1930-ban az Isteni Megváltó Leányai Szerzeteskongregáció Gombos M. Gabriella főnöknő vezetésével megszerezte a Szent Imre herceg útja 5-7. című telket (ma Villányi út), ahol hamarosan építkezésbe kezdett az új iskola létrehozása végett. Az iskola tervezője Fábián Gáspár műépítész volt, a statikai számításokat Baczó Andor okleveles mérnök végezte.

AJÁNLÓ

1930. március 19-én megtörtént az első kapavágás. Az 1931-32. évben a nővérek napról napra bejárták a készülő új épületet. Az intézet neobarokk stílusú háromemeletes épületét 1932 októberében adta át rendeltetésének a fenntartó rend főnöksége. Az épület a művészi szempontokat sikeresen egyesítette a higiénia és modern pedagógia követelményeivel. A leánygimnázium 10 termet, a líceum és német gimnázium 11 tantermet, a népiskola 2 tantermet kapott. Korszerű szertárak, fedett uszoda (364 m2), gyakorló konyha és könyvtár egészítette ki. A diákok által használt kert és a sportpályák területe 2500 m2 volt.

Szent Margit

A tragikus muhi csata után 1241-ben Béla király és felesége, Mária királyné fogadalmat tettek az Úrnak, hogy ha Magyarország megszabadul a tatároktól, születendő gyermeküket teljesen Istennek adják. A kis Margit Dalmáciában született 1242-ben, de a királyi család hazatérte után rögtön (5 éves kora körül) a veszprémi domonkos nővérekhez került.

Királyi apja a Nyulak-szigetén építtetett új kolostort, hogy lányát gyakrabban láthassa. Margit kicsi korától kezdve tudatában volt annak, hogy ő a hazáért kell hogy imádkozzon egész életében. Így hát nem volt hajlandó férjhez menni, bár több kérője is jelentkezett. Szüleivel dacolva letette az örök fogadalmat 1254-ben.

Szülei ezután hosszú ideig nem is látogatták meg. Margit a fogadalom letétele után még többet imádkozott és vezekelt a szerencsétlen magyar népért. Jelmondata így hangzott: "Istent szeretni, magunkat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni!" Ennek alapján nem volt hajlandó semmiféle kivételezést elfogadni, mint királylány, sőt ő szolgált a többieknek. Ő látta el a betegeket és semmiféle nyomorúságtól nem riadt vissza. Éjszakánként gyakran virrasztott és imádkozott, nappal pedig elvégezte akár a szolgálók munkáját is. Nővértársai gyakran megalázták, alamizsnálkodásai miatt rossz szemmel néztek rá, gyakran csak a királylányt akarták benne látni. Margit érezte ezt, de vitatkozás helyett inkább még többet vezekelt.

A kíméletlen életmód azonban gyorsan felőrölte egészségét. Huszonnyolc éves korában halt meg, halála óráját derűs arccal előre megmondta nővéreinek. Remélte, hogy Isten elfogadja őt, mint elfogadta valamikor Krisztus áldozatát, akinek haláláról azt mondja az Irás: "Jobb, ha egy ember hal meg, mintha az egész nép elveszik".

A róla elnevezett gimnáziumban 1932. október 3-án kezdték meg az első tanévet. Az idegen nyelvek alaposabb tanítására Modernnyelvi Középfokú Leányiskola nyílt: a latint felváltotta a német nyelv oktatása, és a 10-14 éves tanulók módosított polgári iskolai tanterv szerint tanultak. A reál- és gyakorlati tantárgyakat német nyelven tanították a diákoknak.

Hamarosan megnyílt a Tanítóképző első osztálya, s az új intézetbe költözött az elemi iskola is. Eddig az intézethez tartozó elemi iskola az úgynevezett Mókusházban működött a Ménesi út 12. szám alatt. Gombos Gabriella főnöknő nevezte így az épületet és a kis elemistákat mindig csak „mókuskáimnak” szólította. Ez lett a később a Tanítóképző gyakorló iskolája.

1934. december 14-én Hóman Bálint kultuszminiszter kíséretével meglátogatta az intézetet Schuschnigg osztrák kancellár és Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter.

Meghatottan köszönte meg a növendékek üdvözlő szavait: „Még sohasem sajnáltam úgy, hogy nem tudok magyarul, mint éppen ma, mert sajnos, nem tudtam a maguk előzékenységét azzal viszonozni, hogy magyarul köszönjem meg kedvességüket, miután olyan szépen üdvözöltek engem anyanyelvemen”. Két nappal később, december 16-án Serédi Jusztinián hercegprímás áldotta meg ünnepélyesen az intézetet.

Az 1936-37-es tanévben a Tanítóképző Intézet 5 évfolyamossá fejlődött, így az első képesítő oklevelet ebben az évben kapták az itt végző tanítónők.

Az 1937-38-as év legkimagaslóbb eseménye az Eucharisztikus Világkongresszus volt. 23 olasz püspököt láttak vendégül 23 tanteremben. Közvetlenül az Eucharisztikus Világkongresszus után indult el 100 tanuló a kéthetes franciaországi tanulmányútra.

Az 1938-39-es iskolaévben Maurer M. Bonaventura általános főnöknő 18 évi munka után megvált a hivatalától. Örökségébe Berghofer M. Berchmana Anya lépett. Ennek az évnek oktatási reformja az iskola szervezeti felépítésében is változásokat hozott. A latint tanító Szent Margit Leánygimnázium mellett az intézetben addig működött a Modernnyelvi Középfokú Leányiskola (10-14 évesek számára). Ezt a Tanítóképzővel összevonva alakult meg a latinmentes nyolc osztályos középiskola; a Szent Margit Nőnevelő Intézet.

Az 1939-40-es iskolaévben gyászolták az iskolalapító rendfőnöknő Steinmayer M. Stanislaa anya elhunytát is. A tanulók a Dunántúlon tettek tanulmányi kirándulást. Nagy esemény volt a visszacsatolt Felvidékre való bevonulás november 4-én, zászlóavatással ünnepelte az iskola. Az 1940-41-es iskolaévben Erdély visszacsatolásával még jobban áthatotta az iskola közösségét a segíteni akarás. Júniusban befejezte működését a gimnázium mellett fennálló Tanítóképző.

Boldog Margitot 1943-ban a Szentatya szentté avatja. Egy hónapig körüljárt a diákok között az iskola birtokában levő Szent Margit ereklyéje (az elhurcolás közben nyoma veszett) és minden nap más osztály fogadta be és köszöntötte.

Az 1943-44-es iskolaévet a közelgő bombatámadások miatt már március 31-én berekesztették a nővérek. Amíg folyt a tanítás, a front közeledtével az ellátó személyzet nem tudta elvégezni a munkát, így a tanulók maguk takarították a tantermeket osztályfőnökeik irányításával.

1944. április 3-án az épület elé és mögé 3 bomba hullott (egy fel nem robbant bombát 2010 nyarán találtak meg az intézet volt kertjében). Több, mint 1700 ablak kitört, a csatorna, a gázvezeték, s a falak megrongálódtak. Az intézetben tartózkodó 150 növendék tanáraival együtt imádkozva az alagsorban élte túl a bombatámadást. Senki sem sérült meg. Április végén a főváros 200 személyes szükségkórházat rendezett be az épületben.

Az 1944-45-ös tanév a gimnázium fennállásának 25. esztendeje volt. Az épület magán viselte az 1944. évi április 3-i bombatámadás okozta sérüléseket. Tanításról szó sem lehetett, mivel az 505. sz. hadikórház foglalta le az épületet.

1944-ben október 3-án indulhatott csak meg a tanítás; de a beiratkozottak harmada jelent csak meg. A légitámadások miatt október 14-én hivatalosan is bezárták a nővérek az iskolát. Budapesten maradt tanítványaik egy része egész december 23-ig szorgalmasan felkereste tanárait, akik tanították őket.

A fővárosban december 22-ig, a belövések szaporodása ellenére a tanulók, még mindig bejártak tanáraikhoz. Aztán váratlanul bekövetkezett a főváros ostroma. A szilveszteri bombázásban az épület nagyon megrongálódott: a színházpadlás beszakadt, közfalak repültek ki, a főfalból is kiszakadt egy rész, a legnagyobb kár a nővérek lakását érte; a harmadik emeleti nagy terem teljesen eltűnt, a lakószobák két sora elpusztult. A háború befejezése után óriási erőfeszítéssel sikerült tető alá hozni az épületet, az ablakokat, ajtókat kijavítani. A könyvtári állomány 20%-a, a szertári állomány nagy része eltűnt.

Nehezen indult meg az 1945-46-os tanév. A Katolikus Tanügyi Főigazgatóságot valósággal megrohamozták a szülők: mindenki katolikus iskolába akarja beíratni gyermekét.

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 75.000/1946. sz. rendelete alapján a 4 osztályos elemi és a 8 osztályos gimnáziumi képzés megszűnt. Életre hívták a 8 osztályos általános iskolát és a 4 osztályos gimnáziumot. Ennek értelmében, a Margit Intézetben az 1945-46-os tanévben 12 általános iskolai osztály mellett 9 gimnáziumi és 4 líceumi osztály indulhatott. A megrongálódott épületen átsüvített a hideg őszi szél. A tanulók összebújva, kabátban ültek a hideg termekben. Novembertől márciusig a téli munkarend szerint tanítottak, azaz minden osztály másodnaponként járt be az iskolába tanulni.

Az 1945-46-os tanévben az 1300 tanulóból csak 40-nek jutott ingyen ebéd a dán akciónak köszönhetően. Hála a Redda Barnen svéd gyermekmentő akciónak, az 1946-47-es tanévben 4 hónapon át 900 tanuló kapott tápláló ebédet.

A leánygimnázium Szent Margit-köre eucharisztikus, missziós, szociális, sajtó, és kulturális szakosztálya élénk tevékenységbe fogott. A Ráskai Lea Önképzőkörben modern költőkről, a népi írókról (Ady, Babits, Móricz, Tamási, Illyés, Kodolányi stb.) vitáztak, tanulmányokat olvastak fel, verseiket mutatták be.

1947. március 11-én elfogadták a kötelező iskolai hitoktatás megszüntetését. Ilyen körülmények között került sor a Margit Intézet fennállása negyedszázados jubileumának megünneplésére 1947. május 18-án. 1948-ban az országos tiltakozás ellenére az országgyűlés június 16-án megszavazta az egyházi iskolák államosítását. Csak a Demokrata Néppárt és a Keresztény Női Tábor képviselői szavaztak ellene. Slachta Margit képviselő 2449 tiltakozást tett le a parlamenti ülés elnökének asztalára. A XXXIII. törvényt Tildy Zoltán köztársasági elnök még azon a napon kihirdette. Ezzel 1948-ban megszűnt a Margit Intézet.

Az új vezető megérkezéséig az intézet tanárát, dr. Knoll Istvánt bízták meg az irányítással. A nővérek még
az épületben maradhattak, de az itt tovább működő Állami Szent Margit Gimnáziumban nem vállalhattak tanítást, de volt még hitoktatás. A diákkápolna egy darabig még működhetett, de 1950-ben az érettségizők már nem tudtak bemenni a kápolnába.

Az egyházi iskolák bezárásakor Mindszenty József bíboros hercegprímás megtiltotta a szerzetestanároknak az állami iskolában való alkalmazás elvállalását, mert nem akarta annak kitenni őket, hogy világnézeti vagy erkölcsi elkötelezettségükkel szemben álló nyilatkozatokra, tettekre késztessék őket.

Miután a rend kifizette utolsó kölcsöntörlesztési adósságát is, a kommunista hatalom parancsára 1950. június 18-án éjjel fegyveres rendőrök törtek az épületbe és 10 perc felkészülést adtak a 48 nővérnek a távozásra. Már egy héttel előtte leponyvázott teherautók sora állt végig a Villányi úton. A nővérekhez besurranó növendékek vitték a híreket. Amikor az államvédelmisek éjjel döngetni kezdték az ajtót, az egyik leányka a még utolsóként a kápolnában maradt kegytárgyakat is mentette fölfelé a Ménesi út felé, ahol nem álltak teherautók. Néhányan a teherautóra rakott nővéreket sokáig követték kerékpáron, mert tudni akarták, hová viszik őket. Az átadási jegyzőkönyvet a rend részéről Dr. Eszterle Edit nővérnek kellett volna aláírni, de ő ezt megtagadta, kifejezve ezzel az eljárás törvénytelenségét. Az elhurcolt nővéreket Mezőkövesdre telepítették ki.

1950-ben Martos Flóra Gimnáziumként működött az iskola, majd a gimnázium növendékeit szétszórták más iskolákba. 1950-től kezdve az Agrártudományi Egyetem egy része talált otthont az épületben. Véglegesen 1967-ben költöztek ki Gödöllőre. 1954-es tanévtől a Kaffka Margit Gimnázium kapott termeket az épületben, melyet 1967-ben teljesen birtokba vehetett. A margitos diákok találkozóikat nem tarthatták egykori iskolájukban. 1988-89-ben az épületet felújítják, és kialakítják a mai állapotot.

1989. szeptember 29-én több mint ötszáz egykori Margitos diák lépett be a díszterembe, ott volt Flamina és Erneszta nővér. Madary Éva, Krúdy Teréz, Sesztay Sára vezetésével alakult meg a Budai Margitosok Baráti Köre. A kedves nővérek ideiglenes tartományfőnöke, Huszár Ilona Lujza nővér kérelmére a Kongregáció hivatalos bejegyzése is megtörtént. 1991. május 25-én a Kongregáció képviselőivel felkeresték Kálmán Attila államtitkárt a rend ingatlanjainak visszaadása ügyében.

A gimnázium madártávlatból (kép: Google)

1992-ben Juhász János igazgató hozzájárult, hogy az öregdiákok helyreállíttassák a kápolnát. Nagy anyagi áldozattal, és sok személyesen végzett szépítési munkával elvégezték a felújítást. 1993. augusztus 31-én elhelyezték a díszteremben az iskola tervezőjének, Fábián Gáspárnak a mellszobrát. 1995. februárjában megkezdődött a díszterem felújítása. 1996-ban a Kongregáció visszakapta a Szent Margit Gimnázium épületét, az állami Kaffka Margit Gimnázium jogutód nélkül megszűnt. Az utolsó állami osztály 2000-ben érettségizett. A Szent Margit Gimnázium nevet az intézmény 1998-ban vette fel újra. A gimnáziumban 6 évfolyamos és 4 évfolyamos gimnáziumi képzés indult el.

2008-ban kezdődött a gimnázium rekonstrukciója a Kongregáció bőkezűségéből. Megújultak a szaktantermek, a lift, a mellékhelyiségek, korszerűsítették a világítást. Szent Margit képet kapott a kápolna és elhelyezték a Keresztút stációit is. 2010-ben megindult az első nyelvi osztály.

2019. augusztus végén letarolták a gimnázium hátsó kertjét. A Gellérthegy aljában fekvő, nagy zöldterület az út felől nem látszik, a Ménesi útról nézve viszont meghatározta a környék látképét, és a szomszédos lakóházaknak - ez elsősorban a Himfy utca villáit jelenti - kellemes, parkszerű környezetet biztosított. A terület legalább félszázéves fái között ezelőtt az iskola sportpályája állt.

Az építkezés állapota 2019. augusztusában

A park helyére nagy méretű tornacsarnokot épített az intézmény fenntartója, az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja. Az építkezés 2019. június 14-én kezdődött (az utolsó fát augusztus 22-én vágták ki).

AJÁNLÓ