeig tartott.
A Szent István Kórház és a Szent László Kórház környéke egy 1886-os térképen
(ekkor e terület még a Főváros határának számított, amelyről a Határ út neve is
tanúskodik)
A fertőző betegek külön
közkórházban történő ellátása akkor vette
kezdetét a fővárosban, amikor az "Üllői úti
barakk-fiókkórházbór" a nem fertőző betegeket
1885-ben áttelepítették az "Üllői úti Új
Kórház"-ba. A barakk-fiókkórhézat 1869-ten
vásárolta meg a Tanács. Eredetileg katonai
raktár célját szolgálta a IX. Markotányos út
3. szám alatt, az Üllői úti vámsorompók előtt.
Az 1866-os kolerajárvány idején a barakk-kórház
gyógyszerésze Pintér Pál, az itt végzett
áldozatos munkáját nekrológja is kiemeli. A
pajtaszerű épület kórházi célokra egyáltalán
nem felelt meg, holott még két fertőző osztály
ott tovább működött. |
Az Üllői úti Új Kórház (a mai Nagyvárad térnél) 1891-ben
A kórház főbejárata 1900-ban
1906. májusában Ferenc József király meglátogatta a
kórházat.
1907 és 1966 között Gyermekosztállyal is működött az
épületekben, ez később önállósult Apáthy István Gyermekkórház néven.
1911-től fiókkórházként a Telepy utcában egy újabb épület is a kórház
kezelésébe került. 1919-ben már 800 ággyal működött az intézmény. 1922
és 1924 között itt találtak helyet a felvidéki elcsatolásokkal
kapcsolatban a később Pécsre költözött pozsonyi Erzsébet Tudomány
Egyetem Sebészeti Klinikájának is. 1932-ben a Bajcsy-Zsilinszky kórház
létrejöttével megszűnt a Telepy utcai fiókkórház. Az alapításától
1935-ig eltelt 50 évig körülbelül 830.000 beteg fordult meg a teljes
kórházban.
A II. világháború alatt tovább működött az intézményt, de 1944-ben a
bombatámadások miatt több osztályt a pincehelységekbe telepítettek. A
világháború után megindultak a fejlesztések és 1946-ban 21 épület 43
kórtermében már 1532 kórházi ágyon kezelte 60 orvos, 143 ápoló és 90
szerzetes nővér a különböző időpontokban látogató 38.707 beteget.
1952-ben új fül-orr-gégészeti osztály, 1957-ben kardiológiai
laboratórium nyílt, amely később Országos Kardiológiai Intézetként
önállósodott. Az 1960-ban 75 évessé vált kórház emlékkönyvet adott ki
múltjáról.
2007. június 30-án a Szent István Kórházat és a Szent László Kórházat,
valamint a Merényi Gusztáv Kórházat és a Jahn Ferenc Rehabilitációs
Centrumot egyesítették. Az így létrejött nagy kiterjedésű Fővárosi
Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház és
Rendelőintézet a 2010-es évek közepén évente mintegy 140.000 beteget
fogadott.
A Szent István Kórház látványa a magasból (kép: Google)
Képek
Hamarosan!