Fácán Vendéglő (Zugligeti Általános Iskola)

XII.kerület, Zugliget, Béla király út 69.

Budapest egyik legkellemesebb vendéglőjének tartották a Fácánt, amely sok neves személyiség kedvelt mulatóhelye volt. Az Önkormányzat a Kormány segítségével 2020-ban újíttatta fel a ma már műemléknek számító épületegyüttest.


AJÁNLÓ

Már az 1800-as évek elején is számos előkelőség járt ide mulatni: megfordult itt Kossuth, Petőfi, Barabás Miklós, Toldy Ferenc és Bajza József is, Krúdy Gyula pedig a Nagy kópé című regényében a város legszebb mulatóhelyének nevezte. A több épületből álló zugligeti Fácán nem csupán vendéglő volt, hanem egy varázslatos üdülőhely, amelynek népszerűsége a kezdetektől egészen az első világháborút követő időkig töretlen maradt.

Egy 1873-ban készült térképről tudjuk, hogy akkoriban már több mint tíz ház volt a területen. Ezt igazolják a lapokban megjelenő megfogalmazások is: "Vendéglő a Fácánhoz”, "Fácánhoz vendéglő”, "Fácán Nagyvendéglő”, "Fácán üdülő telep”, "Fácán telep”, "Fácán fogadó”, "Fácán vendégfogadó”, "Fácán-terasz”, "Fácán udvar” neveket, mintha az emberek nem is tudnák igazán, hogy a név mögött micsoda rejtőzik valójában. A Vasárnapi Újság már 1866-ban úgy írt róla, hogy "vagy gyalog, vagy hintón, mindegy, de elvégre eléred a »fáczánt«, balról az első kis gyarmatot, mely több vendéglőből s nyaralócsoportokból áll". A Fácán / Fácános elnevezés végül azért vált egyre közkedveltebbé a lakosság körében (majd lett hivatalosan is a hely neve 1990-ben), mert így jóval könnyebben meg lehetett határozni a közel 20 holdas területrészt.

A Fácános (az egész környéket magába foglaló terület) történetének kezdete a XVIII. század közepéig nyúlik vissza, mivel egy 1762-ben készült Zugligetet ábrázoló térképen már ábrázolják a Fácános területén álló majorsági épületet. A környék ekkor Jáger Henrik majorságához tartozott.

A vidék ezekben az időkben vad erdőkkel és szőlővel benőtt, Budától meglehetősen távol eső, elhagyatott területként húzódott a főváros körül, ahol csupán elvétve volt található pár majorság. És bár utak már ekkor is behálózták a hegyvidéket, de ezek csupán - mai szemmel nézve - szélesebb erdei ösvény jellegűek lehettek. A Fácános elnevezés valószínűleg Mátyás király vadászterületét jelölte, ahol a király előszeretettel lőtt fácánra.

Jáger Henrik majorját 1806-ban Krammer József tisztiorvos vette meg, majd tőle 1829-ben Riegler Ignác szappanfőző mester. Valamikor ezidőtájt kezdett el működni a Fácánhoz címzett fogadó, amely idővel újabb épületekkel bővült.

Responsive image
Ezen az 1836-os térképen úgy jelölik a helyet, mint "Fasanc" (piros pöttyel jelezve), amelyből látszik, hogy viszonylag messze feküdt Budától, s amelyhez erdőkön és hegyeken át vezetett az út

A XIX. század végére már számtalan épület állt a Fácánosban, amely ekkorra egy valamiféle vendéglő- és üdülőkomplexummá fejlődött, a szálloda mellett további magánvillák és különféle kerti építmények létesültek.  A birtok bejárata a mai Béla király út felé esett, ahol gyümölcsös és füves rét volt.

Az új étterem a régi fogadó helyén épült fel 1847-ben, amelyről a Budapesti Híradó így számolt be április 29-én: "A zugligetben a fáczánnál új pompás és igen kényelmes éttermet építettek, mi bizonyosan szaporítani fogja a vendégeket a budai hegyek azon legszebb vidékén; a nyári lakások már eddig is legkapósabbak voltak azon a helyen".

Responsive image
Az új Fácán Vendéglő

A tulajdonos Hild Józsefet kérte fel, hogy tervezzen neki egy nagyméretű, emeletes épületet, amely 1857-ben készült el. Ez egy klasszicista, U alaprajzú, árkádos-loggiás épület volt, amely akkoriban a környék egyik tekintélyes épületének számított. Az 1856-os tervrajzokból tudjuk, hogy ebben az épületben működött az üdülő és a gyógyszálló, amely az étterem vendégeinek kiszolgálására épült fel.

Responsive image
A Vasárnapi Újság grafikája 1866-ban "A fáczán vendéglő" címmel (rajz: Myskovszky V.)
(a távol lévő kiemelkedő és a melletti kicsi épület tartozott a Fácán Vendéglő részéhez)
(a kép Theodor Gettinger Ungarns Hauptstädte Pest-Ofen und deren Umgebungen című munkájában is megjelent, ahol Das Auwinkel (azaz Zugliget) címet kapta)

Responsive image
 A kétszintes épület 2017-ben (a Vasárnapi Újság grafikáján az épület hátoldala látszik) (forrás: Wikipédia)

Responsive image
Az épület alaprajza (kép: Hungaricana - HU BFL - XV.17.a.303 – 71)

Az 1856-os üdülőszálló után az 1860-as években épült fel a Hild-féle épülettől északra négy különálló, emeletes üdülőház, majd délre további két épület. 1868 körül a tulajdonos eladta a területet egy konzorciumnak, akik ettől fogva Zugligeti Fácán Nyaraló Rt. néven működtették tovább a területet. Ekkoriban több épületet emeltek az ingatlan Béla király út felőli részén, köztük gazdasági és lakóépületeket is. A későbbiekben további épületeket emeltek a területen, így épült fel 1884-ben, a ma is meglévő, de pusztuló állapotú klinkertégla burkolatos, emeletes üdülőház a Hild-féle épület alatt.

Responsive image
A Fácán Gyógyszálló

Responsive image
A Fácán Étterem 1889-ben (kép: Die ungarische Metropole, 1889.)

Responsive image
Kilátás Normafáról a Fácánosra (kép: Fortepan) (alul a kép nagyítása)

Responsive image
Balra a Hild-féle szálló, középen a fák között az U alakú régi majorsági épület, jobb szélen a négyszögletes étterem

A vendéglő az 1890-es években kibővült egy emeleti terasszal, amit oszlopok tartottak meg. Az alábbi képen ez látható vendégekkel, korabeli képeslapon.

Responsive image

Responsive image

Responsive image
A terasz oldalnézetből

Responsive image
A vendéglő terasza 1906-ban

Responsive image
A Fácán jelölése egy 1906-os térképen

A Fácánosban 1908-1912 között történt nagyobb változás, amikor a régi épületet Schöppler és Kornfeld bécsi építészek tervei szerint átépítették. A korabeli térképeken jól kivehető a folyamat, amikor az épületeket fokozatosan építik egybe, megkapva a ma is látható formát. A Fácán területén épült még több dolog is, mint például fürdőház, cukrászda, kávézó, mosókonyha, üvegház, kerti pavilon, faszerkezetű fedett sétatér, továbbá a Béla király út felőli telekrészen, a vendéglő mellett különböző melléképületek és bővítések.

Responsive image
A terület 1910 körül

A terület annyira népszerű lehetett, hogy 1918-ban egy manzárdtetős, kétemeletes, szecesszió stílusú épületet terveztek a Béla király úti telekhatárra, közvetlen az akkori vendéglő mellé, de ez végül a kommunista hatalomátvétel miatt nem valósulhatott meg.


Az 1918-as tervrajz, amelyből látható, hogy a karvalytőke minden négyzetmétert beépíthetőnek tart, ha az a profitjukat növeli (forrás: HU BFL XV.17.d.329- 10525/2)

A Fácán Vendéglő az 1920-as években csődbe ment, s az 1927-1929 közötti árveréseken bútorokat, zongorát, egyéb vendéglős berendezéseket kínáltak eladásra, de lovakról és italokról is olvasni lehetett az árverési hirdetések között. A területen ekkor 20 épület állt.

Responsive image
Újsághirdetés 1920-ból

Krúdy így írt a Fácánról 1921-ben megjelent Nagy Kópé című regényében:

"...álmok, szerelmek, ismeretségek, találkák és rügyező kedvek eljöttek a Fácán ódon udvarára, végigjárták a bolthajtásos folyosókat, felszaladtak a ropogó lépcsőkön, belenéztek a kopott aranyozású tükrökbe... A Fácán árkádjai alatt volt terítve (míg az udvaron tánc folyt). A kocsmáros még abból az időből ismerőse Rezeda úrnak, mikor szerelemit télen is a Fácánba hordta szánkán…

Persze az árverések után új tulajdonos vitte tovább az üzletet, mert például az 1930-as években már Horthy Miklós kormányzó fia, Horthy István járt ide sokat a barátaival vigadni. Erre persze nincs kézzelfogható adat, hanem csak a környéken lakók pletykáira hagyatkozhatunk, viszont ez megmagyarázhatja, hogy miért nevezték a fogadót ekkortól Horthy-villának.

Responsive image
Újságcikk 1938. augusztus 18-án

A második világháború alatt lengyel menekülteket fogadott a fogadó, s itt működött az 502-es magyar királyi internálótábor is.

1944-ben a Gestapo vette gondozása alá, majd a háború után államosították, s megalapítottak benne egy egyetemi kollégiumot. 1966-ban került a Belügyminisztérium kezelésébe és ekkor lett a hírszerzés és a kémelhárítás oktatóbázisa. Ez idő alatt sok jellegtelen épülettel bővült a hely, többek között tornateremmel, raktárakkal, gépkocsitárolókkal. A területet szigorúan őrizték.

1978-79 körül két évig itt bújtatták, nyaraltatták a hírhedt szélsőbaloldali terroristát, Carlost, a Sakált, akit egész Nyugat-Európa rendőrsége évekig keresett. A klinkertéglás üdülőházban 23 db alacsony komfortú szükséglakást alakítottak ki, amelyeket csak az 1980-as évek közepén szüntettek meg.

A Belügyminisztérium az ingatlan egészéről 1990-ben vonult ki, amitől a terület elnéptelenedett, s évtizedekig üresen állt.

Responsive image
Az egykori szálló 2017-ben (kép: Bődey János)

2017-ben már tudni lehetett, hogy a kerületi Önkormányzat állami támogatásból felújítja a területet, majd iskolaként üzemeltetik tovább: a szomszédos Zugligeti Általános Iskola kapja meg az épületeket, ahová a felsősök fognak járni. Ezt megelőzően a két iskola közötti teret Fácános térre keresztelték át.

Responsive image
A felújítás 2019 nyarán a Béla Király útról nézve (kép: Google)

A felújítás 2019 őszére fejeződött be. A Nagy Gergely (Pannonterv) tervezte átépítés legfontosabb változása, hogy a ház láthatóvá vált a főút felől. A felújítás ezúttal tiszteletben tartotta az épület eredeti architektúráját, minden tagozatot, műformát szépen megtartottak. A főbejárat is maradt az eredeti, csak épp kiszabadították a növényzet és a betonépítmények fogságából. A korábbi belügyes objektumokat védő falat és a belépést ellenőrző portát lebontották, így a ház előtt megnyílt a tér a bejárat felé. Itt egy kisebb parkolót alakítottak ki.

Az épületben egy nagyvonalú, átriumos, kétszintes zsibongó fogadja a belépőket, amelybe a tetőablakokon át dől be a napfény. Ezt az aulát nyolc tanterem veszi körül. És bár a korábbi szobák kisebbek voltak, mint ami egy tanteremnek kell, végül a tervezőknek sikerült használható helyiségeket kialakítaniuk.

A földszint hátsó részénél egy étkezőt és konyhát toldottak az épülethez, de a tágas üvegablakoknak köszönhetően ez is világos, mint ahogy a kert felé néző kapukon keresztül is érkezik fény a központi térbe.

Az épület pincéi a XVIII. századból valók, majd a földszinten a XIX. század boltívei a meghatározóak. Az eredeti kőkereteket meghagyva, a folyosón tulajdonképpen egy fedett utca jött létre, de a pincehelyiségeket sem hagyták kihasználatlanul: ezekben alkotóműhelyeket alakítottak ki, a közeli Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatóival közösen. A belügyes építmények lebontásának köszönhetően úgy lehetett bővíteni az iskolát, hogy a zöldfelület nem csökkent. Viszont kaptak egy hatalmas tornatermet - ahová az egy szinttel magasabban futó folyosóról is be lehet tekinteni -, gyógytornatermet és csoporttermeket. A régebbi épületrészben egy természettudományi előadót is kialakítottak, az udvarra pedig egy kis sportpálya is befért.


AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!


AJÁNLÓ

Adatok

  • Tervezője: Hild József
  • Építés ideje: 1760-as évek,
    1847, 1857, 1890.
  • Felújítása: 2019.

Megközelítése

  • Fácános tér