A Gyermekvasút Budapest egyik közlekedési látványossága Budapest II. és XII. kerületében. A MÁV 4-es számú keskeny nyomtávú vasútvonala. Hűvösvölgy és a Széchenyi-hegy között közlekedik, 11,2 km hosszú, 235 m szintkülönbségű, egyvágányú vonalon, amit a kis szerelvények 20 km/h-val, 40-45 perc alatt tesznek meg. Eredeti neve Úttörővasút, mai hivatalos neve: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút.
A Gyermekvasút építésére több egyéb helyszín is
szóba került, mint például a gödöllői kastély környezete vagy a
Margitsziget. A Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága végül a budai
hegyek mellett döntött 1948 februárjában. A keskeny nyomközű (760 mm)
kisvasút építése 1948. április 11-én kezdődött. Költségtakarékosság
céljából három részletben épült fel. A munkálatokat a Széchenyi-hegyen
kezdték. A rohammunkában épülő 760 mm-es nyomtávú vasútvonalat
önkéntesek, egyetemisták stb. készítették el. Az ifjúsági brigádok
vágták ki az erdőt, fektették le a pályát.
Az építés hőstetteiről a Népszava kiadó 1948-ban még egy ifjúsági
regényt is megjelentetett. A vasútépítéssel párhuzamosan a MÁV
szakoktatói az első pajtásokat felkészítették a vasútüzem, forgalom
szabályaira. Így a vasútvonal megnyitásának napján már vasutas
egyenruhába öltözött úttörők fogadhatták a vendégeket. Az első, 3 km-es
szakaszt 1948. július 31-én nyitották meg, akkor a vonal az akkori Előre
állomásig tartott (mai név: Virágvölgy).
A pályát 1949. június 24-én
Ságváriliget (mai neve: Szépjuhászné), 1950. augusztus 20-án Hűvösvölgy
állomásig adták át. A hűvösvölgyi vontatási telep 1951-ben készült el. A
hivatalos ideológia szerint az Úttörővasút a szocialista nevelés egyik
eszköze volt, az alkotó és termelő munkára való nevelést biztosította.
Az Úttörővasútra ún. problémás gyerekek nem kerültek. Csak jeles vagy
jórendű tanulókat vettek fel, bármely tantárgyból a hármas osztályzat
kizáró ok volt. Fennállásának teljes idején többszörös (az 1970-es
években előfordult a tízszeres) volt túljelentkezés. Az Úttörővasútra
bekerülni felért egy sikeres egyetemi felvételi dicsőségével.
A vasúton a szolgálati beosztások többségét 10-14 éves gyermekek látják
el, felnőtt felügyelettel. (Az állomásfőnökök, a mozdony- és
vonatvezetők, a műszaki személyzet felnőttekből áll). Hivatalosan a
vasút célja a vasutas-utánpótlás nevelése.
Eredetileg (ötvenes, hatvanas évek) a budapesti általános iskolák
legjobb tanulóinak volt módja úttörővasutassá válni egy tanfolyam
sikeres elvégzése után. A szolgálatot 15 csoportba tartozó, rajonként
kb. egy osztálynyi gyerek látta el. Minden nap más raj volt
szolgálatban, így a következő szolgálat a hét eggyel későbbi napjára
esett (és így, ha az munkanap volt, az iskolában - ahol a szolgálat
ideje igazolt hiányzásnak számított - mindig más órákat mulasztott).
Volt speciális raj is, az énekkar és a (fúvós)zenekar (az I. raj).
A szolgálat és a nyári táborozás rendje időről időre változott. Amikor a
hűvösvölgyi szakasz még építés alatt állt, a szogálatos raj tagjai a
Moszkva téren gyülekeztek, ahonnan autóbuszon vitték őket a
Széchenyi-hegyi végállomásra. A teljes vonal, és a hűvösvölgyi
„Úttörővasutas otthon” megépülte után itt kellett reggel 7-re
szolgálatra jelentkezni (a Budafok, Városház térről induló 56-os
villamosnak itt van a végállomása, vagy autóbusszal is lehet utazni).
Érkezés után a ruhatárból vételezett egyenruhába öltözve reggeli
következett, és ismertették a szolgálati beosztást. A raj zászlófelvonás
után vonult Hűvösvölgy állomásra, ahonnan az úttörővasutasokat a
következő vonat vitte a szolgálati helyükre. A munka kb. délután 5 óráig
tartott, ekkor Hűvösvölgybe érkezés és zászlólevonás (néha alaki
gyakorlatozás), illetve az egyenruhák leadása után vacsora következett.
(Külön téli és nyári egyenruhák voltak rendszeresítve.) A munkába
utazáshoz „nem-kalauzi” felülbélyegzésű előreváltott villamos gyermek
átszálló menetjegyeket kaptak.
A nyári iskolai szünet alatt kéthetes táborokat szerveztek. Hosszú ideig
e táborozás Csillebércen, a külön úttörővasutas altáborban volt. (Később
a tábort Hűvösvölgybe helyezték át.) A nyári táborozás turnusai alatt a
táborozók adták a vasutas szolgálatot, mindenkire másnaponként került
sor.
Volt pénztáros, jegykezelő, naplózó, rendelkező és váltókezelő beosztás
is. Egy időben az állomások között távíró is működött, ezeken
Morse-jelekkel lehetett a táviratokat továbbítani. Az úttörővasutasok a
vasutas szolgálat mellett postás szolgálatot is elláttak (a nagyobb
állomásokon képeslapok, bélyegek árusítása, illetve a nyári táborozás
alatt a csillebérci postahivatal „felvevő” beosztásainak betöltése). Az
egész napi munkáért százalékos osztályzatot kaptak. A hibamentes munka
100%-ot ért, minden hibáért megadott %-ot vontak le. Ha valaki
(leginkább két szolgálati beosztás egyidejű ellátásával) kiemelkedő
teljesítményt nyújtott, néhány plusz %-ot kaphatott.
Az osztályzatokat az úgynevezett Ellenőrzőbe a felnőtt állomásfőnökök és
vonatvezetők írták be. Volt időszak, amikor a % után törtjellel
elválasztva az iskolai jegyeknek megfelelő osztályzatot is adtak,
például 1967 tájékán az állomásfőnök által feltett szakmai kérdésekre
adott válaszok alapján. A menetidő kb. 45 perc volt, a menetsűrűség az
évszaktól függő (vasár- és ünnepnapokon sűrűbb) volt.
A téli időszakban, amikor csak egy vonatpár közlekedett, 1 óra is eltelt
a következő érkezéséig. A gyerekek ilyenkor sem unatkoztak, mert az
állomásokon úttörőújságok és társasjátékok álltak rendelkezésre. Az
ebédet, uzsonnát a vonaton hozták ki napközben.
Csillebérc állomás 1952-ben
Virágvölgy állomás 1966-ban
Eredetileg a vasútvonalat két szakaszra osztották: az 1. szakasz a Széchenyi-hegy és Ságvári-liget, a 2. szakasz a Ságváriliget és Hűvösvölgy állomások közötti rész volt. 1968-ban az egy szakaszon belül érvényes teljesárú „szakaszjegy” 1 Ft-ba került. A teljesárú szakaszjegyen nagy kék, a félárún piros szám jelezte, melyik szakaszra érvényes. Az egész vonalra érvényes teljesárú vonaljegy ára 2 Ft volt, a menettérti jegy (jelzése: a jegyen hosszában áthúzott két kék ill. a félárúnál piros vonal) 3 Ft-ba került. A jegypénztárral rendelkező állomásokon jegy nélkül felszálló, és a vonaton önként jegyet váltó „jóhiszemű” utasoknak 2 Ft, az önként jegyért nem jelentkező „rosszhiszemű” utasoknak 10 Ft pótdíjat kellett fizetni. (Ugyanekkor egy teljesárú villamos vonaljegy ára 50 fillér, az átszálló 70 fillér, a heti jegy 6 Ft volt.)
Csillebérc állomás napjainkban (kép: konczzsuzsi.blogspot.hu)
A vasút valószínűleg részben propaganda céllal épült. A gyakorlatban azonban semmivel sem volt átpolitizáltabb intézmény, mint az 1950-es és 1960-as években bármely másik gyermekintézmény.
Vonaltérkép
A gyerekek ingyenes, játékos foglalkoztatása az
Úttörővasút megnyitása előtt vitát váltott ki. A gyakorlati
tapasztalatok cáfolták az ellenvetéseket. Az elmúlt csaknem 60 év
bebizonyította, hogy a gyermekvasutas közösség és a játékos formában
teljesített szolgálatok hasznosak, és szinte összehasonlíthatatlanok
bármilyen fiatal- és felnőttkori tapasztalatszerzéssel.
A Gyermekvasúton végzett szolgálatokban a gyerekek viszonylag önállóan,
a szokásos iskolai kötöttségek nélkül tevékenykednek.
Felelősségérzetüket növeli, hogy munkájuknak tétje van: gyakorlati – és
nem csupán elméleti – feladatokat kell megoldani, továbbá az, hogy
gyermekvasutasnak lenni saját korosztályuk és a felnőttek szemében
egyaránt presztízzsel bír.
A gyerekek jegyvizsgálóként és pénztárosként megtanultak az idegen
utasokkal szemben viselkedni, feladatukat (jegykezelés) magabiztosan
végezni, információt nyújtani, kisebb gyermekekkel, felnőttekkel
egyaránt kommunikálni.
A pénztárosok megtanultak pénzzel bánni, számolni, a pénzt felelősséggel
kezelni.
A rendelkezők, naplózók és váltókezelők a vonatok közlekedése és
tolatási mozgások lebonyolítása kapcsán végzendő cselekvéssorokat,
egymás munkájának irányítását (jelzők, váltók, sorompó kezelését), a
szomszéd állomással való kapcsolattartást, utastájékoztató berendezések
működtetését, az események naplózását stb. sajátítják el. Munkájukat
felnőtt (felelős) vasutas dolgozók irányítják. Rendkívüli helyzetekben a
felnőtt dolgozók végzik a rendszerint a gyermekvasutasok által végzett
teendőket.
A gyermekek jó tanulmányi eredménnyel, és az iskolák ajánlásával
kerülhetnek be arra a tanfolyamra, aminek elvégzését követően 10-11 éves
korban már szolgálatot teljesíthetnek. A szolgálatokat csoportokban (15
csoport I-XV-ig számozva) 15 naponta töltik el a gyerekek. A csoportok
vezetése általában 2-3 ifi (ifjúsági vezető) feladata, akik a gyerekek
szakmai és pedagógiai irányítását is ellátják. Az ifik munkáját
mindenkor felnőttek ellenőrzik (szolgálatokban a nevelőtanárok,
táborozáskor pedig a táborvezető, egyéb alkalmakkor az adott csoport
vagy esemény patrónusa).
A gyerekek számára a közös éneklések, a rendszeres foglalkozások
meghatározóak. Nagyon sok Úttörő (Gyermek)- vasutas az általános iskola
befejezése után is fellátogat(ott) a volt csoportjához, többeknek a
pályaválasztásban volt jelentős szerepe. A mai MÁV kötelékében nagyon
sok korábbi Úttörő (Gyermek) vasutas van. Éppen ezért a Gyermekvasúton
évente megrendezik az ún. Nosztalgianapot, amikor a tíz évnél régebben
elballagottak állnak szolgálatba.
A nyári időszakban a gyermekek öt darab két hetes turnusban „nyaralnak”
úgy, hogy a tábor ideje alatt ők látják el a szolgálatot, de jut idő
pihenésre, játékos esti programokra és még a „tábor ügyeletére” is.
A megnyitáskor Hárs-hegy és Ságvári-liget állomások között egy további
táblás megállóhely (Kis-Hárs-hegy) üzemelt. A megállóhelyet vontatási
nehézségek miatt rövidesen megszüntették.
Vadaspark megállóhelyet 2004-ben rendkívüli megállóhelyként nyitották
meg. A menetrend szerinti személyvonatok csak a nyári időszakban
hétvégenként állnak meg. A téli időszakban, valamint munkanapokon a
vonatok csak előzetes bejelentés alapján állnak meg.
2012. június 23-án több mint kétszáz új iskolást avattak
gyermekvasutassá a Hűvösvölgyben.
A jelenlegi Normafa megállóhely 1973 óta üzemel. 1948 és 1973 között egy
másik, megszüntetett megállóhely üzemelt Normafa néven, mely 400
méterrel volt közelebb Csillebérchez. Az áthelyezés egyik oka, hogy a
régi megálló peronja az ív külső oldalán helyezkedett el, így azt nem
lehetett belátni, másik oka, hogy 1973-ban az új megállóhely mellett
megnyílt a Hotel Olimpia.
2015. április 6-án kisiklott a Gyermekvasút mozdonya a Jánoshegy megálló
előtt (kép: Mihádák Zoltán)
A mozdony május 12-én ismét kisiklott a Jánoshegy és a Szépjuhászné
megálló között.
2015. május 12-én hivatalosan is világrekorder lett a
magyar Gyermekvasút: a Guinness World Records nyilvántartása szerint a
MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasútja a világ leghosszabb olyan
vasútvonala – 11,7 kilométer –, amelyen a forgalmi és kereskedelmi
szolgálatot gyermekek látják el. A hitelesítési eljárás 2014-ben
kezdődött, 2015 májusában pedig megérkezett Budapestre a világrekordot
igazoló tanúsítvány. A 2015-öt megelőző 67 évben több mint tizenötezren
voltak úttörő- vagy gyermekvasutasok, s jelenleg mintegy ötszáz gyerek
váltja egymást a szolgálatokban. A 2015-ös tanévben tanfolyamot elvégző
gyermekvasutasok júniusi avatási ünnepségén a világrekordot megörökítő
emléktáblát állítottak Hűvösvölgy állomáson.
2016 elejére felújították a hűvösvölgyi gyerekvasút egyik, 66 éves
kocsiját. A hűvösvölgyi gyermekvasút felújított BAW sorozatú
személykocsiját daruval emelték a kerekeire a gyermekvasút hűvösvölgyi
végállomásán 2016. április 6-án.
A 66 éves, 10 tonnás, 16 méter hosszú kocsit, amelyet
a Ganz Gépgyárban 1950-ben készítettek, a MÁV fővárosi XIV. kerületi
Dózsa György úti javítóműhelyében újították fel.
2019. december közepére felújították a Gyermekvasút egyik téli kocsiját,
amely egyedi, formabontó festést kapott. A jármű teljes külsejét borító
grafika a kisvasutasok életét mutatja be.
Az új kocsi (kép: MÁV)
A különleges járművet Székesfehérvártól közúti
tréleren szállították a budapesti kisvasút végállomásához, majd a közel
10 tonnás kocsiszekrényt egy 100 tonnás daruval emelték a
keskeny-nyomközű sínpárra.
2020. nyarán felújították a Gyermekvasút hűvösvölgyi végállomását, amit
ezen év júniusának közepén nyitottak meg újra. Megújult a
gyermekvasutasok szolgálati helye és a forgalmi iroda, de az
indulóállomásához vezető sétautakat, parkos területeket is rendezték. A
vasúttársaság saját forrásból 100 millió forintot biztosított a
munkálatokra. Az előző évben 6 kocsit újítottak fel Jászkiséren a MÁV
FKG segítségével. Június elején egy újabb felújított nyári kivitelű, ún.
nagykilátó kocsi érkezett vissza a MÁV Vagontól, amely már az elmúlt 3
év során a hetedik ilyen jármű, amelyet a székesfehérvári üzemben
varázsolták újjá kiváló minőségben.
A kisvasúton – amennyiben az aktuális szabályok lehetővé tették – a
2020-2021-es koronavírus járvány idején (nyáron és ősszel) is
szolgálatot teljesítettek a gyerekek. Amikor a személyszállítás
szünetelt, a gyerekeknek online rendezvényekkel készültek az
ifivezetőik. A felnőtt dolgozók karbantartási és felújítási munkálatokat
végeztek. A MÁV 100 millió forintból komplexen felújította és
fejlesztette Hűvösvölgy állomást, valamint az előtte található parkot.
Kisebb-nagyobb munkálatokat végeztek az egész vonalon. Többek között
Normafa megállóhelyen is megemelték a peron magasságát, és megújult
Virágvölgy állomás. Több jármű is felújításra került, és ekkor érkezett
70 év után újra a Gyermekvasútra az úgynevezett Cax kocsi is.
A Gyermekvasút alagútja
1948. augusztus 1-jén Gerő Ernő közlekedési miniszter
nyitotta meg az Úttörővasút Széchenyi-hegy állomását, ekkor gördült
végig az első szerelvény a hatvanhat munkanap alatt felépített első, 3,1
km hosszú szakaszon. A gyermekvasút létrehozására több helyszín is szóba
jött; a Gödöllői-dombság, a Margit-sziget és a Népliget is. A budai terv
mellett végül a csillebérci gyermektábor létesítése és
megközelíthetősége döntött.
A második szakasz építése 1948. augusztus 1-jén kezdődött. A János-hegy
állomáson át a Ságvári-liget állomásig 1949. június 24-én gördült végig
az első szerelvény. Már ekkor megkezdődött az alagút építése, amely a
11,7 kilométeres vonalszakasz egyik érdekessége. A harmadik szakasz a
Kis-Hárs-hegy és Hárshegy megállók érintésével a Hűvösvölgyi
végállomáshoz vezetett. Ezt a vonal-szakaszt 1950. augusztus 20-án adták
át, majd 1951-ben végeztek a hűvösvölgyi vontatási telep építésével. A
két végállomás közötti szintkülönbség 235 méter.
A vasútvonal egyik műszaki érdekessége a Hárs-hegy megállóhely és a
Hűvösvölgy végállomás közötti alagút. Megépítése elkerülhető lett volna
egy 4-4,5 kilométer hosszú, egyenletes lejtésű vonalszakasszal, de a
tervezők inkább egy különleges, 80 méteres ívben fekvő, 20 ezrelék
emelkedésű, 254 fokos középponti szögű, csavarvonalban épített alagutat
terveztek, így a két, 71 méter szintkülönbségű állomás között 2,6
kilométer hosszú utat tesznek meg a szerelvények.
Az alagút iránytárójának építése 1949. január 12-én kezdődött meg. A 198
méter hosszú alagutat hatméteres szakaszokban alakították ki. A fúrás
során kitermelt 1100 köbméter kőzet- és földanyagot egy - az alagút
középpontjában lemélyített - függőleges aknán szállították a felszínre.
Az alagút szelvényét úgy méretezték, hogy abban később a villamos
vontatás felsővezetékei is felszerelhetők legyenek.
1998-ban, az első szakasz átadásának ötvenedik évfordulóján - már a MÁV
Rt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasútjaként - megújult állapotban fogadta a
látogatókat az erdei vasút. A gyermekvasutat a MÁV Rt. és a Fővárosi
Önkormányzat, valamint a magánszemélyek által létrehozott
Gyermekvasutasokért Alapítvány működteti. A hajdani Úttörővasút új
szolgáltatásokkal, új szellemben, de a nosztalgikus emlékeket sem
feledve ma a fővárosi idegenforgalom egyik sajátos színfoltja.
Képek