A sörgyár 1912-ben épült, amelyet később a Globus Konzervgyár foglalt el. 2009-ben állt le a termelés, a gyönyörű gyárépület azóta gyakorlatilag üresen áll.

AJÁNLÓ

A gyártelep eredetileg sörgyárnak épült 1912-ben, amelyben a Fővárosi Sörfőző R.T. működött.

"Az uj kőbányai sörfőzde, a "Fővárosi Sörfőző R. T. Kőbányán" főraktárát elnyertem, mely vállalat 10 millió korona alaptőkével létesíttetett. Ezen uj sörfőzde .az utolsó évtized legnagyobb ipari alkotása hazánkban, építkezése és berendezése a legmagasabb színvonalon áll, mondhatni, hogy a szakemberek ezen gyár építkezésénél és berendezésénél remekeltek. Általános azon vélemény, bogy a Fővárosi Sörfőző R.T. sörgyára ezidőszerint egész Európában a legtökéletesebben berendezett ilynemű vállalat. Ilyen előfeltételek mellett kétséget nem szenvedhet, hogy ezen sörfőzde gyártmányai elsőranguak lesznek és a legkényesebb igényeknek is megfelelnek, tehát módomban lesz az igen tisztelt vevők igényeit teljes mértékiben kielégiteni. A sörszállitás ez év julius elején fog megkezdődni. Kiváló tisztelettel Schorr Ottó sörnagykereskedő. Telefon 631. Kossuth Lajos-sugárut 4. szám" - újsághirdetés 1916. júliusában.

Az Első Magyar Részvényserfőzde szomszédjában állt egy üres telek, amely az 1867-ben a gróf Károlyi család és néhány terménykereskedő által alapított Király Serfőző és Gőzmalom Rt. tulajdonában állt. Gyár azonban nem épült pénz híján a telken. 1894-ben azonban egy tőkés, zömmel gyárosokból, iparosokból és kereskedőkből álló csoport megvásárolta telket és megalapították a Kőbányai Király Serfőzde Rt.-t. A gyár építése csak 1896-ban kezdődött, a malátagyár építése pedig 1897 végéig eltartott. Kutakat fúrtak és az iparvágányokat is idevezették. A gyár és egységei a Maglódi út 1-3. szám alatt, mintegy 3 hektárnyi területen voltak. A negyedik kőbányai sörgyár 1898-ra tört be a piacra. Király néven jegyzett söre az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. Azonban túl sok volt már a vetélytárs és a három régi sörfőzde sem tudta kapacitását kihasználni, ráadásul az építkezés és a modern gépek, berendezések beszerzése is sokba került. A sör gyártása pedig nem hozott elég hasznot, így a befektetők, hitelezők várták a pénzüket. A társaság így 1900-ban végleg feloszlott, a felszámolás 9 évig tartott. A versenytársak örültek a bukásnak, ezt az is bizonyítja, hogy a három vetélytárs (Dreher, Részvény, Polgári) és a budafoki Haggenmacher konzorciumban 1900-ban megalapították a Kőbányai Malátagyár Rt.-t.

Újság hirdetése 1914-ben

Az első világháború utáni gazdasági visszaesés éveiben még szorosabbra fűződtek az üzleti kapcsolatok is. A Dreher Antal Serfőzdéi Rt. 1923-ban érdekközösségbe lépett az Első Magyar Részvényserfőzde Rt.-vel és a Haggenmacher-féle sörgyárakkal. Létrejött a "Concentráció", amelynek révén nemcsak az üzemekben felhalmozott értékeket sikerült átmenteni, hanem egyes felszabadult gyárépületeket más célra is felhasználhattak.

Újság hirdetése 1921-ben

Dreher Jenő 1926-ban úgy döntött, hogy minden Magyarországon kívüli Dreher tulajdont elad, még a Dreherek első gyárát, a schwechatit is. Az ebből befolyt pénzből - a gazdasági recesszió ellenére - egymás után vásárolta fel a sörgyárakat.

A gyár 1927-ben

1928-ban beolvasztotta a kanizsai Király Serfőzde Rt.-t is. Házat vett a Mártonhegyen és a Belvárosban. Restauráltatta és korszerüsíttette a martonvásári kastélyt, és felépíttette a kiskastélyt, amit nászajándékul adott Anna Mária lányának. 1933-ban létrejött a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt. a Dreher Antal Serfőzdéi, az Első Magyar Részvényserfözde, a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Rt. és a (Liebig Budapesti Textilmüvekből alakult) Dreher-Haggenmacher Textilmüvek fúziójával.

Újság hirdetése 1924-ben

A gyárépületet 1943-ban vásárolta meg a Dreher Sörgyárak Zrt., később pedig a mai Globus Konzervipari Rt.-hez került.

2002-ben a májusi hónap nagy változást hozott a vállalat életében, ugyanis a GLOBUS a francia CECAB csoport leányvállalataként működött tovább, s az igazgatóság kezdeményezésére, a közgyűlés jóváhagyásával 2006. augusztus 22-től a Budapesti Értéktőzsdéről a társaság részvényei kivezetésre kerültek.

2009. júliusában a Globus eladta a Globus Védjegyet a konzervált hústermékek tekintetében a készételek, löncs-és vagdalthúsok, szendvicskrémek és pástétomok kategóriában a csehországi Hamé a.s. részére. A gyárban a termelés 2009-ben szűnt meg, amikor a cseh cég bezárta a gyárat. A Globus székháza ugyanakkor továbbra is a telep területén van.

2010 január 1-jétől új struktúrában működik tovább a vállalat. A Globus Zrt. 100%-os leányvállalata, a Globus Konzervipari Zrt. gyártja, valamint forgalmazza a zöldségkonzerveket.

Sokan még a mai napig is azt hiszik, hogy ha Globus-t vásárolnak, védik a hazai termékeket, magyar termelőktől vásárolnak, magyar dolgozók munkahelyének megtartását segítik elő. De ez nem igaz. Valaha a Globus magyar termék, megbízható hazai minőség volt. 2009 óta azonban a termékek gyártása nem Magyarországon történik, ráadásul még a márkanevet is eladták a cseh Hamé-nak, mely azóta is gyártja és forgalmazza a Globus név alatt futó termékeket. A brand megmentése, a márka magyar kézben tartása senkinek sem állt érdekében, miként az sem, hogy az üresen álló gyárkomplexum rekultivációja megkezdődjön. Összegezve 3 külön kategóriát lehet differenciálni a Globus márka alatt, amelyek már egymástól független vállalatokhoz tartoznak: a különféle szószokat előállító magyar eredetű termékeket készítő brit-holland tulajdonú Unilever vállalat, mára az ő specialitásuknak számít; a többféle, eredetileg magyar kézből származó konzervált húskészítmény, pástétom, amit a cseh Hamé forgalmaz, valamint a zöldség- és gyümölcskonzerveket előállító Globus Konzervipari Zrt., amely francia tulajdonban áll.

2011. október 10-ei kezdéssel kezdték el forgatni a gyár területén Brad Pitt zombifilmjét, a Z világháborút, amely egy moszkvai autógyárat helyettesített. Brad Pitt a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, hogy a "film legnagyobb csatajeleneteit" forgatják itt, és azok a figyelmeztetések is ezt erősítik meg, amelyeket a konzervgyár környékén lakók postaládáiba bedobáltak a produkció munkatársai. Ezek szerint "a film forgatása előreláthatólag az éjszakai órákban zajlik, és bizonyos jelenetekben hang, fény és pirotechnikai eszközök alkalmazása várható". Budapesten augusztus végén kezdődött el a statiszta-válogatás, és a zombi-jelöltek valósággal megrohamozták a felvételinek helyet adó épületet. "A helyszín kiszolgálja a rendező, az operatőr, a forgatókönyv író, a kaszkadőrök és a stáb igényeit. Minden szempontból megfelel" - mondta az amerikai producer.  És bár a forgatás remekül zajlott, a gyárban forgatott jelenetek sajnálatos módon végül nem kerültek bele a filmbe. A World War Z című filmet 2012. december 21-én mutatták be a mozik.

A telep épületein jól látható az építtető Fővárosi Serfőző védjegye, egy kör alakú eozinmázas koszorúban "Véd-jegy Mátyás király” feliratú, Mátyás királyt ábrázoló profilkép, amit a pécsi Zsolnay porcelángyárban készítettek 1914 körül.

2019. májusában védetté nyilvánított több ismert budapesti épületet a Fővárosi Közgyűlés: köztük van a Siemens-irodaház, a Szépilona Remíz, a svábhegyi víztorony és a kőbányai Fővárosi Serfőző gyárépülete. A ma is álló vöröstéglás ipari épületen Mátyás király nagyméretű, Zsolnay cég által készített mozaikdísze látható, amely a gyár védjegye is lett, hiszen itt gyártották a Mátyás sört. A gyártelep meghatározó karakterék a vörös téglaarchitectúra adja. A portaépületként funkcionált egységeket reprezentatív kerítés köti össze. A lakóépületek megjelenése szorosan illeszkedik a gyár stílusához. A ’90-es években a tömb Sörgyár utcai szélén több kis területet leválasztottak a 41037 hrsz.-ú telekből. Az 54/1993. (1994.II.1.) Főv. Kgy rendelettel a Sörgyár főépülete került védelem alá. A védelem kiterjesztése azért vált fontossá, mert a 41037/1-5 hrsz alatt lévő épületek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, beleértve az egykori portaépületeket, a kerítést és a lakóházként funkcionáló épületeket is.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ