A Hegedűs Ármin, Sterk Izidor, Sebestyén Artúr tervei szerint épített Szent Gellért Gyógyszálló és Gyógyfürdő 1918-ban nyílt meg.
A szecessziós stílusú épület középpontja a hatalmas
kupolával fedett csarnok. A Duna felöli, impozáns kapu két oldalán a
szálloda egyik étterme, illetve kávéháza nyílt. A karzatos előcsarnok, a
társas helyiségek a kor legkiválóbb iparművészeinek keze nyomát viselik. A fürdőépület földszintje
- a terep emelkedését
kihasználva - a szálló első emeletének magasságában helyezkedik el.
Az építkezés az első világháború miatt lelassult és 1918 szeptemberéig a
hotel nem is nyílt meg, amíg a háború véget nem ért. 1919-ben a
Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után a várost megszálló román
csapatok használták, majd a szálloda a nemzeti kormány főhadiszállása
lett.
A Gellért Szálloda 1918 körül
Miután Magyarország önálló országgá vált, a szálloda
korai éveiben olyan sikeres volt, hogy 1927-ben további 60 szobával és
hullámmedencével bővült. Gundel Károly 1927-ben átvette a szálloda
éttermét is. 1934-ben a szálloda egy jacuzzival bővült.
Az épület a második világháborúban súlyosan megsérült. A háború utáni
kommunista megszállók eltávolították a "Szent” szót a szálloda nevéből,
amely így Hotel Gellért lett. A Gellért-hegy felőli szárnyának
helyreállítása 1946-ban kezdődött meg, míg a fő Duna felé eső szárny
munkálatai 1957-ben. A restaurálási munkálatokat 1962-ben fejezték be. A
szállodát 1979-ben felújították.
A Danubius Hotels Group 1981-ben átvette az irányítását, s miután
1992-ben privatizálták a céget, 1996 júniusában meg is vásárolta a
szállodát (magyarán a kommunista "elit" az állami vagyont magánkézbe
játszotta át). A szomszédos Gellért gyógyfürdőt Budapest városa
birtokolja és üzemelteti.
A Gellért Szálloda látványa a magasból (kép: Google)
A szállodában volt minden: női szalon, író-, olvasó- és zeneterem és a hegy felé
nyitott, teraszos vendéglő. A lakosztályok fürdőszobáiba nem csak a
vízvezetéki, de a termál- és a szénsavas vizet is bevezették, hiszen
sokan a gyógyulást keresték a szállóban.
A Gellért Szálló elfoglalta és a mai napig is
őrzi a vendéglátásban azt a helyet, amit eredetileg neki szántak: a
rangsorban Budapest "első" szállodája lett. A két világháború között az
európai hírnevet szerzett Gundel Károly a szálló éttermét az ínyencek
igényeit is kielégítő színvonalon üzemeltette. A különleges
szolgáltatások egyike volt a szálló előtti rakpart és a siófoki
Balaton-part között közlekedő, idényjellegű hidroplán járat.
A patinás szálló számtalan fontos tudományos, kulturális és politikai
rendezvénynek adott otthont, sok híresség lakott a falai között. A
hatvanas években az épület felújítása során az eredeti berendezés
megsemmisült.
Az épület műemléki és építészeti szempontból mintaszerű felújítását
1979-ben Aratóné Fohl Márta és Vadász György építészek tervei alapján
kezdték meg. A múltjára és hagyományaira joggal büszke szálloda régi
értékeinek megőrzése mellett próbál megújulni. Méltó tagja ma a
nemzetközileg nyilvántartott, különleges kategóriának számító Grand
Hotel sorának.
A Hotel Gellért termálfürdőjéről is híres. A szállodához csatlakozó
Gellért gyógyfürdő rendkívül különleges vonzerejét a fedett és
szabadtéri medencék, a hullámfürdő, a napozóterasz és a termálfürdő
jelentik. A pezsgőfürdő üvegtetővel és a hullámfürdővel kedvelt a
szállóvendégek között is. Annak ellenére, hogy a gyógyfürdő
magántulajdonban van, benne a szálloda vendégei kedvezményeket vehetnek
igénybe.
A szállodát szecessziós stílusban építették, néhány biomorf elemmel. A
szálloda keretét képező kúp alakú tornyok messziről megkülönböztethetővé
teszik. Belső terét szecessziós stílusban építették, magas üvegkupolával
és kovácsoltvas díszítéssel. A szálloda recepciójából felvezető lépcsők
díszítése egy üvegablak, amelynek témája az ókori magyar mitológiából
származó csodaszarvas-legenda. A gyógyfürdőben az eredeti szecessziós
díszítés művészi mozaikokkal, színes ablakokkal és szobrokkal valósul
meg.
Képek