Budapest egyik legkellemesebb vendéglőjének tartották a Fácánt, amely sok neves személyiség kedvelt mulatóhelye volt. Az Önkormányzat a Kormány segítségével 2020-ban újíttatta fel a ma már műemléknek számító épületegyüttest.
Már az 1800-as évek elején is számos előkelőség járt
ide mulatni: megfordult itt Kossuth, Petőfi, Barabás Miklós, Toldy
Ferenc és Bajza József is, Krúdy Gyula pedig a Nagy kópé című
regényében a város legszebb mulatóhelyének nevezte. A több épületből
álló zugligeti Fácán nem csupán vendéglő volt, hanem egy varázslatos
üdülőhely, amelynek népszerűsége a kezdetektől egészen az első
világháborút követő időkig töretlen maradt.
Egy 1873-ban készült térképről tudjuk, hogy akkoriban már több mint tíz
ház volt a területen. Ezt igazolják a lapokban megjelenő megfogalmazások
is: "Vendéglő a Fácánhoz”, "Fácánhoz vendéglő”, "Fácán
Nagyvendéglő”, "Fácán üdülő telep”, "Fácán telep”, "Fácán
fogadó”, "Fácán vendégfogadó”, "Fácán-terasz”, "Fácán
udvar” neveket, mintha az emberek nem is tudnák igazán, hogy a név
mögött micsoda rejtőzik valójában. A Vasárnapi Újság már 1866-ban úgy
írt róla, hogy "vagy gyalog, vagy hintón, mindegy, de elvégre eléred
a »fáczánt«, balról az első kis gyarmatot, mely több vendéglőből s
nyaralócsoportokból áll". A Fácán / Fácános elnevezés végül azért
vált egyre közkedveltebbé a lakosság körében (majd lett hivatalosan is a
hely neve 1990-ben), mert így jóval könnyebben meg lehetett határozni a
közel 20 holdas területrészt.
A Fácános (az egész környéket magába foglaló terület) történetének
kezdete a XVIII. század közepéig nyúlik vissza, mivel egy 1762-ben
készült Zugligetet ábrázoló térképen már ábrázolják a Fácános területén
álló majorsági épületet. A környék ekkor Jáger Henrik majorságához
tartozott.
A vidék ezekben az időkben vad erdőkkel és szőlővel benőtt, Budától meglehetősen
távol eső, elhagyatott területként húzódott a főváros körül, ahol csupán
elvétve volt található pár majorság. És bár utak már ekkor is behálózták
a hegyvidéket, de ezek csupán - mai szemmel nézve - szélesebb erdei
ösvény jellegűek lehettek. A Fácános elnevezés valószínűleg Mátyás
király vadászterületét jelölte, ahol a király előszeretettel lőtt
fácánra.
Jáger Henrik majorját 1806-ban Krammer József tisztiorvos vette meg,
majd tőle 1829-ben Riegler Ignác szappanfőző mester. Valamikor ezidőtájt
kezdett el működni a Fácánhoz címzett fogadó, amely idővel újabb
épületekkel bővült.
Ezen az 1836-os térképen úgy jelölik a helyet, mint "Fasanc" (piros pöttyel
jelezve), amelyből látszik, hogy viszonylag messze feküdt Budától, s amelyhez
erdőkön és hegyeken át vezetett az út
A XIX. század végére már számtalan épület állt a
Fácánosban, amely ekkorra egy valamiféle vendéglő- és üdülőkomplexummá
fejlődött, a szálloda mellett további magánvillák és különféle kerti
építmények létesültek. A birtok bejárata a mai Béla király út felé esett, ahol
gyümölcsös és füves rét volt.
Az új étterem a régi fogadó helyén épült fel 1847-ben,
amelyről a Budapesti Híradó így számolt be április 29-én: "A
zugligetben a fáczánnál új pompás és igen kényelmes éttermet építettek,
mi bizonyosan szaporítani fogja a vendégeket a budai hegyek azon
legszebb vidékén; a nyári lakások már eddig is legkapósabbak voltak azon
a helyen".
Az új Fácán Vendéglő
A tulajdonos Hild Józsefet kérte fel, hogy tervezzen neki egy nagyméretű, emeletes épületet, amely 1857-ben készült el. Ez egy klasszicista, U alaprajzú, árkádos-loggiás épület volt, amely akkoriban a környék egyik tekintélyes épületének számított. Az 1856-os tervrajzokból tudjuk, hogy ebben az épületben működött az üdülő és a gyógyszálló, amely az étterem vendégeinek kiszolgálására épült fel.
A Vasárnapi Újság grafikája 1866-ban "A fáczán vendéglő" címmel (rajz:
Myskovszky V.)
(a távol lévő kiemelkedő és a melletti kicsi épület tartozott a Fácán Vendéglő
részéhez)
(a kép Theodor Gettinger
Ungarns Hauptstädte
Pest-Ofen und deren Umgebungen című munkájában is
megjelent, ahol Das Auwinkel (azaz Zugliget) címet kapta)
A kétszintes épület 2017-ben (a Vasárnapi Újság grafikáján az épület
hátoldala látszik) (forrás: Wikipédia)
Az épület alaprajza (kép: Hungaricana - HU BFL - XV.17.a.303 – 71)
Az 1856-os üdülőszálló után az 1860-as években épült fel a Hild-féle épülettől északra négy különálló, emeletes üdülőház, majd délre további két épület. 1868 körül a tulajdonos eladta a területet egy konzorciumnak, akik ettől fogva Zugligeti Fácán Nyaraló Rt. néven működtették tovább a területet. Ekkoriban több épületet emeltek az ingatlan Béla király út felőli részén, köztük gazdasági és lakóépületeket is. A későbbiekben további épületeket emeltek a területen, így épült fel 1884-ben, a ma is meglévő, de pusztuló állapotú klinkertégla burkolatos, emeletes üdülőház a Hild-féle épület alatt.
A Fácán Gyógyszálló
A Fácán Étterem 1889-ben (kép: Die ungarische Metropole, 1889.)
Kilátás Normafáról a Fácánosra (kép: Fortepan) (alul a kép nagyítása)
Balra a Hild-féle szálló, középen a fák között az U alakú régi majorsági épület,
jobb szélen a négyszögletes étterem
A vendéglő az 1890-es években kibővült egy emeleti terasszal, amit oszlopok tartottak meg. Az alábbi képen ez látható vendégekkel, korabeli képeslapon.
A terasz oldalnézetből
A vendéglő terasza 1906-ban
A Fácán jelölése egy 1906-os térképen
A Fácánosban 1908-1912 között történt nagyobb változás, amikor a régi épületet Schöppler és Kornfeld bécsi építészek tervei szerint átépítették. A korabeli térképeken jól kivehető a folyamat, amikor az épületeket fokozatosan építik egybe, megkapva a ma is látható formát. A Fácán területén épült még több dolog is, mint például fürdőház, cukrászda, kávézó, mosókonyha, üvegház, kerti pavilon, faszerkezetű fedett sétatér, továbbá a Béla király út felőli telekrészen, a vendéglő mellett különböző melléképületek és bővítések.
A terület 1910 körül
A terület annyira népszerű lehetett, hogy 1918-ban egy manzárdtetős, kétemeletes, szecesszió stílusú épületet terveztek a Béla király úti telekhatárra, közvetlen az akkori vendéglő mellé, de ez végül a kommunista hatalomátvétel miatt nem valósulhatott meg.
Az 1918-as tervrajz, amelyből látható, hogy a karvalytőke minden négyzetmétert
beépíthetőnek tart, ha az a profitjukat növeli (forrás: HU BFL XV.17.d.329-
10525/2)
A Fácán Vendéglő az 1920-as években csődbe ment, s az 1927-1929 közötti árveréseken bútorokat, zongorát, egyéb vendéglős berendezéseket kínáltak eladásra, de lovakról és italokról is olvasni lehetett az árverési hirdetések között. A területen ekkor 20 épület állt.
Újsághirdetés 1920-ból
Krúdy így írt a Fácánról 1921-ben megjelent Nagy Kópé című
regényében:
"...álmok, szerelmek, ismeretségek, találkák és rügyező kedvek
eljöttek a Fácán ódon udvarára, végigjárták a bolthajtásos folyosókat,
felszaladtak a ropogó lépcsőkön, belenéztek a kopott aranyozású
tükrökbe... A Fácán árkádjai alatt volt terítve (míg az udvaron tánc
folyt). A kocsmáros még abból az időből ismerőse Rezeda úrnak, mikor
szerelemit télen is a Fácánba hordta szánkán…”
Persze az árverések után új tulajdonos vitte tovább az üzletet, mert
például az 1930-as években
már Horthy Miklós kormányzó fia, Horthy István járt ide sokat a barátaival vigadni. Erre persze nincs kézzelfogható adat, hanem csak a
környéken lakók pletykáira hagyatkozhatunk, viszont ez megmagyarázhatja,
hogy miért nevezték a fogadót ekkortól Horthy-villának.
Újságcikk 1938. augusztus 18-án
A második világháború alatt lengyel menekülteket fogadott a fogadó, s
itt működött az 502-es magyar királyi internálótábor is.
1944-ben a Gestapo vette gondozása alá, majd a háború után
államosították, s megalapítottak benne egy egyetemi kollégiumot.
1966-ban került a Belügyminisztérium kezelésébe és ekkor lett a
hírszerzés és a kémelhárítás oktatóbázisa. Ez idő alatt sok jellegtelen
épülettel bővült a hely, többek között tornateremmel, raktárakkal,
gépkocsitárolókkal. A területet szigorúan őrizték.
1978-79 körül két évig itt bújtatták, nyaraltatták a hírhedt
szélsőbaloldali terroristát, Carlost, a Sakált, akit egész Nyugat-Európa
rendőrsége évekig keresett. A klinkertéglás üdülőházban 23 db alacsony
komfortú szükséglakást alakítottak ki, amelyeket csak az 1980-as évek
közepén szüntettek meg.
A Belügyminisztérium az ingatlan egészéről 1990-ben vonult ki, amitől a
terület elnéptelenedett, s évtizedekig üresen állt.
Az egykori szálló 2017-ben (kép: Bődey János)
2017-ben már tudni lehetett, hogy a kerületi Önkormányzat állami támogatásból felújítja a területet, majd iskolaként üzemeltetik tovább: a szomszédos Zugligeti Általános Iskola kapja meg az épületeket, ahová a felsősök fognak járni. Ezt megelőzően a két iskola közötti teret Fácános térre keresztelték át.
A felújítás 2019 nyarán a Béla Király útról nézve (kép: Google)
A felújítás 2019 őszére fejeződött be. A Nagy Gergely
(Pannonterv) tervezte átépítés legfontosabb változása, hogy a ház
láthatóvá vált a főút felől. A felújítás ezúttal tiszteletben tartotta
az épület eredeti architektúráját, minden tagozatot, műformát szépen
megtartottak. A főbejárat is maradt az eredeti, csak épp kiszabadították
a növényzet és a betonépítmények fogságából. A korábbi belügyes
objektumokat védő falat és a belépést ellenőrző portát lebontották, így
a ház előtt megnyílt a tér a bejárat felé. Itt egy kisebb parkolót
alakítottak ki.
Az épületben egy nagyvonalú, átriumos, kétszintes zsibongó fogadja a
belépőket, amelybe a tetőablakokon át dől be a napfény. Ezt az aulát
nyolc tanterem veszi körül. És bár a korábbi szobák kisebbek voltak,
mint ami egy tanteremnek kell, végül a tervezőknek sikerült használható
helyiségeket kialakítaniuk.
A földszint hátsó részénél egy étkezőt és konyhát toldottak az
épülethez, de a tágas üvegablakoknak köszönhetően ez is világos, mint
ahogy a kert felé néző kapukon keresztül is érkezik fény a központi
térbe.
Az épület pincéi a XVIII. századból valók, majd a földszinten a XIX.
század boltívei a meghatározóak. Az eredeti kőkereteket meghagyva, a
folyosón tulajdonképpen egy fedett utca jött létre, de a
pincehelyiségeket sem hagyták kihasználatlanul: ezekben alkotóműhelyeket
alakítottak ki, a közeli Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatóival
közösen. A belügyes építmények lebontásának köszönhetően úgy lehetett
bővíteni az iskolát, hogy a zöldfelület nem csökkent. Viszont kaptak egy
hatalmas tornatermet - ahová az egy szinttel magasabban futó folyosóról
is be lehet tekinteni -, gyógytornatermet és csoporttermeket. A régebbi
épületrészben egy természettudományi előadót is kialakítottak, az
udvarra pedig egy kis sportpálya is befért.
Képek
Hamarosan!