A planetárium egy olyan színházszerű intézmény, amely elsősorban a csillagászati témájú ismeretterjesztés, oktatás és szórakoztatás céljait szolgálja. A hazai csillagászati és űrkutatási ismeretterjesztés legjelentősebb intézménye a Népligetben nyílt meg 1977-ben. Terveit Lux László és Tömöry Tamás készítette.

AJÁNLÓ

A legtöbb planetárium fő jellegzetessége a belülről pontosan félgömb alakú kupola. Erre vetítik ki az égbolt csillagait, a bolygókat és egyéb égitesteket. A vetítést egy speciális planetárium-gép végzi, lehetővé téve az égbolt ábrázolását a Föld bármely pontjának és bármely időpontnak megfelelően. Az épület 23 méter átmérőjű kupolájának mesterséges égboltján bármikor bemutathatók a csillagos égbolt jelenségei és mozgásai. Bonyolult szerkezetét a Zeiss Művek készítették. A magyarországi planetárium létesítésének ötletét először az 1920-as években vetette fel Tass Antal, a Svábhegyi Csillagvizsgáló igazgatója.

Az első hazai planetárium-műszer beszerzését Kulin György csillagász szorgalmazta, aki az 1940-es évek elején a Honvédelmi Minisztériumnál kijárta, hogy vásároljanak egy UNIVERSAL-II típusú planetárium-műszert a német Carl Zeiss AG-tól (erről semmilyen más információt nem találtunk - a Szerk.). A műszer 1944-ben érkezett az országba, de hamarosan nyoma veszett a háborúban.

(Kulin György 1935-ben került a Svábhegyi Csillagvizsgálóba. Az itt töltött évek alatt valóságos szenvedélyévé vált a kisbolygók keresése, s a beszámolók szerint 1936 és 1943 között 2229 felvételt készített kisbolygók észlelése céljából. A Nemzetközi Csillagászati Unió Kisbolygó Központja (Minor Planet Center) 21 kisbolygó felfedezőjeként ismeri el Kulin Györgyöt)

Kulin György (1905-1989)

Kulin György később újra próbálkozott és kezdeményezte egy planetárium létrehozását. Ennek eredményeként érkezett a Budapesti Nemzetközi Vásárra (BNV) a Zeiss művek ZKP-1 típusú planetárium-műszere, mellyel 1961-től a Vidám Parkban hét éven át tartottak bemutatókat.

"Az 1961. évi Ipari Vásár egyik kiemelkedő érdekessége a jénai Zeiss Művek planetáriuma volt. Budapest Fővárosi Tanácsa megvásárolta a teljes berendezést, s a Vidám Parkban felállított első magyar Planetárium néhány nap múlva megkezdte működését" - kezdi cikkét a Kelet-Magyarország 1961. január 18-án, majd folytatja: "A Zeiss gyár kétféle planetáriumot gyárt. A dupla vetítőfejes nagyplanetárium 24 méter átmérőjű kupolára 9000 csillagot vetít, többet, mint amit puszta szemmel láthatunk és elénkvarázsolja mind a északi, s mind a déli égbolt eseményeit. A kisplane- táriuníok 6-10 méteres kupolára 5000 csillagot vetítenek, pontosan annyit, amennyit a legjobb szegni ember összeszámolhat az égbolton az Északi Sarktól az Egyenlítőig (a magyar planetárium a kisebbek közé tartozik). A vetítőgép néhány perc alatt lejátssza az égbolt napi körforgását, az égitestek keléséi, nyugvását. mint a Föld tengelyforgásának következményeit. Láthatjuk, hogy a Föld napkörüli keringése során hogyan változik a Nap helyzete az állatöv (Kos, Bika. Ikrek stb ) csillagképei között. A parányi elektromotorral vezérelt vetítöberendezés akár percenként bemutat egy évszakot, s négy perc alatt egy teljes esztendőt. A Zeiss-féle planetárium lényeges vonása, hogy miután valamennyi vetítőlencse helyzete szabályozható, képes bemutatni az égbolt aznapi helyzetét, azt az égboltot, amit a vetítés napján szabad szemmel is láthatnánk. Ezután a mozgásokat felgyorsítva, ebből az alapállásból kiindulva bemutat akár egy teljes esztendőt. Nehéz lenne felsorolni, mire képes még a planetárium. A csillagokkal együtt kirajzolja a kupolára a Tejút ezüstösen csillogó sávját, a szinte megszámlálhatatlan távoli csillag összeolvadó fényét. Távoli világokat is bemutat a planetárium. Felragyog a Nagy Androméda Köd, ez a roppant távolságú csillagsziget, amely éppúgy 100-200 milliárd csillagból áll akár a mi Tejút-rendszerünk".

A Hét című folyóirat szerint a Szovjetuinoban ekkor 143 planetárium működött.

Az egy-csillaggömbös kisplanetárium-műszert 1975-től a Pécsi TIT Stúdióban működtették.

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 1966-ban megrendelt a jénai Zeiss művektől egy korszerű kétgömbös projekciós planetáriumot (MODEL-VI típusú planetárium-készülék), amelyet 1968-tól kezdenek el gyártani, s majd 1969-ben érkezett meg, de akkor még nem volt alkalmas hely a felállítására. A korábbi készüléket a pécsi planetárium kapta meg (a Pécs-Baranyai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kezdeményezésére és gondozásában itt létesült az ország első fix-beállítású, kőépületben elhelyezett planetáriuma).

A Carl Zeiss MODEL-VI (kép: zeiss.com)

A Planetárium új épületének helyszíneként az elmúlt két évtized folyamán felmerült a Margit-sziget és a Gellért-hegy, de mivel ezekre nem kapott a Társulat építési engedélyt, 1971-ben a Népliget mellett döntöttek, ahol 1975-ben kezdődött meg az építkezés Lux László és Tömöry Tamás tervei alapján. Az alapkőletételre 1975. május 28-án került sor.

A TIT Budapesti Planetárium épületét 1977. augusztus 17-én adták át, az első csillagászati műsort augusztus 20-án mutatták be. Az épület pontosan félgömb alakú kupolája 23 méter átmérőjű, alapterülete közel 1000 négyzetméter. Nézőtere 400 személy, elő- és kiállítási csarnoka 500 személy befogadására alkalmas. A Planetárium első igazgatója Ponori Thewrewk Aurél volt.

A Planetárium 1977-ben (kép: Fortepan)
(Pécsen 1975-ben adták át az ország első planetáriumát, amelynek 8 méter átmérőjű kupolája volt)

Az Amerikai Magyar Szó 1977. július 14-én eképp számol be az épület elkészültéről:

"Több évi tervezési es építési munka után elkészült a Budapesti Nagyplanetárium impozáns épülete. A jénai Zeiss Müvek szakemberei jelenleg a fó- muszer szerelési munkálatait végzik es a tervek szerint Alkotmányunk ünnepére, augusztus 20.-ra megnyithatja kapuit a nagyközönség előtt az oly régóta vart Planetarium. A telepelőkészitö munkálatok 1974 októberében kezdődtek. 1975 tavaszara elkészült az épület alapja es 1975 május 28.-án megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel. Az alapkövet Dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT elnöke, Dr. Vonsik Gyula, kandidátus, a TIT akkori főtitkára es Dr. Osztrovszky György, a Planetárium Bizottság elnöke tettek le. Ezt kővetően nagy lendülettel folytatódott az epitkezes. Nem egyszer hazánkban még korábban soha nem végzett építési feladatokat oldottak meg a Kozépuletepitő Vállalat dolgozói. Ilyen volt pld. a külső kupola egyenként kéttonnás, összesen húsz db. óriás tartóivenek a henger alakú körfalra való beemelése, majd a kupola faboritásának, szigetelésének, és végül rézburkolattal való befedésének elkészítése.

Mivel az elkövetkezendő hónapokban és években igen sok külföldről hazalátogató honfitársun kis fel fogja keresni a Planetáriumot, a következőkben műsorainkról es műsorrendünkről adok tájékoztatást azzal, hogy várjuk is sok szeretettel hazalátogató honfitársainkat akar egyeni, akár csoportos látogatásra Planetáriumunkba. Műsorrendünk a következőképpen alakul: délelőtti orakban főként a különböző, előre bejelentett iskolai csoportoknak tartunk iskolaeloadasokat. E- zek szerda, szombat és vasárnap kivételével minden nap de. 9 és 11 órakor kezdődnek. Ugyanezen napokon koradélutan, 15.30 órakor a délelőtti műszakot végzett fizikai dolgozók es szocialista brigádok tagjait varjuk a részükre rendezendő előadásainkra. Szerda kivetelevel minden nap este 18 órakor tartjuk u.n. nagyközönsegi fömüsorunkat, amelyet előre meghirdetünk a sajtó, rádió es televízió utján is.

Turisták es külföldi vendégeink részére előre bejelentett igény alapjan a fenti időpontoktól eltérő időpontokban is szívesen tartunk előadást. Kérjük azonban a hazalátogató vendégeket, hogy igényeiket legalább egy héttel érkezésük előtt az utazási i- rodán keresztül szíveskedjenek bejelenteni a Planetárium titkárságán a 134-075 telefonszámon,- vagy levélben a következő címen: TIT PLANETÁRIUM, 1101 Budapest X. Népliget".

A megnyitót hatalmas érdeklődés előzte meg, a pénztárnál hosszú sorok kígyóztak, mindenki a főváros új látványosságára volt kíváncsi. Igaz, hogy a kezdeti lelkesedés már a második évben csökkent, ám így is több mint tíz éven keresztül ötvenszázalékos volt az előadások látogatottsága, ami tudományos-ismeretterjesztő műsorokról lévén szó, igen magas arányt jelent. Hasonlóan más közművelődési intézményekhez, a Planetárium működését is jelentősen támogatta az állam, 1977-1991 között negyven alkalmazott dolgozott itt, és a belépőkért még 1988-ban is csak 25 forintot kellett fizetni.

A budapesti planetárium belseje
(a valóságban csak kevesen jutnak el az Egyenlítő vidékére, ahol olyan csillagokkal is találkozhatnánk, amelyek nálunk mindig a látóhatár szintje alatt maradnak. Ám a planetárium elvisz bennünket oda is)

A Planetáriumban működött a LézerSzínház, amely első fényszínház előadását Lézerofónia címmel tartotta 1980 áprilisában. A következő 25 évben a közhasznú Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület által fenntartott színházban bemutatott 47 fényjátékot közel 700 ezer néző láthatta. A LézerSzínház 2005 áprilisában megtartotta az egyhetes I. Lézer Fesztivál-t, melyen naponta más-más csoportok által készített lézer-show volt látható. Az évek folyamán a Lézerszínház olyan népszerű előadók és zenekarok fénykoncertjeit mutatta be, mint Mike Oldfield (1983), Led Zeppelin (1987), Genesis (1987), Jean-Michel Jarre (1987), Depeche Mode (1989), U2 (1990), Queen (1991), Madonna (1999), AC/DC (2007).

Ponori Thewrewk Aurél 1981-es nyugdíjba vonulását követően az intézmény igazgatói posztját dr. Horváth András űrkutató-csillagász vette át.

A Planetárium 25 éve alatt mintegy 3,5 millió látogatója volt az intézménynek, nyilatkozta dr. Horváth András, a Planetárium igazgatója 2002-ben.

2005-ben pereskedés kezdődött a TIT és a LézerSzínház között a Planetárium tulajdonjogára vonatkozóan.

2006-ban dr. Lorencz Kinga fizikus vette át a Planetárium vezetését.

Fennállásának 30. évfordulóját egy szakmai találkozó keretében ünnepelte a Planetárium 2007. augusztus 22-én, melyen csillagászok, pedagógusok és érdeklődő fiatalok vettek részt. Az ünnepségen emlékplaketteket adtak át az intézmény korábbi és akkori négy dolgozójának dr. Horváth Andrásnak, aki 25 évig volt a Planetárium igazgatója, Varga Lászlónak, Mátis Andrásnak és Gesztesi Albertnek.[20] Szintén az évforduló alkalmából, 2007. augusztus 25-én 10-15 óráig nyílt napot tartottak, amelyen rövid előadásokat tartottak az intézmény történetéről, technikai hátteréről és műsorkínálatáról.

2008. június 6-án született meg az elsőfokú ítélet a 2005-ben kezdődött perben, mely szerint a TIT felmondása és tulajdoni igénye nem megalapozott. 2008. november 18-án állt helyre időlegesen a rend, a LézerSzínház újra tarthatott előadást a Planetáriumban, de végül csak 2010-ig maradhattak az épületben.

Mivel a Planetáriumban immár közel 40 éve működő planetárium-készülék műszaki élettartamának végéhez közeledik, ezért a jövőben célszerű lenne egy új készülék beszerzése. Korábban Szász Mária és Labádi Zoltán készített terveket a Planetárium fejlesztésére.

Az épület 2015-ös és 2016-os évben történt beázásait követően nyilvánvalóvá vált, hogy a Planetárium teljes körű felújításra és korszerűsítésre szorulna, melynek 2,6 milliárd forintra becsült összegét a többségi tulajdonos saját forrásból nem tudja biztosítani. A telek az államé és a fővárosé, míg az épület 1997 óta a TIT tulajdona 81 százalékban, a magyar állam 19 százalékban tulajdonosa az épületnek. Újságírói megkeresésre az EMMI Sajtó- és Kommunikációs Főosztálya a következő tájékoztatást adta: "A kormány kiemelkedően fontosnak tartja a tudományos ismeretek széleskörű terjesztését, a természettudomány területén a tudás átadását. A Népliget átfogó rekonstrukciója fejlesztési tervében szerepel a Planetárium épületének, műszaki berendezéseinek felújítása. Erről a Kiemelt Beruházások Központja készített előterjesztést, mely várhatóan még idén – vagyis 2016-ban – a kormány elé kerül”.

Az 1329/2016. (VII. 1.) kormányhatározatban, amely "az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól” szól a g) pontban a következő olvasható: "a Népliget fejlesztési tervének elkészítése és a Népliget megújítását szolgáló fejlesztési program megvalósítása”.

A TIT Budapesti Planetárium egy planetárium a Népligetben, melyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) üzemeltetett. A planetárium célja a tudományos ismeretterjesztés szolgálata és az, hogy hidat alkosson a csillagászat és a nagyközönség között. 2010-ig a Planetárium épületében működött a lézer-show előadásairól ismert LézerSzínház.

2016. augusztus 22-én nagy mennyiségű eső esett Budapesten, melynek következtében az épület olyan komolyan beázott, hogy biztonsági okokból be kellett zárni. 2016. október 12-én nyitotta meg újra kapuit a Planetárium, melynek kármentési munkálatait maga az intézmény végezte el. Az épületben bizonyos helyiségek részben vagy egyáltalán nem használhatók és az előadások nézőszámát is 150-re korlátozták a korábbi 350-ről.

Az épület teljes körű felújításra és korszerűsítésre szorul, mert feladatait a kialakult körülmények hatására korlátozottan képes csak ellátni. A rossz állapotok miatt az épület 2017. június 18-án bezárt, újranyitást a felújítást követően 2019-ben tervezték, de a munkák elhúzódtak, 2020 elején egyelőre nincs becslés sem, mikor nyithat újra.

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ