A Gyermekvasút Budapest egyik közlekedési látványossága Budapest II. és XII. kerületében. A MÁV 4-es számú keskeny nyomtávú vasútvonala. Hűvösvölgy és a Széchenyi-hegy között közlekedik, 11,2 km hosszú, 235 m szintkülönbségű, egyvágányú vonalon, amit a kis szerelvények 20 km/h-val, 40-45 perc alatt tesznek meg. Eredeti neve Úttörővasút, mai hivatalos neve: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút.

AJÁNLÓ

A Gyermekvasút építésére több egyéb helyszín  is szóba került, mint például a gödöllői kastély környezete vagy a Margitsziget. A Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága végül a budai hegyek mellett döntött 1948 februárjában. A keskeny nyomközű (760 mm) kisvasút építése 1948. április 11-én kezdődött. Költségtakarékosság céljából három részletben épült fel. A munkálatokat a Széchenyi-hegyen kezdték. A rohammunkában épülő 760 mm-es nyomtávú vasútvonalat önkéntesek, egyetemisták stb. készítették el. Az ifjúsági brigádok vágták ki az erdőt, fektették le a pályát.

Az építés hőstetteiről a Népszava kiadó 1948-ban még egy ifjúsági regényt is megjelentetett. A vasútépítéssel párhuzamosan a MÁV szakoktatói az első pajtásokat felkészítették a vasútüzem, forgalom szabályaira. Így a vasútvonal megnyitásának napján már vasutas egyenruhába öltözött úttörők fogadhatták a vendégeket. Az első, 3 km-es szakaszt 1948. július 31-én nyitották meg, akkor a vonal az akkori Előre állomásig tartott (mai név: Virágvölgy).

A pályát 1949. június 24-én Ságváriliget (mai neve: Szépjuhászné), 1950. augusztus 20-án Hűvösvölgy állomásig adták át. A hűvösvölgyi vontatási telep 1951-ben készült el. A hivatalos ideológia szerint az Úttörővasút a szocialista nevelés egyik eszköze volt, az alkotó és termelő munkára való nevelést biztosította. Az Úttörővasútra ún. problémás gyerekek nem kerültek. Csak jeles vagy jórendű tanulókat vettek fel, bármely tantárgyból a hármas osztályzat kizáró ok volt. Fennállásának teljes idején többszörös (az 1970-es években előfordult a tízszeres) volt túljelentkezés. Az Úttörővasútra bekerülni felért egy sikeres egyetemi felvételi dicsőségével.

A vasúton a szolgálati beosztások többségét 10-14 éves gyermekek látják el, felnőtt felügyelettel. (Az állomásfőnökök, a mozdony- és vonatvezetők, a műszaki személyzet felnőttekből áll). Hivatalosan a vasút célja a vasutas-utánpótlás nevelése.

Eredetileg (ötvenes, hatvanas évek) a budapesti általános iskolák legjobb tanulóinak volt módja úttörővasutassá válni egy tanfolyam sikeres elvégzése után. A szolgálatot 15 csoportba tartozó, rajonként kb. egy osztálynyi gyerek látta el. Minden nap más raj volt szolgálatban, így a következő szolgálat a hét eggyel későbbi napjára esett (és így, ha az munkanap volt, az iskolában - ahol a szolgálat ideje igazolt hiányzásnak számított - mindig más órákat mulasztott). Volt speciális raj is, az énekkar és a (fúvós)zenekar (az I. raj).

A szolgálat és a nyári táborozás rendje időről időre változott. Amikor a hűvösvölgyi szakasz még építés alatt állt, a szogálatos raj tagjai a Moszkva téren gyülekeztek, ahonnan autóbuszon vitték őket a Széchenyi-hegyi végállomásra. A teljes vonal, és a hűvösvölgyi „Úttörővasutas otthon” megépülte után itt kellett reggel 7-re szolgálatra jelentkezni (a Budafok, Városház térről induló 56-os villamosnak itt van a végállomása, vagy autóbusszal is lehet utazni). Érkezés után a ruhatárból vételezett egyenruhába öltözve reggeli következett, és ismertették a szolgálati beosztást. A raj zászlófelvonás után vonult Hűvösvölgy állomásra, ahonnan az úttörővasutasokat a következő vonat vitte a szolgálati helyükre. A munka kb. délután 5 óráig tartott, ekkor Hűvösvölgybe érkezés és zászlólevonás (néha alaki gyakorlatozás), illetve az egyenruhák leadása után vacsora következett. (Külön téli és nyári egyenruhák voltak rendszeresítve.) A munkába utazáshoz „nem-kalauzi” felülbélyegzésű előreváltott villamos gyermek átszálló menetjegyeket kaptak.

A nyári iskolai szünet alatt kéthetes táborokat szerveztek. Hosszú ideig e táborozás Csillebércen, a külön úttörővasutas altáborban volt. (Később a tábort Hűvösvölgybe helyezték át.) A nyári táborozás turnusai alatt a táborozók adták a vasutas szolgálatot, mindenkire másnaponként került sor.

Volt pénztáros, jegykezelő, naplózó, rendelkező és váltókezelő beosztás is. Egy időben az állomások között távíró is működött, ezeken Morse-jelekkel lehetett a táviratokat továbbítani. Az úttörővasutasok a vasutas szolgálat mellett postás szolgálatot is elláttak (a nagyobb állomásokon képeslapok, bélyegek árusítása, illetve a nyári táborozás alatt a csillebérci postahivatal „felvevő” beosztásainak betöltése). Az egész napi munkáért százalékos osztályzatot kaptak. A hibamentes munka 100%-ot ért, minden hibáért megadott %-ot vontak le. Ha valaki (leginkább két szolgálati beosztás egyidejű ellátásával) kiemelkedő teljesítményt nyújtott, néhány plusz %-ot kaphatott.

Az osztályzatokat az úgynevezett Ellenőrzőbe a felnőtt állomásfőnökök és vonatvezetők írták be. Volt időszak, amikor a % után törtjellel elválasztva az iskolai jegyeknek megfelelő osztályzatot is adtak, például 1967 tájékán az állomásfőnök által feltett szakmai kérdésekre adott válaszok alapján. A menetidő kb. 45 perc volt, a menetsűrűség az évszaktól függő (vasár- és ünnepnapokon sűrűbb) volt.

A téli időszakban, amikor csak egy vonatpár közlekedett, 1 óra is eltelt a következő érkezéséig. A gyerekek ilyenkor sem unatkoztak, mert az állomásokon úttörőújságok és társasjátékok álltak rendelkezésre. Az ebédet, uzsonnát a vonaton hozták ki napközben.

Csillebérc állomás 1952-ben

Virágvölgy állomás 1966-ban

Eredetileg a vasútvonalat két szakaszra osztották: az 1. szakasz a Széchenyi-hegy és Ságvári-liget, a 2. szakasz a Ságváriliget és Hűvösvölgy állomások közötti rész volt. 1968-ban az egy szakaszon belül érvényes teljesárú „szakaszjegy” 1 Ft-ba került. A teljesárú szakaszjegyen nagy kék, a félárún piros szám jelezte, melyik szakaszra érvényes. Az egész vonalra érvényes teljesárú vonaljegy ára 2 Ft volt, a menettérti jegy (jelzése: a jegyen hosszában áthúzott két kék ill. a félárúnál piros vonal) 3 Ft-ba került. A jegypénztárral rendelkező állomásokon jegy nélkül felszálló, és a vonaton önként jegyet váltó „jóhiszemű” utasoknak 2 Ft, az önként jegyért nem jelentkező „rosszhiszemű” utasoknak 10 Ft pótdíjat kellett fizetni. (Ugyanekkor egy teljesárú villamos vonaljegy ára 50 fillér, az átszálló 70 fillér, a heti jegy 6 Ft volt.)

Csillebérc állomás napjainkban (kép: konczzsuzsi.blogspot.hu)

A vasút valószínűleg részben propaganda céllal épült. A gyakorlatban azonban semmivel sem volt átpolitizáltabb intézmény, mint az 1950-es és 1960-as években bármely másik gyermekintézmény.

Vonaltérkép

A gyerekek ingyenes, játékos foglalkoztatása az Úttörővasút megnyitása előtt vitát váltott ki. A gyakorlati tapasztalatok cáfolták az ellenvetéseket. Az elmúlt csaknem 60 év bebizonyította, hogy a gyermekvasutas közösség és a játékos formában teljesített szolgálatok hasznosak, és szinte összehasonlíthatatlanok bármilyen fiatal- és felnőttkori tapasztalatszerzéssel.

A Gyermekvasúton végzett szolgálatokban a gyerekek viszonylag önállóan, a szokásos iskolai kötöttségek nélkül tevékenykednek. Felelősségérzetüket növeli, hogy munkájuknak tétje van: gyakorlati – és nem csupán elméleti – feladatokat kell megoldani, továbbá az, hogy gyermekvasutasnak lenni saját korosztályuk és a felnőttek szemében egyaránt presztízzsel bír.

A gyerekek jegyvizsgálóként és pénztárosként megtanultak az idegen utasokkal szemben viselkedni, feladatukat (jegykezelés) magabiztosan végezni, információt nyújtani, kisebb gyermekekkel, felnőttekkel egyaránt kommunikálni.

A pénztárosok megtanultak pénzzel bánni, számolni, a pénzt felelősséggel kezelni.

A rendelkezők, naplózók és váltókezelők a vonatok közlekedése és tolatási mozgások lebonyolítása kapcsán végzendő cselekvéssorokat, egymás munkájának irányítását (jelzők, váltók, sorompó kezelését), a szomszéd állomással való kapcsolattartást, utastájékoztató berendezések működtetését, az események naplózását stb. sajátítják el. Munkájukat felnőtt (felelős) vasutas dolgozók irányítják. Rendkívüli helyzetekben a felnőtt dolgozók végzik a rendszerint a gyermekvasutasok által végzett teendőket.

A gyermekek jó tanulmányi eredménnyel, és az iskolák ajánlásával kerülhetnek be arra a tanfolyamra, aminek elvégzését követően 10-11 éves korban már szolgálatot teljesíthetnek. A szolgálatokat csoportokban (15 csoport I-XV-ig számozva) 15 naponta töltik el a gyerekek. A csoportok vezetése általában 2-3 ifi (ifjúsági vezető) feladata, akik a gyerekek szakmai és pedagógiai irányítását is ellátják. Az ifik munkáját mindenkor felnőttek ellenőrzik (szolgálatokban a nevelőtanárok, táborozáskor pedig a táborvezető, egyéb alkalmakkor az adott csoport vagy esemény patrónusa).

A gyerekek számára a közös éneklések, a rendszeres foglalkozások meghatározóak. Nagyon sok Úttörő (Gyermek)- vasutas az általános iskola befejezése után is fellátogat(ott) a volt csoportjához, többeknek a pályaválasztásban volt jelentős szerepe. A mai MÁV kötelékében nagyon sok korábbi Úttörő (Gyermek) vasutas van. Éppen ezért a Gyermekvasúton évente megrendezik az ún. Nosztalgianapot, amikor a tíz évnél régebben elballagottak állnak szolgálatba.

A nyári időszakban a gyermekek öt darab két hetes turnusban „nyaralnak” úgy, hogy a tábor ideje alatt ők látják el a szolgálatot, de jut idő pihenésre, játékos esti programokra és még a „tábor ügyeletére” is.

A megnyitáskor Hárs-hegy és Ságvári-liget állomások között egy további táblás megállóhely (Kis-Hárs-hegy) üzemelt. A megállóhelyet vontatási nehézségek miatt rövidesen megszüntették.

Vadaspark megállóhelyet 2004-ben rendkívüli megállóhelyként nyitották meg. A menetrend szerinti személyvonatok csak a nyári időszakban hétvégenként állnak meg. A téli időszakban, valamint munkanapokon a vonatok csak előzetes bejelentés alapján állnak meg.

2012. június 23-án több mint kétszáz új iskolást avattak gyermekvasutassá a Hűvösvölgyben.

A jelenlegi Normafa megállóhely 1973 óta üzemel. 1948 és 1973 között egy másik, megszüntetett megállóhely üzemelt Normafa néven, mely 400 méterrel volt közelebb Csillebérchez. Az áthelyezés egyik oka, hogy a régi megálló peronja az ív külső oldalán helyezkedett el, így azt nem lehetett belátni, másik oka, hogy 1973-ban az új megállóhely mellett megnyílt a Hotel Olimpia.

2015. április 6-án kisiklott a Gyermekvasút mozdonya a Jánoshegy megálló előtt (kép: Mihádák Zoltán)
A mozdony május 12-én ismét kisiklott a Jánoshegy és a Szépjuhászné megálló között.

2015. május 12-én hivatalosan is világrekorder lett a magyar Gyermekvasút: a Guinness World Records nyilvántartása szerint a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasútja a világ leghosszabb olyan vasútvonala – 11,7 kilométer –, amelyen a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el. A hitelesítési eljárás 2014-ben kezdődött, 2015 májusában pedig megérkezett Budapestre a világrekordot igazoló tanúsítvány. A 2015-öt megelőző 67 évben több mint tizenötezren voltak úttörő- vagy gyermekvasutasok, s jelenleg mintegy ötszáz gyerek váltja egymást a szolgálatokban. A 2015-ös tanévben tanfolyamot elvégző gyermekvasutasok júniusi avatási ünnepségén a világrekordot megörökítő emléktáblát állítottak Hűvösvölgy állomáson.

2016 elejére felújították a hűvösvölgyi gyerekvasút egyik, 66 éves kocsiját. A hűvösvölgyi gyermekvasút felújított BAW sorozatú személykocsiját daruval emelték a kerekeire a gyermekvasút hűvösvölgyi végállomásán 2016. április 6-án.

A 66 éves, 10 tonnás, 16 méter hosszú kocsit, amelyet a Ganz Gépgyárban 1950-ben készítettek, a MÁV fővárosi XIV. kerületi Dózsa György úti javítóműhelyében újították fel.

2019. december közepére felújították a Gyermekvasút egyik téli kocsiját, amely egyedi, formabontó festést kapott. A jármű teljes külsejét borító grafika a kisvasutasok életét mutatja be.

Az új kocsi (kép: MÁV)

A különleges járművet Székesfehérvártól közúti tréleren szállították a budapesti kisvasút végállomásához, majd a közel 10 tonnás kocsiszekrényt egy 100 tonnás daruval emelték a keskeny-nyomközű sínpárra.

2020. nyarán felújították a Gyermekvasút hűvösvölgyi végállomását, amit ezen év júniusának közepén nyitottak meg újra. Megújult a gyermekvasutasok szolgálati helye és a forgalmi iroda, de az indulóállomásához vezető sétautakat, parkos területeket is rendezték. A vasúttársaság saját forrásból 100 millió forintot biztosított a munkálatokra. Az előző évben 6 kocsit újítottak fel Jászkiséren a MÁV FKG segítségével. Június elején egy újabb felújított nyári kivitelű, ún. nagykilátó kocsi érkezett vissza a MÁV Vagontól, amely már az elmúlt 3 év során a hetedik ilyen jármű, amelyet a székesfehérvári üzemben varázsolták újjá kiváló minőségben.

A kisvasúton – amennyiben az aktuális szabályok lehetővé tették – a 2020-2021-es koronavírus járvány idején (nyáron és ősszel) is szolgálatot teljesítettek a gyerekek. Amikor a személyszállítás szünetelt, a gyerekeknek online rendezvényekkel készültek az ifivezetőik. A felnőtt dolgozók karbantartási és felújítási munkálatokat végeztek. A MÁV 100 millió forintból komplexen felújította és fejlesztette Hűvösvölgy állomást, valamint az előtte található parkot. Kisebb-nagyobb munkálatokat végeztek az egész vonalon. Többek között Normafa megállóhelyen is megemelték a peron magasságát, és megújult Virágvölgy állomás. Több jármű is felújításra került, és ekkor érkezett 70 év után újra a Gyermekvasútra az úgynevezett Cax kocsi is.

 

A Gyermekvasút alagútja

1948. augusztus 1-jén Gerő Ernő közlekedési miniszter nyitotta meg az Úttörővasút Széchenyi-hegy állomását, ekkor gördült végig az első szerelvény a hatvanhat munkanap alatt felépített első, 3,1 km hosszú szakaszon. A gyermekvasút létrehozására több helyszín is szóba jött; a Gödöllői-dombság, a Margit-sziget és a Népliget is. A budai terv mellett végül a csillebérci gyermektábor létesítése és megközelíthetősége döntött.

A második szakasz építése 1948. augusztus 1-jén kezdődött. A János-hegy állomáson át a Ságvári-liget állomásig 1949. június 24-én gördült végig az első szerelvény. Már ekkor megkezdődött az alagút építése, amely a 11,7 kilométeres vonalszakasz egyik érdekessége. A harmadik szakasz a Kis-Hárs-hegy és Hárshegy megállók érintésével a Hűvösvölgyi végállomáshoz vezetett. Ezt a vonal-szakaszt 1950. augusztus 20-án adták át, majd 1951-ben végeztek a hűvösvölgyi vontatási telep építésével. A két végállomás közötti szintkülönbség 235 méter.

A vasútvonal egyik műszaki érdekessége a Hárs-hegy megállóhely és a Hűvösvölgy végállomás közötti alagút. Megépítése elkerülhető lett volna egy 4-4,5 kilométer hosszú, egyenletes lejtésű vonalszakasszal, de a tervezők inkább egy különleges, 80 méteres ívben fekvő, 20 ezrelék emelkedésű, 254 fokos középponti szögű, csavarvonalban épített alagutat terveztek, így a két, 71 méter szintkülönbségű állomás között 2,6 kilométer hosszú utat tesznek meg a szerelvények.

Az alagút iránytárójának építése 1949. január 12-én kezdődött meg. A 198 méter hosszú alagutat hatméteres szakaszokban alakították ki. A fúrás során kitermelt 1100 köbméter kőzet- és földanyagot egy - az alagút középpontjában lemélyített - függőleges aknán szállították a felszínre. Az alagút szelvényét úgy méretezték, hogy abban később a villamos vontatás felsővezetékei is felszerelhetők legyenek.

1998-ban, az első szakasz átadásának ötvenedik évfordulóján - már a MÁV Rt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasútjaként - megújult állapotban fogadta a látogatókat az erdei vasút. A gyermekvasutat a MÁV Rt. és a Fővárosi Önkormányzat, valamint a magánszemélyek által létrehozott Gyermekvasutasokért Alapítvány működteti. A hajdani Úttörővasút új szolgáltatásokkal, új szellemben, de a nosztalgikus emlékeket sem feledve ma a fővárosi idegenforgalom egyik sajátos színfoltja.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ